Csontsűrűségmérés

 Szabó Emese

 

 dr. Podlovics Ágota reumatológus főorvos

 

Mi ez a beavatkozás?

Csontsűrűség-mérés során az oszteoporotikus (csontritkulás miatti) törésnek leginkább kitett helyeken mérik a csont sűrűségét, amelyre az ásványianyag-tartalomnak van elsődleges hatása. A vizsgálat 65 éves kor felett, illetve csontritkulásban szenvedő betegeknek, nőknek és férfiaknak egyaránt ajánlott. Klimax körüli életkorban levő nőknek kiemelten javasolt, és olyanoknak is, akik csonttörést szenvedtek, vagy akiknek a családjában csontritkulásra visszavezethető törés fordult elő. Ugyancsak ajánlott a vizsgálat hormonális betegségeknél, felszívódási zavaroknál és cukorbetegségnél.

A mérés azért fontos, mert a csontritkulást korai stádiumban csak a csontsűrűség mérésével lehet kimutatni. Az ilyen vizsgálatok általában alacsony energiájú röntgensugárzáson alapulnak.

Mikor van szükség rá?

Csontsűrűség-mérést 65 éves kor felett mindkét nemnél végeznek, de a nőknek már akkor át kell esniük ilyen vizsgálaton, amikor a változókorba érnek. Ennek oka, hogy ilyenkor a csontritkulás rohamossá válhat. Ugyancsak szükséges a mérés azoknál, akik a csontritkulás rizikóját növelő gyógyszereket szednek. Ilyenek például a szteroidok, vagy a tartós kortikoszteroidkezelés, de hasonlóak a trombózis miatt szedett készítmények is. A tartós inaktivitás is kockázati tényező, így a vizsgálat azoknak is javasolt, akik sokat fekszenek. Szintén ok lehet, ha valakinek csontritkuláshoz köthető törése volt vagy a családi kórelőzményében előfordult.

Ajánlott a vizsgálat kis testtömegnél (ha a BMI kisebb 19 kg/m²-nél), vagy akkor is, ha 10 százaléknál nagyobb súlyvesztés történt. Ugyanez a helyzet, ha 3 centimétert meghaladó magasságcsökkenés történt, vagy fokozódó gerincgörbület (kyphosis) jelentkezett. Csigolyaeltérések vagy más, röntgenvizsgálat miatt felvetődő csontállomány-csökkenés tisztázására szintén szükség van csontsűrűség-mérésére. A nemi mirigyek csökkent működésénél (hipogonadizmus) bármely életkorban meg kell ejteni a vizsgálatot. Ugyanez a helyzet az ismert pajzsmirigy-túlműködéssel, a kétoldali vagy visszatérő vesekövességnél, a krónikus máj- vagy vesebetegségnél. Ennek oka, hogy ezek, illetve a miattuk szedett gyógyszerek növelik az oszteoporózis rizikóját. Szervátültetés előtt és után szintén szükség van a csontsűrűség meghatározására. Az orvos akkor is javasolhatja a csontsűrűség mérését, ha csak ellenőrizni akarja, hogy a már meglévő csontritkulás hogyan reagál egy adott gyógyszeres kezelésre. Ugyancsak szükség van rendszeres vizsgálatra, ha már megállapítottak kezdődő csontritkulást (ezt nevezik oszteopéniának). Ez tulajdonképpen a csökkent csontsűrűséget jelző állapot, amelyet a csontritkulás előszobájának tartanak. Ilyenkor a romlás megelőzésén kívül - ami kalcium és D-vitamin szedését, illetve sok testmozgást jelent - még nincs különösebb teendő. Elég az állapot nyomon követése, a mérések 1-3 évenként történő ismétlése. Külön kezelésre csak akkor van szükség, ha a gép már oszteoporózist, tehát csontritkulást mér.

Mit diagnosztizálnak vele?

A csontsűrűség-mérés elengedhetetlen a csontritkulás diagnózisához, de ennek felállításához laborvizsgálatra is szükség van. Utóbbi a terápia megtervezése miatt fontos, illetve amiatt is, hogy a fiatalabbaknál, akiknél nincs ismert kockázati tényező, kiderüljön az oszteoporózis oka. Ilyen esetekben esetleges D-vitamin-hiányra vagy pajzsmirigybetegségre mutathat rá a laborvizsgálat.

Mi zárható ki vele?

A csontsűrűség-vizsgálattal kizárható a csontritkulás. Akinek 50 éves kora fölött jó ez a lelete, három évre biztosan megnyugodhat. Ha kezdődő csontritkulásról van szó, akkor a mérést 2 évente kell ismételni.

Hogyan kivitelezik a beavatkozást?

A csontsűrűség-vizsgálatot gépekkel végzik. Vannak kisebb eszközök, amelyek az alkarból vagy a sarokból mérik a csontsűrűséget (régebben inkább csak ilyenek voltak), de ma már mindenhol nagyobb gépek vannak (ezek a dual energy X-ray abszorpciometriák, rövidítve dexák), amelyek a gerincet és a csípőt nézik. A berendezések azért ezeket a területeket vizsgálják, mert ezeken - főképp az ágyéki csigolyákon és a csípőcsonton - jelentkeznek először a csontritkulás jelei. Ma már ez a hivatalos, standard oszteodenzitometriás vizsgálat.

A dexagépek hasonlóak a röntgenekhez: a beteg egy párnázott asztalra fekszik (még le sem kell vetkőznie), felette pedig a gép végigpásztázza a kérdéses területeket. A szkenner több helyen nézi a lágyékcsigolyákat és a csípőcsontot is. A felvételekből látszó eredményeket a berendezés átlagolja, és ki is írja az összesítést.

Az eredményeket a gép mellett radiológus is kiértékelheti, aki tájékoztatást küld a kezelőorvosnak. A csontok állapotáról szóló szakvélemény kétféle értéken alapul. Az egyik az úgynevezett T score érték, amely megmutatja, hogy a fiatalkori csúcs-csonttömeghez képest milyen a beteg csontjainak állapota. Minél negatívabb ez a számérték, annál vékonyabbak a csontok, és annál könnyebben törhetnek. A másik az úgynevezett Z score érték, amely a beteg mért értékeit azonos korú, egészséges emberek átlagos adataihoz hasonlítja. Az érték mínusz 2 és plusz 2 között mozog. A negatív tartományban életkortól függetlenül csontvesztésről van szó.

Mennyi időt vesz igénybe?

A vizsgálat maximálisan 30 percig tart.

Hogyan kell készülni rá?

A vizsgálat napján lehet étkezni, de a mérést megelőző 24 órában kerülni kell a kalciumban gazdag élelmiszerek fogyasztását. A vizsgálathoz le kell venni a fémtartalmú kiegészítőket.

Mire kell figyelni utána?

Nincs semmilyen teendő a vizsgálat után, egyből folytatható a napi tevékenység. Viszont ha a mérés eredménye eltér a normálistól, akkor az esetleges oszteopénia vagy éppen oszteoporózis miatt mindenképpen beszélni kell a kezelőorvossal. Ezt követően pedig szükség lehet további laborvizsgálatokra és röntgenekre is. A kezelés mindezek ismeretében kezdhető meg.

Jár sugárterheléssel?

A gép, amellyel a csontritkulást vizsgálják, röntgensugárzással működik, ebből adódóan a mérés sugárterheléssel jár. Mértéke azonban elhanyagolható: a dexa miatti terhelés körülbelül tizedrésze annak, amennyi egy átlagos röntgenvizsgálatnál éri a szervezetet. Ebből adódóan a csontritkulás pontos felméréséből származó haszon sokszorosan felülmúlja a sugárzás káros hatását.

Jár vele fájdalom?

A csontritkulás mérése nem fájdalmas.

Milyen szakorvos végzi?

Csontsűrűség-vizsgálatra reumatológus, traumatológus, ortopédus vagy nőgyógyász küldi a beteget, magát a vizsgálatot pedig szakasszisztensek végzik. A kiértékelést radiológus vagy a kezelőorvos végzi a leletek alapján.

Kinél nem végezhető?

Mivel sugárterheléssel jár, terhesség alatt nem végezhető csontsűrűség-mérés. A vizsgálat technikai okokból akkor sem lehetséges, ha valakinek 120 kilogrammnál nagyobb a testtömege. Nem végezhető a mérés akkor sem, ha valakinek csípőprotézise van. Ilyen esetekben kizárólag a lágyéki gerincet vagy a másik csípőt lehet nézni, illetve az alkart vagy a sarkat vizsgáló módszert kell alkalmazni.

Hasznos tudnivalók

A dexa mellett a csontsűrűség kvantitatív CT-vizsgálattal (QCT-vel) is mérhető: ez olyan CT-vizsgálat, amely háromdimenziós képeket alkot, amelyeket aztán számítógép dolgoz fel. Főként a deréktáji csontok állapota mérhető és értékelhető vele. A módszert leginkább akkor alkalmazzák, ha valamilyen ok miatt nem ajánlott vagy éppen nem elérhető a dexavizsgálat. Ennél a mérésnél nagyobb sugárterheléssel kell számolni, mint a dexa esetében.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Podlovics Ágota reumatológus főorvosnak.



Utolsó módosítás: 2018.11.14.

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+10, +16 °C
Minimum:
+7, +13 °C

Hazánkban hétfon délelőtt az erősen felhős ég mellett többfelé várható eső, záporeső.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag