Társadalom

A koronavírussal való megfertőződés szempontjából a legveszélyesebb hely a háztartás - derítette ki egy nemrégiben megjelent tanulmány. Azaz fontos mindent megtenni azért, hogy a betegséget kívül tartsuk az otthonunkon, és azoknak az embereknek a körén, akikkel gyakran és tartósan érintkezünk.

Noha a COVID-19 világjárványának számos vonása még nem teljesen ismert, de azt mégis tudjuk, hogyan érhet véget. A vírus terjedése akkor kezdhet majd lassulni és szűnhet meg teljesen, ha elég sok ember fejlesztett ki immunitását a SARS-CoV-2 ellen. Az viszont a folyamat szempontjából lényegtelen, hogy ez megfertőződés vagy oltás hatására következik-e be.

Hat megyében nincs közfinanszírozott 24 órás fogászati ügyelet. Ez körülbelül kétmillió embert érint - ők nagy bajba kerülhetnek, ha a hivatalos rendelési időn túl fájdul meg a foguk. A szakértő szerint azonban azoknak sem sokkal könnyebb a helyzetük, akik más megyében élnek.

Egy ideje nyílt titok, hogy a kezdetben légúti betegségnek tartott COVID-19 a legkülönfélébb szerveket, köztük a szívet is megtámadhatja. Boncolási eredmények kimutatták, hogy a kór egészen máshogyan károsítja a szívet, mint azt korábban feltételezték.

A sebészet területén világelsőnek számító amerikai Surgery szakfolyóirat 2020. augusztusi számában jelent meg a fejüknél összenőtt sziámi ikrek, Rabeya és Rukaya szétválasztó műtétsorozatáról szóló cikk, amelyet a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány orvoscsapata jegyez.

Ha nem javul a magyarok egészségi állapota, az negatív hatással lehet az ország versenyképességére és gazdaságára.

Közel 141 ezer egészségügyi dolgozót kérdezett a Belügyminisztérium megbízásából egy cég az egészségügy átfogó átalakítását megelőző programban, hogy véleményüket beépítsék a tervezetbe.

A Lyme-kór, amelyet egy kullancsban élő baktérium okoz, a tünetei alapján könnyen összetéveszthető más betegségekkel. Ezt különösen érdemes fejben tartani a mostani járvány idején, mert a borzongás, hidegrázás, enyhe láz, fáradtság és a fájdalmas ízületek egyaránt utalhatnak koronavírus-fertőzésre és Lyme-kórra is.

Az eddig véltnél csaknem háromszor több, közel hárommilliárd állatot érintettek a 2019-2020-as pusztító ausztrál erdőtüzek a Természetvédelmi Világszervezet (WWF) legújabb becslései szerint.

A koronavírus-fertőzés korai szakaszában az orvosoknak eddig nem volt támpontjuk, amiből a betegség várható súlyosságára következtethettek volna. Egy új számítógépes alkalmazás azonban képes elkülöníteni a COVID-19 egyes típusait, egyben előrevetíti az adott eset súlyosságát és a kórházi ápolás során szükséges lélegeztetési igényt.

Az északi-sarkvidéki jégmezők kiterjedésének eddigi legalacsonyabb értékét mérték júliusban.

Átlagosan 7-9 óra éjszakai alvásra van szüksége a felnőtteknek ahhoz, hogy kipihent állapotban kezdhessék a napot, és a szervezetük is egyensúlyban maradjon. Sokan küzdenek azonban alvási nehézségekkel, és jó páran tapasztalatból ismerik az elégtelen alvás kellemetlen következményeit. Vajon mi okozza, hogy nem jön álom a szemünkre?

Az új koronavírus támadása teljesen készületlenül érte a tudományos közösséget, így a korai kutatások és tapasztalatok alapján igyekeztek a tudósok következtetéseket levonni, hogy minél előbb felvehessék a harcot a kórokozóval. Ez nem ment ellentmondások nélkül, például a vércsoportok és a COVID-19 betegség kapcsolatának feltárásakor sem. A kép még ma sem tiszta.

Ahhoz, hogy jól működjön az emberi szervezet, aludni kell, méghozzá elegendő mennyiségűt. De ez sem teljesen elég, jól is kell aludni. A helyes alvási szokások megtanulhatók. A betartásukkal jelentős mértékben oldható a stressz, ami alapvető a testi és lelki egészséghez.

Míg nem találkoztam vele, csak sejtéseim voltak arról, miért szeretik ennyire a betegei dr. Kiarash Bahrehmand szülész-nőgyógyászt, daganatsebészt. Több mint egyórás beszélgetésünk után azonban már pontosan tudtam: határozott, mégis kedves, őszinte, érdeklődő és nagyon érzékeny férfi, aki nem mellesleg a szakmájában is profi. Interjú.

Tudjuk, hogy különféle fertőző betegségek szezonális mintázatot követnek, és az időjárás változásával az esetszám emelkedik vagy csökken. Erre a legjobb példa a mindenki által ismert influenza. A SARS-CoV-2-ről - a COVID-19-et kiváltó koronavírusról - azonban olyan kevés a tapasztalat, hogy a viselkedését egyelőre nehéz megjósolni. Ám vannak már arra utaló adatok és ismeretek, hogy a vírus bizonyos mértékig szezonálissá válhat.

Egyre melegebbek a svájci Alpok állandóan fagyott felszíni rétegei, az úgynevezett permafroszt. A jelenség oka az elmúlt évek magas nyári hőmérséklete lehet tudósok szerint.

A szívverés, de más testi folyamatok is meglepő szerepet játszanak a környzetünkből érkező információk felfogásában és megismerésében. Bármilyen különösen hangzik, a szívünk valóban az érzés és észlelés helye, még ha nem is egészen úgy, ahogy azt régen naivan feltételezték.

Először fedeztek fel aktív metánszivárgást az Antarktiszon. A tudósok szerint az üvegházhatású gáz szinte bizonyosan a légkörbe szökik a tengerfenékről.

Az elmúlt három évtized volt az egyik leginkább árvizes időszak Európa eddigi történetében - mutatta ki egy nemzetközi kutatócsoport több mint 500 év árvízi adatait elemezve.

A legutóbbi adatok alapján a koronavírus-járvány újra erőre kap a világ több pontján, így azokban az országokban is, ahová a magyar turisták előszeretettel utaznak. A hatóságok azt állítják, hogy az itthoni nyaralás ezért most biztonságosabb, mint a külföldi. De hogyan fokozhatják a biztonságukat az utazók, akár belföldre, akár külföldre tartsanak?

Kemény kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben, nemcsak a járvány kezelése, de általában az egészségügy helyzete miatt is Lantos Gabriella egészségügyi menedzser.