Tüdőgyógyászati vizsgálatok

Hörgőmosás

Rövid leírás

A hörgőmosás diagnosztikus és terápiás beavatkozás egyaránt lehet. Ha diagnosztikus célból van rá szükség, akkor a hörgőből visszanyert folyadékot bakteriológiai és citológiai vizsgálatra egyaránt elküldhetik, elemezhetik kémiailag is. Hörgőmosásra akkor is szükség lehet, ha a légúti váladék túlságosan besűrűsödött, a beteg nem tudja felköhögni. Ilyenkor a hörgőmosás célja az, hogy a steril, fiziológiás oldat segítségével a hörgőt át lehessen mosni, ki lehessen tisztítani. A beavatkozást mindkét esetben flexibilis eszközzel végzik.

Mikor alkalmazzák/Mikor van rá szükség?

Diagnosztikus jelleggel bakteriális betegségek gyanújakor végeznek hörgőmosást, de szükség lehet rá akkor is, ha például tüdőfibrózisra vagy tüdődaganatra gondolnak. Utóbbinál akkor lehet segítség a hörgőmosás, ha a beteg vérzékenysége miatt más módon nem tudnak mintát venni. A módszer a hörgőtágulat diagnózisának felállításakor is hasznos.
Indokolhatja a hörgőmosást az is, ha a hörgőben besűrűsödött, összetapadt a váladék, azt a beteg képtelen felköhögni. Ilyenkor a steril, fiziológiás sóoldat segíti a sűrű váladék feloldását, amit ezt követően ki lehet szívni a légutakból. Ilyen esetben nem diagnosztikus, hanem terápiás alkalmazásról van szó.

Mit diagnosztizálnak vele?

A hörgőmosás során kiszívott váladék vizsgálatával több betegséget is lehet diagnosztizálni. Meg lehet például mondani, hogy a bakteriális fertőzést pontosan melyik baktériumtörzs okozza. A beavatkozással esetleg fölállítható a tüdőfibrózis vagy a szarkoidózis kórisméje is. A hörgőből visszanyert folyadék elemzésekor kiderülhet az is, hogy valóban tüdődaganatról van-e szó.

Hogyan kivitelezik a beavatkozást?

A hörgőmosást hörgőtükrözés során végzik oly módon, hogy a tükröző eszközön keresztül steril fiziológiás sóoldatot fecskendeznek be a légutakba. Eközben a beteg ülő vagy fekvő helyzetben van. Magát az eszközt - ami egy kisujjnál vékonyabb flexibilis cső - helyi érzéstelenítés mellett vezetik a légutakba. Erre azért van szükség, hogy minimális legyen a beteg köhögési reflexe, a beavatkozást a lehető legkevésbé érezze kellemetlennek. A hörgőmosást nem szokták altatásban végezni, kivétel általában csak akkor van, ha gyerekről van szó, vagy felnőttnél nagyon heves a garatreflex.
A hörgőtükröző eszközön keresztül egyszerre csak kisebb mennyiséget, 5-10, maximum 20 milliliternyi fiziológiás oldatot juttatnak a légutakba, majd azt a tükrözőeszközön keresztül egyből visszaszívják. Az oldatnak ilyenkor csak egy része jön vissza - például ha 5 millilitert fecskendeznek be, akkor abból csak 2-3 milliliter nyerhető vissza. Ez nem okoz gondot, mert a bent maradó folyadék a tüdőből mindig fölszívódik, nem kell attól tartani, hogy ez nem történik meg.
Ha diagnosztikus hörgőmosásról van szó, akkor a visszanyert folyadékot különböző vizsgálatokra küldik el. Ilyen lehet a bakteriológiai és a citológiai vizsgálat, elemezhetők a sejtek, végezhetők kémiai meghatározások. Ha a hörgőmosást terápiás célból végzik, nem küldik vizsgálatra a visszanyert folyadékot.

Mennyi időt vesz igénybe?

A hörgőmosás tovább tart, mint egy egyszerű hörgőtükrözés, ami problémamentes esetben akár 5 perc alatt elkészülhet. Ennek oka, hogy a hörgőmosásnál a folyadékot többször be kell fecskendezni a hörgőkbe, majd vissza kell szívni.

Milyen szakorvos végzi?

A beavatkozást elsősorban tüdőgyógyászok végezik, nekik nagy gyakorlatuk van mind a diagnosztikus, mind a terápiás jellegű hörgőmosásban.

Hogyan kell rá készülni?

Hörgőmosás előtt tisztázni kell a beteg vérzési paramétereit, ki kell zárni, hogy esetleg vérzékeny legyen. A beavatkozás előtt nem szabad véralvadásgátló gyógyszert sem szedni, minden esetben meg kell várni, hogy a véralvadási értékek normálisak legyenek. Ez azért elengedhetetlen, mert ha a hörgőtükröző eszköz felsérti a nyálkahártyát, vérzés indulhat el. Ez nem csak azért probléma, mert gátolja a hörgőmosást, hanem azért is, mert a légutakból elinduló vérzéseket nehéz elállítani.
A hörgőmosás előtt ellenőrzik a beteg vérnyomását, légzésfunkcióját és oxigéntelítettségét is, mindhárom értéknek rendben kell lennie. Mivel a szívritmuszavar a beavatkozást veszélyessé teheti, ki kell zárni azt is.
A hörgőmosás előtti 12 órában a beteg nem ehet, a vizsgálatra éhgyomorral kell érkeznie. Végeznek a hörgőmosás előtt mellkasröntgent is, illetve ha daganatgyanúról van szó, elengedhetetlen a CT is.

Mire kell utána figyelni?

Hörgőmosás után 2 órán keresztül tilos enni és inni. A tilalom oka, hogy a légutak érzéstelenítése miatt ilyenkor nagyobb a félrenyelés veszélye.

Milyen veszélyei lehetnek?

Ha a hörgőmosást életmentő célból végzik, a beteg gyomra nem feltétlenül üres, hiszen a beavatkozásra nem éhgyomorral érkezik. Ilyenkor öklendezni kezdhet, majd a följutó gyomortartalmat félrenyelheti. Ilyen esetben a félrenyelt gyomortartalmat újabb beavatkozással le kell szívni.
Mivel az orvos a beavatkozást monitoron is követi, ritkán van erre példa, de a hörgőmosás során sérülhet a nyálkahártya. Emiatt vérzés alakulhat ki, ami külön kezelést igényel.

Jár vele fájdalom?

A helyi érzéstelenítés miatt a hörgőmosás nem jár fájdalommal, de a beavatkozás ettől függetlenül elég kellemetlen.

Kinél nem végezhető?

Nagyon rossz légzésfunkció és oxigenizáció mellett csak akkor végezhető hörgőmosás, ha arra életmentési célból - például intenzív osztályon - van szükség. Nem végzik el a beavatkozást akkor sem, ha a beteg vérzési paramétererei rosszak.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Hidvégi Edit gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásznak, gasztroenterológusnak.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +3 °C
Minimum: -1 °C

A szakadozott felhőzet mellett inkább csak rövid napos periódusokra kell számítani, de csapadék nem várható. Az északnyugati, nyugati szél az Észak-Dunántúlon és az északkeleti tájakon átmenetileg megélénkülhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 5 fok között alakul. Ma is kettős fronthatásban lesz részünk.