A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely a következő 48 órában is fennmarad, és várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román-magyar határt – közölte csütörtök este az Antena3 hírtelevíziónak nyilatkozva Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter. Hozzátette, miután szerdán a parajdi sóbányánál a Korond-patak elterelésén dolgozó kivitelező a hatóságokkal való egyeztetés nélkül megbontotta a külföldi szakértők által javasolt vízhozamcsökkentő gátakat, a jövőben bármilyen kis beavatkozáshoz jóváhagyásra és a különböző hatóságok közötti együttműködésre lesz szükség. Fechet szerint a parajdi bányakatasztrófát meg lehetett volna előzni, ha időben elvégzik a szükséges munkálatokat. A kialakult helyzet kezelése viszont sok időbe telik majd és jóval költségesebb lesz.
A Kis-Küküllőn máris halpusztuláshoz vezetett a magas sótartalom
Több biológus is jelentős halpusztulásra hívta fel a figyelmet csütörtökön a Kis-Küküllőn. Hartel Tibor ökológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója több felvételt is megosztott, amelyen elpusztult vagy a víz magas sótartalma miatt szenvedő halak tömege látható. A szakember szerint védett fajok is vannak közöttük. „A biológiai sokféleség összeomlása épp a szemünk előtt zajlik a Kis-Küküllőn!” – írta közösségi oldalán Fülöp Tihamér biológus is. Úgy értékelte, hogy ez nem csupán ökológiai katasztrófa, hanem egyértelmű jelzés, hogy a román természetvédelmi intézmények nem képesek gyorsan és hatékonyan reagálni a válságokra.
A Kis-Küküllő vízének sótartalma csütörtökre nőtt meg jelentősen azután, hogy Parajdon a Korond-patak elterelésével megbízott kivitelező munkához látott és egy darabon megbontotta a külföldi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat. A sóbányavállalat (Salrom) szerint a szakemberekkel való konzultáció nélkül hozott intézkedésre a munkagépek és a munkások védelmében volt szükség. A cég ezenkívül azt állította, hogy a bajt a bányánál történt kisebb omlások is okozták. A román hatóságok a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározókból kiengedett vízzel hígították az érintett folyók vizét, hogy megelőzzék az ökológiai katasztrófát.
Az ivóvíz is veszélyben van
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtökön bejelentette: hétfőtől szünetel a jelenléti oktatás valamennyi évfolyam számára a Kis-Küküllő vizének megnőtt sótartalma miatt az érintett településeken. Dicsőszentmárton városban, Ádámos, Szászbogács, Gyulakuta és Vámosgálfalva községekben csak az országos vizsgákon kell megjelenni a diákoknak az oktatási intézményekben. A testület az érintett települések vízellátására is keresi az alternatív megoldásokat, miután csütörtökön a gyulakutai vízüzem már a víztározója vízkészletét használta a Kis-Küküllő vize helyett. A folyó magas sótartalma miatt a Kis-Küküllő alsó folyásán romlott a vezetékes víz minősége, és le kellett zárni a dicsőszentmártoni vízüzemet, hogy a só ne tegyen kárt a berendezésekben. A lakosságnak az ivóvíz mellett a háztartási vizet is a hatóságok biztosítják.
Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak megélhetése is függ.
Nomofóbia: meg tudsz lenni a telefonod nélkül? Ebből a tesztből kiderül
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Legjobban: