Sok helyen rossz a levegő

Bár a koronavírus-járványnak köszönhetően pozitív képet társítunk az ózonhoz, hiszen nagy népszerűségnek örvend az ózonos fertőtlenítés , nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy a levegő magas ózonkoncentrációja igenis káros, az ózon pedig ilyenformán a szmog egyik összetevője. Nyáron pedig a napsütés, a meleg, valamint a szél hiánya miatt feldúsult nitrogén-oxidok, szénhidrogének és szén-monoxid hatására felerősödik a felszínközeli ózon képződése.

Hogyan hat ránk az ózon? A talajközeli ózon elsődleges szennyezőanyagokból (a gépjárművek kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidokból és illó szerves vegyületekből, valamint az oldószerekből) fotokémiai úton, napsugárzás hatására képződik. Kellemetlen szagú, izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, egészséges embereknél is jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amit émelygés, hányinger, köhögés, mellkasi fájdalmak kísérhetnek. A szmog egyéb alkotóiról és káros hatásaikról részletesebben itt olvashat.

Az elmúlt időszakban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) többször is felhívta a figyelmet a magas ózontartalomra. A tisztifőorvosi Facebook-oldalon korábban azt írták: a déli, kora délutáni órákban a koncentráció jellemzően magas, emiatt a krónikus légúti betegségben szenvedők légúti irritációt, légzési nehézséget, köhögést tapasztalhatnak. Ezért az asztmában vagy más légzőszervi betegségben szenvedőknek nem javasolják, hogy az érintett településeken ebben a napszakban intenzív fizikai tevékenységet végezzenek a szabadban.

Az NNK által közzétett térkép szerint a jelenleg érintett települések a következők: Budapest, Szombathely, Sarród, Mosonmagyaróvár, Ajka, Veszprém, Székesfehérvár, Komló, Százhalombatta, Tököl, Kecskemét, Salgótarján, Eger, Oszlár, Sajószentpéter, Kazincbarcika, Hernádszurdok.