Mi ez a beavatkozás?
A látásjavító lézeres szemműtétek során a szem fénytörési hibáit úgynevezett excimerlézerrel javítják. A beavatkozások lényege, hogy a szem fókuszpontját a rövidlátóknál hátrébb tolják, a távollátóknál pedig előrébb hozzák. Az erre alkalmas eljárások közül a napi gyakorlatban a PRK (Photorefraktív Keratektomia), a LASIK (Laser-Assisted in Situ Keratomileusis), valamint a femto-LASIK technikát alkalmazzák. Létezik a LASEK (Laser-Assisted Sub-Epithelial Keratectomy) nevű eljárás is, de a posztoperatív fájdalom miatt már nem nagyon használják.
A lézeres szemműtétek segítségével elérhető, hogy embereknek ne kelljen szemüveget viselniük, illetve nagyobb fénytörési hibák esetén jóval gyengébb lencsére legyen csak szükségük. A kezelések a rövidlátás, a távollátás, bizonyos esetekben pedig a szemtengelyferdülés (asztigmia) korrigálására is alkalmasak. Rövidlátásnál a szaruhártya centrális részét vékonyítják el, teszik laposabbá, ezáltal csökken a szaruhártya törőereje. Távollátásnál a centrális rész körül vékonyítják el a szaruhártyát, így a központi rész emelkedik ki, ezáltal pedig nő a szaruhártya törőereje. Szemtengelyferdülésnél az eljárás azon alapul, hogy ilyenkor egy domborúbb és egy laposabb görbület alakul ki, így a fénysugarak nem egy pontban találkoznak. Ilyenkor a lézer úgy változtatja meg a szaruhártya domborzatát, hogy szabályossá váljon, és csak egy fókuszpont alakuljon ki.
Mikor van szükség rá?
Abban az esetben alkalmaznak látásjavító szemműtétet, ha a látást korrigálni akarják, ki akarják váltani a szemüveget vagy a kontaktlencsét.
Mit kezelnek vele?
A lézeres szemműtétek egyaránt alkalmasak lehetnek a rövidlátás, a távollátás és bizonyos dioptriahatárig a szemtengelyferdülés korrigálására. Ma az ilyen műtétek pontossága plusz-mínusz 0,5 dioptria (ez a határ a két évtizeddel ezelőtti induláskor plusz-mínusz 1 dioptria volt). Az elvárható maximális pontosság 0,25 dioptria körüli, ez alá nem nagyon lehet menni, mert az eredmény a sebgyógyulástól is függ. Például ha egyetlen sejtsorral vastagabb lesz a szaruhártya 4-5 soros hámrétege, akkor az már negyed-fél dioptriát is jelenthet. A sebgyógyulási hajlamot viszont nem lehet előrelátni.
A rövidlátás mínusz 2 és mínusz 10-12 dioptria között kezelhető lézeres műtéttel, a mínusz 8 dioptriát meghaladó rövidlátás esetén viszont számítani kell arra, hogy a betegnek a műtét után is viselnie kell szemüveget - bár a korábbinál jóval gyengébbet. Távollátás esetén a kezelhető dioptriatartomány plusz 1 dioptriától plusz 3-4 dioptriáig terjed.
A LASIK eljárás a magasabb dioptriák kezelésére nem igazán alkalmas, mivel a szaruhártyát bizonyos mélységben el kell metszeni, és alatta kell elvégezni a fénytörést változtató kezelést. Ezzel szemben a PRK esetében a kezelés a felszínen történik. Ez a különbség azért számít, mert a szaruhártya önmagában körülbelül 0,5 mm vastag, és ugyan az excimerlézer-kezelés a mikrométeres tartományban történik, mégis fontos, hogy legalább a szaruhártya vastagságának fele érintetlen maradjon. A többi eljárásról is tudni kell, hogy távollátás esetében a refraktív kezelés felső dioptriahatára alacsonyabb, mint rövidlátásnál. Ennek oka, hogy távollátásnál más geometriai alakot kell rácsiszolni a szaruhártyára.
A szemtengelyferdülés plusz-mínusz 6 dioptriáig kezelhető, de a kezelési határ valamivel alacsonyabb, ha az asztigmia rövidlátással vagy távollátással kombinálódik.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
Ugyan az egyes műtéttípusok között vannak különbségek, magát a lézeres kezelést mindig a szaruhártya alsóbb, hámréteg alatti rétegében végzik, mert ez biztosítja a tartós eredményt.
A PRK néven emlegetett lézeres szemműtétnél cseppekkel végzet érzéstelítés után eltávolítják a szaruhártya hámrétegét, majd elvégzik alatta a szaruhártya kezelését, vékonyítását. Ezt követően az érintett területre kontaktlencsét helyeznek, hogy a védelmét azzal biztosítsák.
Létezik úgynevezett no touch PRK eljárás is, amely ugyanolyan, mint a hagyományos, csak a hámréteg eltávolítását lézerkészülékkel végzik.
A LASEK esetében a szaruhártya hámrétegét nem távolítják el, hanem alkoholos oldattal fellazítják, felhajtják, majd a lézeres kezelés után visszaillesztik. A beavatkozás után ez esetben is védő kontaktlencsét helyeznek fel. Ez a módszer egy időben nagyon népszerű volt, de utána elvetették, mert sokkal nagyobb fájdalmat okozott a PRK-nál, az alkoholtól ugyanis érzékenyebbé váltak az érzőideg-végződések.
A LASIK-eljárásnál az orvos egy számítógéppel vezérelt mechanikus vágóeszköz, a mikrokeratóm segítségével védőlebenyt képez a szaruhártya felső rétegeiből (tulajdonképpen az történik, hogy a szaruhártyát egyharmad vastagságban elmetszi, és ez adja a lebenyt). Az orvos ezt hajtja fel, majd az érzéketlen, felszín alatti területen elvégzi a lézerkezelést, a beavatkozás végén pedig visszahajtja a lebenyt. Mivel ez lapszerűen fekszik fel a vágási felületre, erős mechanikus hatásra (például légzsák, sérülés vagy ökölcsapás miatt) bármikor elmozdulhat, leszakadhat.
Az IntraLASIK/FEMTOLASIK eljárás lényegében megegyezik a LASIK eljárással, de a lebeny képzésének módjában van különbség. Ennél a módszernél nem mechanikus kés, hanem úgynevezett femtosecundumos lézer végzi a lebenyképzést, méghozzá úgy, hogy a szaruhártya lemezeivel párhuzamosan haladva olyan íves lebenyt alakít ki, amelynek pereme van. Ez a perem már megóvja a lebenyt az esetleges későbbi elmozdulásoktól.
Néhány éve a nagyobb dioptriaértékű fénytörési hibák kezelésére is van lehetőség. Ez a szemlencseműtét, amelynél a szemlencsét cserélik ki műlencsére. Ezt úgy végzik, mintha egy kontaktlencsét építenének a szemen belülre. Technikájában leginkább egy szürkehályog-műtéthez hasonlítható, amelynél egy 2 milliméteres seben szívják le a saját szemlencse anyagát, megtartva a hátsó és az elülső tok egy részét, majd a seben keresztül beillesztenek egy műanyag, összehajtogatható lencsét. Így a 10-12 dioptria feletti rövidlátás, illetve a plusz 5-6 dioptria feletti távollátás is kezelhető. Beültethetnek multifokális, tehát többfókuszú lencsét is, amivel a távoli és a közeli fénytörési hibát is lehet korrigálni. Ez az 50 év felettieknek teheti lehetővé azt, hogy ne kelljen sem olvasószemüveget, sem távolit viselniük.
Mennyi időt vesz igénybe?
A látásjavító beavatkozások elvégzése pár percet vesz igénybe, de előttük szükség van hosszabb szemészeti vizsgálatra is.
Hogyan kell készülni rá?
A lézeres szemműtétet több órás szemészeti vizsgálat előzi meg: a szakorvos ez alapján dönti el, hogy az érintett alkalmas-e a műtétre. A vizsgálat előtti héten a beteg nem viselhet kontaktlencsét.
Mire kell figyelni utána?
A betegek a műtét után azonnal távozhatnak a klinikákról, másnapra már nagy valószínűséggel jó lesz a látásélességük. Akármelyik műtétről legyen azonban szó, legalább néhány napot rá kell szánniuk a szem pihentetésére. Nem szabad azonnal megerőltetni, sokat olvasni, autót vezetni. Ahhoz, hogy a PRK után vissza lehessen térni a megszokott életvitelhez, nagyjából 1 hétnek kell eltelnie. Az érintetteknek a kezelés után néhány hónapig szemcseppet kell használniuk, valamint UV-szűrős napszemüveget célszerű viselniük napos időben. A refraktív műtétek utáni napozásnak vagy szoláriumhasználatnak káros hatása lehet, ugyanis az ultraibolya-sugárzás az esetek 4-5 százalékában a szaruhártya sejtjeinek aktiválódásához vezethet. Emiatt azt javasolják, hogy a beavatkozások után fél évig ne napozzanak és ne szoláriumozzanak az érintettek.
Ha a beavatkozások után nem következik be rendellenes sebgyógyulási reakció, akkor a műtétek hatása mindenképp tartós. Ha a szemgolyó hosszában sem lesz változás, akkor 20-30 évig állandó lehet az eredmény. Ezt azért kell kiemelni, mert a szemtengely hossza az élet során változhat, a szemlencse alakja is domborodhat, vastagodhat. Emiatt 100 százalékos garanciát nem lehet vállalni rá, hogy nem következik be semmilyen változás. Az újraműtések aránya viszont így is csak 1-1,5 százalék körüli. Idősebb korban a műtéttől függetlenül is szükség lehet közeli szemüvegre, ugyanis 45 éves kor felett az egyébként hibátlan szeműek is gyakran olvasószemüvegre szorulnak.
Jár vele fájdalom?
A PRK kezelés után a ledörzsölt hámsejtek 2-3 nap alatt nőnek vissza, ez idő alatt a szaruhártyát ingerli a könnyréteg (a szem fokozottan könnyezik), illetve idegentestérzés, fényérzékenység tapasztalható. Az ilyenkor jelentkező panaszokat fájdalomcsillapítók szedésével csökkenteni lehet. A gyógyulás ezt leszámítva ugyanolyan, mint a LASIK műtét után, amelynél a lebeny visszatételével az érzőidegek nincsenek már szabadon. Utóbbi, valamint a femto-LASIK emiatt általában fájdalommentes eljárás. A LASEK sokkal nagyobb fájdalmat okoz, mint a PRK, ugyanis az alkoholtól érzékenyebbé válnak az érzőideg-végződések. A módszert emiatt már nem is nagyon alkalmazzák.
Milyen szakorvos végzi?
A lézeres szemműtétet ebben jártas szemész szakorvosok végzik.
Kinél végezhető?
Excimerlézeres beavatkozást 18 éves kortól lehet végezni, az eljárás pedig akár 60-70 éves korban is alkalmazható. A műtéti indikációknál a legfontosabb szempont a dioptriaérték, illetve a műtét előtti szaruhártyavastagság. Ha utóbbi elég vastag, és eléri az 530-560 mikront, akkor gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy milyen műtét történik.
Ha a szaruhártya szabálytalan, és a két egymásra merőleges tengely között különbség van, akkor csak plusz-mínusz 6 dioptriáig lehet kezelést végezni.
Kinél nem végezhető?
A LASIK eljárás nem alkalmas a magasabb dioptriák kezelésére, csak az alacsonyabbakéra. Tudni kell azt is, hogy 45 éves kor felett a nők hormonális állapota változik, és a könny összetétele is más lesz náluk. Ilyenkor a filmréteg hamarabb elpárolog, emiatt jelentkeznek a nőknél a száraz szem szindróma tünetei. Ehhez a LASIK úgy kapcsolódik, hogy annak során elvágják a mélyebb szaruhártyaidegeket is, amelyek regenerációja 40-50 éves kor körül már problémás lehet. Emiatt a száraz szem szindróma tünetegyüttese felerősödhet, ami akár a látásélességben is megnyilvánulhat. Ez a beavatkozás így inkább fiataloknak, illetve kisebb hibák kezelésére való. A másik probléma, hogy ha tompa sérülés éri a szemet, akkor a LASIK-műtéttel kezelt lebeny elmozdulhat.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanárnak, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán működő Szemészeti Klinika igazgatójának.
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+12 °C
Minimum:
+2 °C
Északnyugat felől egyre nagyobb területen szakadozik, csökken a felhőzet, a felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra is számíthatunk. Az északkeleti csücsökben maradhat legtovább felhős az ég. Kevés helyen fordulhat elő eső, zápor. Az északnyugati szelet nagy területen gyakran élénk, helyenként erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékek a legtovább felhős tájakon valószínűek. A hidegfront levonult, legfeljebb a lecsengését érezhetjük. Szervezetünk azonban ilyenkor is reagálhat még a légnyomás-emelkedésre, a szeles időre és a hőmérséklet-változásra.
