Társadalom
„Nálunk a csapatmunka életet menthet” - Poroszkai German Istvánnal, az Év Mentősével beszélgettünk
Huszonkét évesen egy szívritmuszavar miatt rosszul lett, mentősként dolgozó barátja juttatta őt kórházba – így tapasztalhatta meg Poroszkai German István, milyen fontos feladatot látnak el a szirénázó életmentők. Immár harminc éve ő is a mentőszolgálat munkatársaként dolgozik, idén pedig az Egészséghősök pályázat Év Mentőse díját is átvehette.
Alrovatok
Sok magyar gyógyszernek hiszi az étrend-kiegészítőket
A fiatalok 72 százaléka tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők az egészséges táplálkozást támogatják, 23,6 százalékuk azonban tévesen a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket, ráadásul nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei közös kutatásából.
Placebót kaphatunk rendes gyógyszer helyett
Az orvosok évszázadok óta felhasználják a placebó erejét. A 20. század közepéig rendszeresen adtak placebót a betegeknek, és az akkoriban orvosi etikával foglalkozók ezt "szükséges megtévesztésnek" nevezték. Más megközelítésben felkérték a szervezetet, hogy gyógyítsa magát. Hogy jól tették, arra most újabb bizonyíték van.
A koronavírustól már sosem szabadulunk meg?
A járványtanban az endémia egy bizonyos betegség megszokott előfordulását jelenti egy adott népességben. Amikor egy vírus endemikussá válik, tulajdonképpen belakja magát egy meghatározott terület, például egy ország populációjába. A SARS-CoV-2-nek ez sikerült a világ legtöbb országában.
Miért jelennek meg arcok a hétköznapi tárgyakon?
Aki hajlamos arcokat felfedezni a körülötte lévő élettelen tárgyakban, például egy felhőben, egy fatörzs odvaiban és göcsörtjeiben vagy egyes sziklaalakzatokban, biztos lehet benne, hogy nincs egyedül. De miért keresi vajon az agyunk az élőt a holt anyagban is?
Dobogós lehet a COVID-19 a halálos betegségek között
A legutóbbi jelentések alapján az új koronavírussal fertőződöttek száma megközelíti a 22 milliót, a COVID-19-ben elhunytaké pedig a 770 ezret. Ezek a számok nyilvánvalóan tovább emelkednek még, hiszen a járványnak koránt sincs vége. De mit jelentenek ezek az értékek más halálos betegségek adataihoz és más halálokokhoz viszonyítva?
Koronavírus: lassult a Föld kizsákmányolása
Tavalyhoz képest több mint három héttel későbbre, augusztus 22-ére esik idén a túlfogyasztás világnapja, vagyis az a dátum, amikorra a Föld lakossága elhasználja a bolygó egyéves erőforrásait - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF). Az emberiség ökológiai lábnyomának zsugorodása a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye.
Kórházfelújítással készülnek a második hullámra
Tizenhét budapesti kórház higiéniai felújításáról döntött a kormány 60 milliárd forint uniós és hazai forrás felhasználásával, a koronavírus-járvány esetleges második hullámára készülve - jelentette be az emberi erőforrások minisztere.
Koronavírus: ezek a legkockázatosabb tevékenységek
Jön a koronavírus-járvány második hulláma, amelynek előszele egyes szakértők szerint már itt is van. Az első hullám idején megtanultuk, hogy a távolágtartás, a kézmosás és fertőtlenítés és a maszkviselés hogyan óvhat meg a fertőzéstől. Van azonban más is a hétköznapi tevékenységünk során, amire figyelnünk kell.
A fátyolfelhőzet levonulását követően nagyrészt derült, napos, száraz idő várható. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad.A legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 22 fok között várható. Késő estére általában 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. A hidegfront levonulása után nyugodtabb, frontmentes, de hűvösebb légtömeg alakítja az időjárást.