Szennyezett levegő: a tüdőnk van veszélyben

A szennyezett levegő széles skálán okoz egészségi problémákat, amelyek súlyossága a kisebb légzőszervi károktól a korai halálozásig terjed. Az európai városi népesség körülbelül 90 százaléka van kitéve az egészségtelen levegőnek. Becslések szerint évente közel 13 ezer magyar ember hal meg a rossz levegő miatt.

Az agynak az a része (a légzési központ), amely az automatikus levegővétel folyamatát vezérli, naponta 20 ezerszer kapcsolja be a légzőizmainkat, s ezzel alkalmanként 500 ml levegőt cserél a tüdőnkben. Így összesen az átlagos felnőtt tüdejében naponta mintegy 10 ezer liter (10 köbméter) levegő fordul meg.

légszennyezés
A légszennyezés károsítja a légútainkat, és előkészítve a terepet a fertőzéseknek - Fotó: Getty Images

Csakhogy a belélegzett levegő nem tiszta. A környezeti (kültéri) levegő többek között látható és láthatatlan részecskéket, vegyszereket és mikrobákat tartalmaz. Testünk alkalmazkodik ezeknek a szennyező anyagoknak a jelenlétéhez, illetve kiszűri a zömüket. De egy részük a szűrőrendszeren is áthatolva mégis bejut a tüdőbe.

Hogy mennyire fenyeget ez bennünket? A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace tavaly novemberi budapesti légszennyezettség-mérése szerint a levegő minősége sokkal rosszabb, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Ez úgy derült ki, hogy a mérésekhez egy újfajta, a rendkívül apró részecskék számát és átlagos méretét meghatározó műszert használtak. Ezek a részecskék elsősorban a forgalmas utak mentén találhatók meg a levegőben. Az átlagos átmérőjük 20-40 nanométer, a tömegük pedig annyira elenyésző, hogy a hivatalos mérőállomások adataiban akkor is elhanyagolható szerepet játszanak, ha hatalmas mennyiségben vannak jelen. Budapest forgalmas útjai mentén egy köbcentiméterben általában több mint 30 ezer részecske található, de helyenként a számuk elérte a 470 ezret is, miközben egy viszonylag tiszta levegőjű helyeken ez az érték mindössze 2000 körüli. 

Mi történik, ha levegőt veszünk? 

A levegővétellel a kiszűretlen részecskék is a tüdőbe jutnak, és irritációt okoznak, hiszen az immunrendszerünk idegen testként azonosítja őket, és gyulladásos reakciót indít a semlegesítésükre. De ez a védelmi mechanizmus károsíthatja a tüdőt is. Tudjuk, hogy egyes részecskék végül áthatolnak a tüdő apró pórusain, bejutnak a véráramba és eljutnak különböző szervekbe. A szennyezés egy része csapdába esik például a vesében, a szívben, az agyban vagy a csontokban. Ott azimmunrendszerrátámad az idegen testekre, és az immunsejtekben tárolja el őket. De nem mindegyiket sikerül a szervezetnek kiürítenie.

A szennyező anyagok közül egy kevés eljuthat például a placentába és a magzatba, vagy akár az agyunkba is. Úgy néz ki, hogy ezeket a szerveinkbe behatoló idegen testeket nem lehet megsemmisíteni. Ami azt jelenti, hogy felhalmozódnak, és krónikus, folyamatos alacsony szintű gyulladást okoznak, ami negatív hatással van egészségünkre - állítja Otavio Ranzani, a Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) kutatója.


A tüdő az a szervünk, amely a leginkább ki van téve a belélegzett levegőnek, és benne a szennyezőanyagoknak. Emiatt a rossz levegő elsősorban a légzőszervi betegségekkel küzdő embereket érinti. A bronchitis, az asztma, a krónikus légúti megbetegedések és az összes allergiás betegség (például az orrnyálkahártya allergiás gyulladása, a rhinitis) is súlyosbodhat a szennyezés szintjének bármilyen növekedése révén. A szennyezés a váladék eltávolítását is megzavarja a tüdőből, elősegítve ezzel a fertőzéseket, például a tüdőgyulladást.

A szív a másik létfontosságú szerv, amelyet a szennyezés érint. Azokban a napokban, amikor a levegőszennyezés magas, a stresszhormonok felszabadulása és a helyi gyulladások miatt megnő a hirtelen szívhalál, a ritmuszavarok, az infarktus és a stroke kockázata. A krónikus gyulladás felgyorsítja az öregedési folyamatot, és artériáink megkeményedéséhez vezet, megkönnyítve a koleszterin megtapadását a verőerek falán. Ez magyarázhatja, hogy a levegőszennyezés miért kapcsolódik a krónikus szív- és érrendszeri zavarokhoz, például a magas vérnyomáshoz, az angina pectorishoz és a szívelégtelenséghez.

A légyszennyezés sok szervünket megtámadja

Kimutatták, hogy a levegőszennyezés összekapcsolódik a figyelmetlenséggel, a rossz iskolai teljesítménnyel és a demenciával is. Mindazoknak, akik erős légszennyezésnek vannak kitéve - akár fiatalok, akár idősek - nagyobb a kockázatuk, hogy a kognitív képességeik gyorsabban fognak romlani. A szennyezés testünk sejtjeit is érinti. Ezzel hozható összefüggésbe a hajhullás, a szem irritációja, a rossz spermaminőség és az alacsony termékenységi ráta is.

A levegőszennyezés attól függően, hogy hol élünk hosszabb-rövidebb időt elvesz az életünkből. Az átlagos egyiptomi élettartama 1,9 évvel, az átlagos indiaié 1,5 évvel kevesebb, mint lehetne, de az oroszok is körülbelül kilenc hónapot veszítenek. Sajnos mi magyarok sem állunk valami jól. Részletek!

A fentieken túl a levegőszennyezés a csontokra is rosszul hat. Egy közelmúltban bemutatott tanulmány során - amelyet Ranzani és az ISGlobalnál dolgozó kollégái készítettek - a dél-indiai Hyderabad környékén, 28 faluban több mint 3700 embert vizsgáltak meg. A kutatók megbecsülték, hogy mekkora lehetet a finom részecskékből álló levegőszennyezésnek való kitettségük. A területen a részecskeszintek jóval magasabbak voltak, annál, amit a WHO ajánl. Az is kiderült, hogy a finomszemcsés levegőszennyezés, 2,5 mikrométer méretű részecskékből és fekete szénből állt. Ezután megtudakolták a résztvevőktől, hogy a főzéshez milyen tüzelőanyagot használnak.

Végül ezeket az információkat összehasonlították a résztvevők csontsűrűségével, amit a gerinc alsó részében és a bal csípőcsontban mértek. Azt tapasztalták, hogy ahol a finom szemcsékkel szennyezett levegőnek való kitettség magas volt, a csonttömeg alacsonyabb értéket mutatott. "A részecskék belégzése csonttömeg-veszteséghez vezethet a levegőszennyezés okozta oxidatív stressz és gyulladás miatt" - adott magyarázatot Ranzani az eredményeikre. A kutatásról szóló beszámoló a JAMA Network Open folyóiratban jelent meg nemrégiben.

További adalék, hogy amikor légútifertőzés(például a koronavírusok okozta betegség vagy influenza) jelenik meg, a légszennyezés hatásai miatt egyébként is irritált légzőrendszerben könnyebben képesek elszaporodni a kórokozók, és súlyos betegséget okozni. Sőt egyes kutatók azt is felvetették, hogy a súlyos légszennyezettség lehet az egyik eleme a koronavírus-járvány kitörésének, és egyes esetekben a súlyos betegség kialakulásának, hiszen a kórokozók befogadó közegre találtak. A járványnak amúgy van egy pozitív hozadéka is: a városi élet megbénulása miatt ugyanis olyannyira lecsökkenhet a légszennyezés (ahogy ezt Kínában láthattuk), hogy akár emberéletekben lesz mérhető.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +21 °C
Minimum:
+6, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt a napsütés mellett gomolyfelhők is lesznek az égen, ezekből heéyenként előfordulhatnak futó záporok.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag