Mi az a vállartroszkópia?
A vállartroszkópia (vállízületi tükrözés) a minimálisan invazív műtétek közé tartozik - ezeket nevezi a köznyelv kulcslyuksebészetnek. Megjelenése előtt a vállat érintő beavatkozásokhoz föl kellett nyitni a vállízületet, amihez olyan izmokat is le kellett választani, amelyek amúgy nagyon nehezen és fájdalmasan gyógyulnak. A vállartroszkópia során erre nincs szükség, mert az eljárás lehetőséget ad rá, hogy a vállízületbe 1 centiméteres metszéseken keresztül egy kamerát juttassanak be, majd egy vagy több másik pici metszésen keresztül speciális sebészi technikákkal, külön erre a célra kifejlesztett műszerkészlettel gyakorlatilag bármilyen sérülést vagy kopásos betegséget ellássanak.
Mikor van szükség vállartroszkópiára?
A vállartroszkópiát nagyjából 30-40 évvel ezelőtt egyfajta diagnosztikus eszközként kezdték el alkalmazni. Arra használták, hogy segítségével betekintsenek a vállízületbe, lássák az esetleges problémákat. A vállsebészet fejlődése ezzel kezdődött, mára pedig eljutottak oda, hogy a protézisműtéteket, illetve bizonyos speciális csontbeültetéssel járó műtéteket leszámítva artroszkóposan bármit el tudnak végezni.
Mit diagnosztizálnak vele?
A vállartroszkópia csaknem minden vállprobléma diagnózisának felállítására alkalmas, a kórisme ezzel a módszerrel rendszerint pontosan meghatározható. Sok szempontból hatékonyabb, mint az MR, amely statikus vizsgálat, ráadásul a váll mozgás közben nem tekinthető meg vele. Ezzel szemben az artroszkópos beavatkozásnál a sebész ötvenszeres nagyításban nézheti az ízületet, a vizsgálat során pedig mozgathatja, különböző eszközökkel meg tudja húzni az inakat is, így gyakorlatilag bármit meg tud tekinteni.
Mit kezelnek vele?
Artroszkópiával szinte minden vállízületi probléma kezelhető, legyen az degeneratív betegség vagy sportsérülés. Alkalmazható például "befagyott" vagy instabil vállnál, vállízületi kopásnál, a bicepsz ínbetegségeinél, a kulcscsont bizonyos betegségeinél, az ütközéses szindrómáknál és a rotátorköpeny szakadásánál.
Hogyan végzik a vállartroszkópiát?
A beavatkozás egynapos sebészet keretében, kíméletes érzéstelenítési technikák mellett végezhető. Az érintett a műtét alatt ébren van, de kap egy kis nyugtatószert, hogy az operációt ne élje meg nagyon intenzíven.
A beavatkozást kettő, három, négy vagy öt pici, 1-1,5 centiméteres metszésen keresztül végzik. Az egyiken egy kamerát juttatnak be a vállízületbe, a műtendő területet azon keresztül látják nagy felbontásban, a többin keresztül pedig azok az eszközök juttathatók be a vállba, amelyekkel a sebész a tényleges munkát végzi. A műtét végén a pici nyílásokat öltéssel zárják, bár nem minden esetben - előfordul, hogy nincs szükség erre.
Mennyi időt vesz igénybe?
A vállartroszkópia hossza sok mindentől függ: egyebek mellett a beteg állapotától, a betegség vagy sérülés jellegétől és magától a sebésztől is. A beavatkozás első, diagnosztikus része gyakorlott kezekben 5 percet vesz igénybe. Ezután történik az elváltozások ellátása. Míg az egyszerű ütközéses szindróma műtétje nagyjából 30 percig tart, addig a bonyolultabb rekonstrukciót igénylő rotátorköpenyvarratok akár másfél-két óráig is eltarthatnak.
Milyen szakorvos végzi?
Vállartroszkópiát olyan ortopédsebészek és baleseti sebészek végeznek, akik gyakorlottak az ilyen jellegű beavatkozásokban, jártasak az ízületi tükrözéses technikákban, behatóbban ismerik a vállízület anatómiáját. Magyarországon jelenleg 5-10 helyen foglalkoznak megfelelő módon ilyen jellegű műtétekkel, de az Ortopéd Klinika folyamatosan tart tanfolyamokat az ellátóhelyeknek. Nyugat-Európában már gyakorlatilag csak artroszkóppal operálnak az ortopéd orvosok, vállsebészek.
Hogyan kell készülni a vállartroszkópiára?
Ideális esetben a beteg időben eljut vállsebészhez. Ezt azért fontos kiemelni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy még orvosi körökben is él a régi tévhit, mely szerint a vállat nem lehet gyógyítani, kezelni, mert az ízület attól csak rosszabb lesz. Emiatt a házorvosok, sőt gyakran még a szakrendelők ortopéd szakorvosai sem küldik tovább betegeiket.
Ha a beteg eljut vállsebészhez, akkor ő a fizikális vizsgálat után MR-vizsgálatra is elküldi páciensét, majd ezt követően átbeszéli vele a lehetőségeket. Ideális esetben a műtét előtt gyógytornász is megnézi a beteget, hogy már a műtét előtt megbeszélhessék az operáció utáni teendőket. A gyógytornász a beteget felkészíti azokra a gyakorlatokra, amelyeket majd végeznie kell. Ha van mozgásbeszűkülés, akkor már az operáció előtt kimozgatják, ha pedig szükség van izomerősítésre, akkor arról is gondoskodnak még a beavatkozás előtt.
Artroszkópia előtt a betegről mellkasröntgen, laborvizsgálat, EKG készül, de komolyabb kivizsgálásra jellemzően nincs szükség. A betegnek a műtét reggelén kell bemennie a kórházba.
Mire kell figyelni utána?
A műtét elvégzése után a beteg haza is mehet, elég másnap visszamennie kötözésre, de akár bent is alhat, hogy reggel átkössék a sebét. Ha a metszéseket öltéssel zárták össze, akkor azt 10 nap után távolítják el. A kart a beavatkozás jellegétől függően 3 nap és 5 hét közti időtartamra helyezik levehető tépőzáras rögzítőeszközbe. Az öltözéshez, tisztálkodáshoz ezt le lehet venni, de amúgy viselni kell. A beteg ezt követően kezdheti karját aktívan is mozgatni. A kar lassan gyógyul, de 6 hónapon belül még a legrosszabb esetben is rendbe jön.
A betegeknek sokáig szükségük van gyógytornára: már a műtét előtt elkezdődik, majd egyből folytatódik az operáció utáni napon. A beteget ezt követően általában hetente egyszer kell látnia gyógytornásznak, amúgy elég, ha naponta otthon tornázik. Gyógytornára a teljes gyógyulási idő alatt szükség van, amely lehet 6 hét, 3 hónap, de fél év is.
A vállartroszkópia fájdalmas?
A műtét előtt a vállat vezetéses technikával érzéstelenítik, így a beteg az operációból semmit nem érez, a fájdalomcsillapító hatás pedig eltart összesen 8-10 órát. Fájdalomcsillapítóra ezt követően is szükség van, a váll ugyanis általában fáj az operáció utáni napokban, főleg éjszaka. A panasz gyorsan csillapodik, általában egy hét után már nincs szükség szájon át szedett fájdalomcsillapítókra sem.
Kinél nem végezhető?
Vállartroszkópia szinte bárkinél végezhető, sőt mivel kisebb megterheléssel jár, mint a feltárásos műtétek, idősebb, elesettebb betegeknél célszerűbb inkább ezt választani. Kivétel egyebek mellett az lehet, ha valakit daganat miatt operálnak: ilyenkor a tumort egyben kell kivenni, amit az 1 centis artroszkópos lukakon keresztül nem lehet megtenni.
Milyen szövődményi lehetnek a vállartroszkópiának?
A minimálisan invazív beavatkozásoknál jóval ritkábbak a szövődmények, mint a feltárásos műtéteknél. Egyrészt, mert eleve kisebb a vérzések és fertőzések veszélye, és jóval kisebb a fájdalom is. Utóbbit azért kell kiemelni, mert a fájdalom önmagában is sok szövődményt hozhat magával. Fertőzés vállartroszkópia után csak extrém ritkán fordul elő, az érzéstelenítés miatt pedig szintén ritkán alakulhat ki átmeneti ideggyengeség. Szintén extrém ritkán - csak ha rossz helyre megy az érzéstelenítés miatt adott szúrás - kialakulhat légmell is. Sebészeti szövődmény gyakorlatilag nem fordul elő.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Skaliczki Gábor PhD ortopéd-traumatológus, váll-, térd- és csípősebész, egyetemi adjunktusnak a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika igazgatóhelyettesének.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-1 °C
Túlnyomóan borult lesz az ég, az északkeleti határvidéken lehet vékonyabb, szakadozott a felhőtakaró. Számottevő csapadék nem lesz. A keleties szél gyenge vagy mérsékelt marad, de estétől Sopronnál a déli irányba forduló szelet már olykor élénk, erős széllökések is kísérhetik. Késő estére többnyire -2 és +3 fok közé hűl le a levegő. Szombaton várható a következő front.
