Rák

Tudósok úgy vélik, hogy sikerült megtalálni a módját az immunrendszer "irányításának", hogy elpusztítsa a rákos sejteket, amiket a magukban hordozott antigénekről azonosít be.

Mi lenne akkor, ha nem megölnénk a rákot, hanem a kellő óvintézkedések téve együtt élnénk vele? Alacsony dózisú, de gyakoribb kemoterápiás kezelések révén ugyanis szabályozni lehet a tumor növekedését.

Nemcsak a szívroham esélyét csökkenti az aszpirin, hanem a rák kialakulásától is megóvhat minket, különös tekintettel a vastagbélrákra, derül ki a Huntsman Cancer Institute amerikai rákkutató intézet közleményéből.

Aligha van a biológia és az egészségtudományok iránt érdeklődő olyan olvasónk, aki ne hallott volna a "kémiai szabadgyökökről", amelyek "rákot okoznak", meg az "érelmeszesedésért is felelősek", de egyszerű napégéssel is "be lehet őket szerezni". Mik azok a kémiai szabadgyökök?

Olasz kutatók immunterápiás kísérletekkel olyan módszert találtak sejtek manipulálására, amellyel fokozható és egy életen át megtartható a szervezet természetes védekezőképessége.

"(A)mit tehetünk, (a)mit tehetek a rák ellen" - idén a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlása alapján ezt a szlogent választotta a Magyar Rákellenes Liga jelmondatául a február 4-i Rákellenes Világnapra. Az ebből az alkalomból szervezett esemény egyik fő mondanivalója a megelőzés jelentősége mellett az volt, hogy legyen mindenki számára elérhető az innovatív és minőségi onkológiai ellátás, melynek köszönhetően soha nem látott túlélési eredmények érhetők már el egyes ráktípusok kezelésében.