A CAMS globális tűzeset-asszimilációs rendszerének (GFAS) adatai szerint a szén-dioxid-mennyiség, amely az Északi-sarkkör mentén fellángolt tüzekből eredt, idén január 1. és augusztus 31. között elérte a 244 megatonnát. Összehasonlításként: a 2019-es teljes érték 181 megatonna volt a térségben. Az észlelt tüzek legnagyobb része az oroszországi Jakutföldön pusztított a tudósok szerint. Mint hangsúlyozták, Jakutföldön "átlag fölötti" intenzitással égtek a tüzek augusztusban.
A kutatók tavaly nyáron észlelték, hogy az Északi-sarkkör mentén nagy tüzek pusztítanak a természetben, különösen Szibériában. Idén azonban még ennél is jelentősebb intenzitású tüzeket figyeltek meg július második felében és augusztus első heteiben a térségben. Ez az időszak volt a tüzek csúcspontja. A tüzek veszélyes füstje nagyobb területet borított be, mint Kanada egyharmada - idézte a tudósokat a CNN beszámolója.
Ha egyszer lángra kapnak, hosszú ideig égnek
A szakértők szerint a tüzek eredete bizonytalan, akadnak közöttük úgynevezett zombitüzek is, amelyek a föld alatt izzanak, és a téli időszakot is átvészelik. Mark Parrington, a CAMS vezető kutatója szerint a sarkkörön túli tüzek is jelzik, hogyan változik az éghajlat és a környezet a térségben. Mivel a környezet melegebbé és szárazabbá vált, ez kedvez a tüzeknek, és ha egyszer lángra kaptak, hosszú ideig égnek háborítatlanul - fűzte hozzá a tudós. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tüzekből származó füst rengeteg légszennyező anyagot tartalmaz, ami az időjárástól függően nagyon hosszú utat képes megtenni. Átkel az Északi-tengeren és elér egész Észak-Amerikáig. A keletkezésétől több ezer kilométerre élő populációt is érinti - mutatott rá Parrington.
