Alig négy hónap lefolyása alatt kétszer is új típusú koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak egy férfinél az Egyesült Államokban. Az eset tovább növeli a bizonytalanságot abban a kérdésben, hogy vajon mennyi időre alakulhat ki védettség a szervezetben a mostani pandémiáért felelős vírussal szemben.
Tudjuk, hogy a COVID-19 számos szervet megtámad, de a legnagyobb veszélyben a tüdő van, amelyben komoly károkat okozhat. Korábbi orvosi vélemények szerint ez a későbbiekben súlyos teherként nehezedhet az egészségügyre a maradandó károsodások miatt. Holland kutatók azonban azt tapasztalták, hogy a legtöbb beteg tüdeje jobban gyógyul, mint remélték.
A COVID-19 és a krónikus betegségek kapcsolatát bemutató sorozatunkban ezúttal a cukorbetegségekkel foglalkozunk. Az életkor mellett a túlsúly, és az ahhoz kapcsolódóan kialakuló 2-es típusú diabétesz komoly rizikófaktor. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy Magyarországon minden harmadik korosnavírus-fertőzött cukorbeteg is egyben. De, vajon mekkora a megfertőződés, a súlyosabb lefolyású betegség és a halálozás kockázata esetükben? Összefoglalónkból ez is kiderül.
Ahogy újabb védőoltásokkal bővül a hazai vakcinapiac, úgy merül fel egyre több kérdés ezekkel kapcsolatban. Honnan tudjuk, hogy melyik védőoltást fogjuk kapni? Valóban azt adják be, amit várunk? Lehet-e trükközni a vakcinákkal? A többi között ezekről kérdeztük Kunetz Zsombor orvost, egészségügyi szakértőt.
A COVID-19 elleni emlékeztető oltások fontos szerepet töltenek be a járvány elleni védekezésben. Az oltások kapcsán azonban többféle kérdés is felmerülhet a lakosság körében. Lássuk, melyek a leggyakoribbak.
Milyen panaszok fellépése esetén gyanakodjunk koronavírus-fertőzésre? Mitől függ, hogy kinél válik súlyos lefolyásúvá a COVID-19? A témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Dr. Várdi Visy Katalin tüdőgyógyász főorvos foglalta össze.
Világszerte elkezdődött az emberek beoltása az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen. Mit várhatunk a vakcináktól? Kell-e aggódni az esetleges mellékhatások miatt? Minderről dr. Várdi Visy Katalin tüdőgyógyász főorvos foglalta össze a legfőbb tudnivalókat.
Megfelelő óvintézkedések nélkül az új koronavírus okozta megbetegedések száma rövid idő alatt ugrászerűen megugorhat. Mindez pedig komoly terhet róna az egészségügyi ellátórendszerre.
Az új típusú koronavírus-fertőzés kimutatására többféle vizsgálatot is alkalmaznak. Dr. Várdi Visy Katalin tüdőgyógyász, szomnológus, rehabilitátor az egyes módszerek közötti különbséget, illetve azok jelentőségét foglalta össze.
Török Ádám videós újságíró is egyike azon emberek rohamosan növekvő táborának, akiket megbetegített Magyarországon az új típusú koronavírus-fertőzés. Őszintén mesélt tapasztalatairól a vele készült interjúban, beleértve a COVID-19 miatt átélt testi panaszokat, illetve a házi karanténnal kapcsolatos viszontagságokat.
A pandémia beköszöntével újabb elemmel bővült a kortárs bántalmazás a gyermekközösségekben: társaik kiközösítik, csúfolják azokat a gyerekeket, akik koronavírus-fertőzésen esetek át. Hogyan lehet úgy a szülők, mint a tanárok, nevelők részéről fellépni a jelenség ellen? A témáról dr. Tanyi Zsuzsanna gyermekpszichológus foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Idén karácsonykor muszáj figyelmet fordítanunk a koronavírus elleni védekezésre. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a szeretteinkkel való találkozás során minél kisebb legyen a fertőzés kockázata? A témáról dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász főorvos foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Mára több tesztelési eljárás is elérhető az új típusú koronavírus-fertőzés kimutatására. Hogy ezek között pontosan mi a különbség, mennyiben tér el egymástól a működésük, arról dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász főorvos foglalta össze a legalapvetőbb tudnivalókat.
Az aranyér igen gyakori probléma, amelyet ugyan gyakran az idősebbekhez kötünk, de valójában bármelyik életkorban kialakulhat. Örökletes tényezők és életmódbeli szokások mellett emésztőrendszeri panaszok is vezethetnek a kialakulásához: mind a székrekedés, mind a hasmenés szövődménye is lehet.
Ahogy beköszönt a hűvösebb idő, szinte mindenki találkozik légúti tünetekkel: orrfolyás, torokkaparás, köhögés vagy éppen láz. De vajon megfázásról vagy influenzáról van szó? A két betegség között a tünetek kezdete és súlyossága lehet kulcsfontosságú különbség.
A látási viszonyok javulnak, a köd, illetve rétegfelhőzet területi kiterjedése fokozatosan csökken, és hazánk nagyobb részén kisüt a nap. Kisebb körzetekben azonban tartósabban borult, párás maradhat az idő. A ködös részeken szitálás, reggel néhol ónos szitálás előfordulhat. A légmozgás többnyire gyenge vagy mérsékelt lesz, elsősorban a magasabban fekvő helyeken fordulhat elő szélélénkülés.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 5 és 10 fok között várható, de a tartósabban felhős, párás részeken egy-két fokkal hűvösebb maradhat az idő. Ma hidegfronti hatásra kell készülni, ami jelentős megterhelést róhat az arra érzékenyek szervezetésre.
