Rekordmeleg július: máris vesztettünk a klímaváltozás ellen?

Idén júliusban a globális átlaghőmérséklet immár 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodási előtti átlaghőmérsékletet. Ez egy több szempontból is vészjósló mérföldkő, szakértők szerint azonban nem azt jelenti, hogy fel kellene adni a klímaváltozással szembeni küzdelmet.

Korábban megírtuk, hogy a Kopernikusz, az Európai Unió Föld-megfigyelési programja szerint az idei július volt a legmelegebb hónap a bolygón a mérések kezdete óta. Emellett az Európai Űrügynökség a napokban azt is bejelentette, hogy júliusban a globális átlaghőmérséklet-emelkedés túllépte a 1,5 Celsius-fokos határt – írja a The Conversation oldalán Ailie Gallant és Kimberley Reid, a melbourne-i Monash Egyetem klímakutatói. A híradások több esetben a 2015-ös Párizsi Megállapodásban foglalt vállalás elbukását emlegették, mintegy teljes évtizeddel hamarabb, mint ahogy arra az előrejelzések alapján számítani lehetett volna.

hőség, július, Ankara, Törökország, járókelők
Az idei július volt a valaha mért legmelegebb hónap a Földön. Fotó: Getty Images

„Ennyi volt? Vége a játéknak, vesztettünk? Nos, mint ahogy az minden téren lenni szokott a klímaváltozás esetében, ez a kérdés sem ennyire egyszerű” – fogalmaz a két szakértő. Hozzáteszik, az átlaghőmérséklet csak egy hónapra lépte túl a 1,5 fokos határt, majd visszacsökkent alá. Ráadásul nem 2023 júliusában fordult ez elő első alkalommal. Valójában már 2016 februárjában is hasonlóan magas átlaghőmérsékletet jegyeztek fel.

Miért lényeges a 1,5 fok?

Visszatérve a Párizsi Megállapodásra, 2015-ben úgy tűnt, a világ belátta, hogy lépéseket kell tenni a klímaváltozás megfékezése érdekében. Egy évtizednyi fáradságos vitát követően összesen 195 nemzet fogadta el az egyezményt, amelynek kimondott céja, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás korszaka előtt mért szinthez képest. Ezáltal elkerülhetőek lennének az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásai. Érdemes persze megemlíteni, hogy önmagában a 1,5 fok semmilyen igazán fontos jelentőséggel nem bír. Bármilyen mértékű átlaghőmérséklet-emelkedés súlyosbítaná ugyanis a helyzetet. De akkor miért lényeges mégis, hogy pont itt húzták meg a határt?

„Lényegében a szakértők egy olyan küszöbértékként adták meg ezt a számot, amely már fokozott veszélyt jelenít meg. A Párizsi Megállapodás kimondja, hogy a veszélyes mértékű klímaváltozás elkerülése azt jelenti, hogy a globális hőmérséklet melegedését jóval 2 Celsius-fokos alatt kell tartani. Így született meg a 1,5 fokos küszöb” – mutat rá Gallant és Reid. És hogy mit tekinthetünk veszélyes mértékű klímaváltozásnak? Alapvetően azt a szintű felmelegedést, amely esetén a károkozás olyan széles körűvé vagy súlyossá válik, hogy azáltal már fenyegeti a gazdaságot, az ökológiai szisztémákat, a mezőgazdaságot, illetve magában hordozza olyan visszafordíthatatlan folyamatok kockázatát, mint a tengeri jégtakarók vagy az óceáni áramlatok összeomlása. Egyszersmind az ilyen mértékű felmelegedés olyan környezetet teremthet, amelyhez az emberi szervezet már nem képes alkalmazkodni.

A 1,5 fok egy olyan küszöböt jelent, amelyet átlépve a legjobb becslések szerint egy olyan szekéren találnánk magunkat, ahol a gyeplő már beesett a lovak közé.

Még most sem késő cselekedni

A két klímakutató szerint szó sincs arról, hogy fel kellene adnunk a küzdelmet, beletörődve a sorsunkba. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete (IPCC) a 1,5 fokos melegedésre úgy tekint, mint egy kezdeti eltérésre a globális átlaghőmérsékletben az 1850 és 1900 közötti időszak átlagához képest. És miközben igaz, hogy ezt a küszöböt túllépte a 2023-as július, fontos hangsúlyozni, hogy az éghajlat sokkal több, mint egy egyszerű hónap.

A globális átlaghőmérséklet minden évben hol magasabb, hol alacsonyabb a felmelegedési trend mellett, hiszen az éghajlat is évről évre természetes módon változik. Az utóbbi néhány év melegebb volt, mint az átlag, de hűvösebb annál, mint amennyire meleg lehetett volna a La Niña jelenség következtében. Idén számottevő gyorsulás volt eddig megfigyelhető a felmelegedésben, ami zömében a csendes-óceáni El Niño éghajlati jelenség következménye. Azok az évek, amelyeket a ciklikusan visszatérő El Niño határoz meg, rendszerint melegebbek.

Éppen az egyes évek közötti eltérések kiszűrése érdekében a klímakutatók jellemzően több évtized átlagait veszik alapul a számításaikban. Ugyanígy az IPCC 2021-es jelentése is úgy definiálja a 1,5 fokos küszöböt, mint az első olyan 20 éves időszakot, amikor a felszíni levegő átlaghőmérséklete eléri a 1,5 fokos melegedést. A jelenlegi előrejelzések szerint ez leghamarabb a 2030-as évek kezdetén következhet be. Tehát az IPCC definiciója tükrében a globális átlaghőmérséklet a 2020-as és 2040-es évtized eleje közötti húsz évben haladhatja meg 1,5 fokkal az iparosodás előttit.

Veszélyesen közel a szakadék

„Mindez azt jelenti, hogy egyelőre nem buktuk el, hogy megfeleljünk a Párizsi Megállapodás céljainak. De az idei július megmutatta, hogy veszélyesen közel vagyunk a határvonalhoz” – hívja fel a figyelmet Gallant és Reid. Hozzáteszik, ahogy a világ egyre inkább felmelegedik, mind több és több olyan hónapot fogunk átélni, mint a legutóbbi július. Lehetséges-e egyáltalán a felmelegedés mértékét 1,5 fok alatt tartani? A szakértők szerint talán igen. Ehhez azonban rendkívül drasztikusan vissza kellene fogni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Máskülönben minden bizonnyal túllépjük a Párizsi Megállapodás célértékét nagyjából az elkövetkező évtizedben.

De tegyük fel, hogy éppen ez is történik. Akkor vajon fel kellene adnunk minden olyan erőfeszítést, amely az éghajlatváltozás megfékezésére irányul? „Aligha. A 1,5 fok rossz. Az 1,6 fok még rosszabb. A 2 fok annál is rosszabb. A 3 fok pedig elképzelhetetlenül szörnyű. Minden plusz lépés számít. Minél közelebb maradunk a határvonalhoz – még ha át is lépjük azt –, annál jobb” – szögezik le az ausztrál klímakutatók.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

házimunka
Még ma végezd el ezeket a házimunkákat, a babona szerint ugyanis karácsonykor tilos
savanyú káposzta
A savanyú káposzta így hat a bélrendszeredre
fűszerek
Veszélyes lehet a fahéj, a szegfűszeg és a szerecsendió, ha így fogyasztod
nem alkoholos zsírmáj
Nem alkoholos, mégis durván pusztítja a májat – Sokan napi szinten isznak belőle
tévhitek
Megbetegíthetnek ezek az egészségesnek hitt szokások – Íme a leggyakoribb tévhitek
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +4 °C
Minimum: -3 °C

A köd és a rétegfelhőzet a Dráva mentén, valamint a Tiszántúlon az éjszaka első felében átmenetileg terjeszkedésnek indulhat, illetve északkeleten lehet borongós az idő, másutt még zömmel derült vagy gyengén felhős lesz az ég. Az éjszaka második felében szakadozott hidegfronti felhőzet halad át felettünk. Csapadékra általában nem kell számítani, de az északkeleti, keleti határ mentén egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél egyre nagyobb területen megerősödik, elsősorban a magasabban fekvő részeken viharos széllökések is előfordulhatnak - a Bakonyban akár a 90 km/h-t is elérhetik.Késő estére -5 és +1 fok közé csökken a hőmérséklet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +1 fok között alakul, de kiemelten Borsod szélárnyékos részein ennél több fokkal hidegebb is lehet. A szél feltámadásával több helyen enyhül majd az idő. Estefelé egy hidegfront robog át a régió felett, sok kellemetlenséget kiváltva az arra érzékenyek körében.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!