Mi ez a beavatkozás?
Csontsűrűség-mérés során az oszteoporotikus (csontritkulás miatti) törésnek leginkább kitett helyeken mérik a csont sűrűségét, amelyre az ásványianyag-tartalomnak van elsődleges hatása. A vizsgálat 65 éves kor felett, illetve csontritkulásban szenvedő betegeknek, nőknek és férfiaknak egyaránt ajánlott. Klimax körüli életkorban levő nőknek kiemelten javasolt, és olyanoknak is, akik csonttörést szenvedtek, vagy akiknek a családjában csontritkulásra visszavezethető törés fordult elő. Ugyancsak ajánlott a vizsgálat hormonális betegségeknél, felszívódási zavaroknál és cukorbetegségnél.
A mérés azért fontos, mert a csontritkulást korai stádiumban csak a csontsűrűség mérésével lehet kimutatni. Az ilyen vizsgálatok általában alacsony energiájú röntgensugárzáson alapulnak.
Mikor van szükség rá?
Csontsűrűség-mérést 65 éves kor felett mindkét nemnél végeznek, de a nőknek már akkor át kell esniük ilyen vizsgálaton, amikor a változókorba érnek. Ennek oka, hogy ilyenkor a csontritkulás rohamossá válhat. Ugyancsak szükséges a mérés azoknál, akik a csontritkulás rizikóját növelő gyógyszereket szednek. Ilyenek például a szteroidok, vagy a tartós kortikoszteroidkezelés, de hasonlóak a trombózis miatt szedett készítmények is. A tartós inaktivitás is kockázati tényező, így a vizsgálat azoknak is javasolt, akik sokat fekszenek. Szintén ok lehet, ha valakinek csontritkuláshoz köthető törése volt vagy a családi kórelőzményében előfordult.
Ajánlott a vizsgálat kis testtömegnél (ha a BMI kisebb 19 kg/m²-nél), vagy akkor is, ha 10 százaléknál nagyobb súlyvesztés történt. Ugyanez a helyzet, ha 3 centimétert meghaladó magasságcsökkenés történt, vagy fokozódó gerincgörbület (kyphosis) jelentkezett. Csigolyaeltérések vagy más, röntgenvizsgálat miatt felvetődő csontállomány-csökkenés tisztázására szintén szükség van csontsűrűség-mérésére. A nemi mirigyek csökkent működésénél (hipogonadizmus) bármely életkorban meg kell ejteni a vizsgálatot. Ugyanez a helyzet az ismert pajzsmirigy-túlműködéssel, a kétoldali vagy visszatérő vesekövességnél, a krónikus máj- vagy vesebetegségnél. Ennek oka, hogy ezek, illetve a miattuk szedett gyógyszerek növelik az oszteoporózis rizikóját. Szervátültetés előtt és után szintén szükség van a csontsűrűség meghatározására. Az orvos akkor is javasolhatja a csontsűrűség mérését, ha csak ellenőrizni akarja, hogy a már meglévő csontritkulás hogyan reagál egy adott gyógyszeres kezelésre. Ugyancsak szükség van rendszeres vizsgálatra, ha már megállapítottak kezdődő csontritkulást (ezt nevezik oszteopéniának). Ez tulajdonképpen a csökkent csontsűrűséget jelző állapot, amelyet a csontritkulás előszobájának tartanak. Ilyenkor a romlás megelőzésén kívül - ami kalcium és D-vitamin szedését, illetve sok testmozgást jelent - még nincs különösebb teendő. Elég az állapot nyomon követése, a mérések 1-3 évenként történő ismétlése. Külön kezelésre csak akkor van szükség, ha a gép már oszteoporózist, tehát csontritkulást mér.
Mit diagnosztizálnak vele?
A csontsűrűség-mérés elengedhetetlen a csontritkulás diagnózisához, de ennek felállításához laborvizsgálatra is szükség van. Utóbbi a terápia megtervezése miatt fontos, illetve amiatt is, hogy a fiatalabbaknál, akiknél nincs ismert kockázati tényező, kiderüljön az oszteoporózis oka. Ilyen esetekben esetleges D-vitamin-hiányra vagy pajzsmirigybetegségre mutathat rá a laborvizsgálat.
Mi zárható ki vele?
A csontsűrűség-vizsgálattal kizárható a csontritkulás. Akinek 50 éves kora fölött jó ez a lelete, három évre biztosan megnyugodhat. Ha kezdődő csontritkulásról van szó, akkor a mérést 2 évente kell ismételni.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A csontsűrűség-vizsgálatot gépekkel végzik. Vannak kisebb eszközök, amelyek az alkarból vagy a sarokból mérik a csontsűrűséget (régebben inkább csak ilyenek voltak), de ma már mindenhol nagyobb gépek vannak (ezek a dual energy X-ray abszorpciometriák, rövidítve dexák), amelyek a gerincet és a csípőt nézik. A berendezések azért ezeket a területeket vizsgálják, mert ezeken - főképp az ágyéki csigolyákon és a csípőcsonton - jelentkeznek először a csontritkulás jelei. Ma már ez a hivatalos, standard oszteodenzitometriás vizsgálat.
A dexagépek hasonlóak a röntgenekhez: a beteg egy párnázott asztalra fekszik (még le sem kell vetkőznie), felette pedig a gép végigpásztázza a kérdéses területeket. A szkenner több helyen nézi a lágyékcsigolyákat és a csípőcsontot is. A felvételekből látszó eredményeket a berendezés átlagolja, és ki is írja az összesítést.
Az eredményeket a gép mellett radiológus is kiértékelheti, aki tájékoztatást küld a kezelőorvosnak. A csontok állapotáról szóló szakvélemény kétféle értéken alapul. Az egyik az úgynevezett T score érték, amely megmutatja, hogy a fiatalkori csúcs-csonttömeghez képest milyen a beteg csontjainak állapota. Minél negatívabb ez a számérték, annál vékonyabbak a csontok, és annál könnyebben törhetnek. A másik az úgynevezett Z score érték, amely a beteg mért értékeit azonos korú, egészséges emberek átlagos adataihoz hasonlítja. Az érték mínusz 2 és plusz 2 között mozog. A negatív tartományban életkortól függetlenül csontvesztésről van szó.
Mennyi időt vesz igénybe?
A vizsgálat maximálisan 30 percig tart.
Hogyan kell készülni rá?
A vizsgálat napján lehet étkezni, de a mérést megelőző 24 órában kerülni kell a kalciumban gazdag élelmiszerek fogyasztását. A vizsgálathoz le kell venni a fémtartalmú kiegészítőket.
Mire kell figyelni utána?
Nincs semmilyen teendő a vizsgálat után, egyből folytatható a napi tevékenység. Viszont ha a mérés eredménye eltér a normálistól, akkor az esetleges oszteopénia vagy éppen oszteoporózis miatt mindenképpen beszélni kell a kezelőorvossal. Ezt követően pedig szükség lehet további laborvizsgálatokra és röntgenekre is. A kezelés mindezek ismeretében kezdhető meg.
Jár sugárterheléssel?
A gép, amellyel a csontritkulást vizsgálják, röntgensugárzással működik, ebből adódóan a mérés sugárterheléssel jár. Mértéke azonban elhanyagolható: a dexa miatti terhelés körülbelül tizedrésze annak, amennyi egy átlagos röntgenvizsgálatnál éri a szervezetet. Ebből adódóan a csontritkulás pontos felméréséből származó haszon sokszorosan felülmúlja a sugárzás káros hatását.
Jár vele fájdalom?
A csontritkulás mérése nem fájdalmas.
Milyen szakorvos végzi?
Csontsűrűség-vizsgálatra reumatológus, traumatológus, ortopédus vagy nőgyógyász küldi a beteget, magát a vizsgálatot pedig szakasszisztensek végzik. A kiértékelést radiológus vagy a kezelőorvos végzi a leletek alapján.
Kinél nem végezhető?
Mivel sugárterheléssel jár, terhesség alatt nem végezhető csontsűrűség-mérés. A vizsgálat technikai okokból akkor sem lehetséges, ha valakinek 120 kilogrammnál nagyobb a testtömege. Nem végezhető a mérés akkor sem, ha valakinek csípőprotézise van. Ilyen esetekben kizárólag a lágyéki gerincet vagy a másik csípőt lehet nézni, illetve az alkart vagy a sarkat vizsgáló módszert kell alkalmazni.
Hasznos tudnivalók
A dexa mellett a csontsűrűség kvantitatív CT-vizsgálattal (QCT-vel) is mérhető: ez olyan CT-vizsgálat, amely háromdimenziós képeket alkot, amelyeket aztán számítógép dolgoz fel. Főként a deréktáji csontok állapota mérhető és értékelhető vele. A módszert leginkább akkor alkalmazzák, ha valamilyen ok miatt nem ajánlott vagy éppen nem elérhető a dexavizsgálat. Ennél a mérésnél nagyobb sugárterheléssel kell számolni, mint a dexa esetében.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Podlovics Ágota reumatológus főorvosnak.
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-3 °C
A köd és a rétegfelhőzet a Dráva mentén, valamint a Tiszántúlon az éjszaka első felében átmenetileg terjeszkedik, másutt még zömmel derült vagy gyengén felhős lesz az ég. Az éjszaka második felében szakadozott hidegfronti felhőzet halad át felettünk. Csapadékra általában nem kell számítani, de az északkeleti, keleti határ mentén egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél egyre nagyobb területen megerősödik, elsősorban a magasabban fekvő részeken viharos széllökések is előfordulhatnak - a Bakonyban akár a 90 km/h-t is elérhetik.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +1 fok között alakul, de kiemelten Borsod szélárnyékos részein ennél több fokkal hidegebb is lehet. A szél feltámadásával több helyen enyhül majd az idő. Estefelé egy hidegfront robog át a régió felett, sok kellemetlenséget kiváltva az arra érzékenyek körében.
