Koleszterin: mennyi a sok és az elég?

A koleszterin furcsa kettőssége abban áll, hogy miközben nélkülözhetetlen az élethez, nagyobb mennyiségben súlyos betegségeket, sőt halált is okozhat. Kevesen tudják róla, hogy minden sejtünkben megtalálható, hiszen a sejthártyák fontos alkotórésze, sőt egyes hormonok és vitaminok képzésében is részt vesz.

Másik oldalról szemlélve viszont egyes kutatások szerint már csecsemőkorban kimutatható, hogy lerakódik az érfalak belső felszínére, és később egyre növekvő vastagságú réteget, úgynevezett plakkot képezve ronthatja egészségi állapotunkat. Az erek keresztmetszetének szűkítésével romlik a vérkeringés, a szövetek oxigénhiányos állapotba kerülnek, kisebb megterhelésre is elfáradnak az izmok, később pedig szöveti elhalások keletkezhetnek.

Gyakorlatilag ez következik be szívinfarktus esetén is, amely évente több tízezer társunkat érinti csak hazánkban. A plakkból leszakadó darabok, a trombusok pedig trombózist okozhatnak , azaz teljes egészében elzárják egy ér által ellátott terület keringését.

Kiket érint a magas koleszterinszint?

Felmérések szerint a felnőtt lakosság 66 százalékának magas a koleszterinszintje, és ez egészségüket is negatívan érintheti. Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt években, évtizedben sokszor találkoztunk a koleszterinnel a különböző egészséges életmóddal kapcsolatos anyagokban. Jobban megismerve azonban a hiperkoleszterinémiát - azaz a magas koleszterinszint-betegséget - kiderült, hogy a helyzet nem olyan egyszerű, mint korábban gondoltuk volna. Néhányan ugyanis annak ellenére is magas koleszterinszinttel rendelkeztek, hogy táplálkozásukkal jelentősebb mennyiséget vettek volna magukhoz. Mégis, mennyi koleszterint szabad akkor magunkhoz venni?

Van-e ajánlott koleszterinfogyasztás?

Mi a jó koleszterin? Tudta, hogy van jó, közepes és rossz koleszterin is? Miben különböznek?
Kattintson! Azt már tudjuk, hogy a koleszterinre szüksége van a szervezetünknek. Igaz, a szükséges mennyiséget maga is elő tudja állítani, ha a kellő mennyiségű zsírsavat biztosítja a táplálkozásunk (a magyar táplálkozás az átlagnál több zsiradékot jelent, ezért ezzel nem lehet gond). Így koleszterinhiányos állapot nem fordulhat elő. Mégis könnyelműség lenne azonban kijelenteni, hogy minden egyes milligramm koleszterin káros lenne, amit a táplálékainkkal viszünk be.

A szervezet ugyanis le is tudja bontani a koleszterint, amit egészséges egyéneknél, kellően vegyes és változatos étrend mellett hibátlanul teljesít is. A táplálkozási szakértők szerint naponta 300 milligramm koleszterin semmilyen különösebb gondot nem okozhat a táplálkozásunkban, a lebontásért felelős vegyületek és szervek könnyedén kezelik ezt a mennyiséget a belső szintézis mellett. Normál esetben ugyanis koleszterinszintünk 70-80 százalékát a szervezet állítja elő, a maradék 20-30 százalékot pedig táplálékainkkal visszük be.

Akkor hol lehet a baj?

Miért lehet ennyi embernél probléma a magas koleszterinszint? Valóban van néhány eset, amikor minden diétás megszorítás ellenére magas marad a vérzsírok szintje, ami ráadásul családi halmozódást is mutathat. A familiáris hiperkoleszterinémia a legtöbbször a koleszterin termeléséért felelős gének fokozott működésével, vagy a lebontó mechanizmus velünk született hibájával magyarázható. Ez azonban tízből csak egy magas koleszterinszintű embert érint, ezért általánosságban nem lehet a szervezetünket okolni.

Koleszterin: mennyi az elég?

Mint a legtöbbször, itt is életmódbeli okok állnak a háttérben. Végül is, ha jobban belegondolunk, a napi 300 mg engedélyezett koleszterinbevitelbe alig több mint egy tojás elfogyasztása fér bele. A legtöbben ezt sokszorosan túllépik. (Ugye Ön is ismer olyan embert, aki szerint a rántotta négy-öt tojás alatt nem is étel?) Köszönhető ez a zsíros húsok, felvágottak, szalámifélék, állati eredetű zsiradékok fogyasztásának, de még a tésztafélékkel, amúgy egészséges tejtermékekkel is illik vigyázni.

A tejtermékek ugyanis zsírtartalmuk mellett természetes eredetű koleszterint is tartalmaznak, míg a tésztafélék a készítésükhöz használt tojás miatt lesznek koleszterinben gazdagok. A négy- vagy éppen nyolc tojásos tészta, amelyet a legtöbben szeretünk köretként vagy levesbetétként, az egy kiló liszthez hozzáadott tojások számát jelöli. A durum tésztafélékben viszont nincs tojás, így már csak az okos vásárlással jelentős mennyiségű koleszterint spórolhatunk.

Egyáltalán nincs koleszterin azokban az élelmiszerekben, amelyek növényi eredetűek, így például a növényi olajokban, margarinokban, gyümölcslevekben vagy éppen salátafélékben. Bármennyire zsírdúsak, az olajos magvakban sem találunk belőle, meglepően sok van viszont a krémsajtokban, kockasajtokban. A koleszterintartalom képzeletbeli dobogóját viszont az állati eredetű belsőségek foglalják el, a velőben, a zsigerekben (szív, tüdő, máj, vese stb.) az átlagos mennyiség többszörösét találjuk.

Válasszunk tehát okosan: ehetünk minden nap koleszterint tartalmazó élelmiszereket, hiszen azok is hozzájárulnak a vegyes, egészséges táplálkozáshoz, de nézzük meg alaposan, mi kerül a tányérunkra. Szívünk meg fogja hálálni!