Rekordmeleg július: máris vesztettünk a klímaváltozás ellen?

Idén júliusban a globális átlaghőmérséklet immár 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodási előtti átlaghőmérsékletet. Ez egy több szempontból is vészjósló mérföldkő, szakértők szerint azonban nem azt jelenti, hogy fel kellene adni a klímaváltozással szembeni küzdelmet.

Korábban megírtuk, hogy a Kopernikusz, az Európai Unió Föld-megfigyelési programja szerint az idei július volt a legmelegebb hónap a bolygón a mérések kezdete óta. Emellett az Európai Űrügynökség a napokban azt is bejelentette, hogy júliusban a globális átlaghőmérséklet-emelkedés túllépte a 1,5 Celsius-fokos határt – írja a The Conversation oldalán Ailie Gallant és Kimberley Reid, a melbourne-i Monash Egyetem klímakutatói. A híradások több esetben a 2015-ös Párizsi Megállapodásban foglalt vállalás elbukását emlegették, mintegy teljes évtizeddel hamarabb, mint ahogy arra az előrejelzések alapján számítani lehetett volna.

hőség, július, Ankara, Törökország, járókelők
Az idei július volt a valaha mért legmelegebb hónap a Földön. Fotó: Getty Images

„Ennyi volt? Vége a játéknak, vesztettünk? Nos, mint ahogy az minden téren lenni szokott a klímaváltozás esetében, ez a kérdés sem ennyire egyszerű” – fogalmaz a két szakértő. Hozzáteszik, az átlaghőmérséklet csak egy hónapra lépte túl a 1,5 fokos határt, majd visszacsökkent alá. Ráadásul nem 2023 júliusában fordult ez elő első alkalommal. Valójában már 2016 februárjában is hasonlóan magas átlaghőmérsékletet jegyeztek fel.

Miért lényeges a 1,5 fok?

Visszatérve a Párizsi Megállapodásra, 2015-ben úgy tűnt, a világ belátta, hogy lépéseket kell tenni a klímaváltozás megfékezése érdekében. Egy évtizednyi fáradságos vitát követően összesen 195 nemzet fogadta el az egyezményt, amelynek kimondott céja, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás korszaka előtt mért szinthez képest. Ezáltal elkerülhetőek lennének az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásai. Érdemes persze megemlíteni, hogy önmagában a 1,5 fok semmilyen igazán fontos jelentőséggel nem bír. Bármilyen mértékű átlaghőmérséklet-emelkedés súlyosbítaná ugyanis a helyzetet. De akkor miért lényeges mégis, hogy pont itt húzták meg a határt?

„Lényegében a szakértők egy olyan küszöbértékként adták meg ezt a számot, amely már fokozott veszélyt jelenít meg. A Párizsi Megállapodás kimondja, hogy a veszélyes mértékű klímaváltozás elkerülése azt jelenti, hogy a globális hőmérséklet melegedését jóval 2 Celsius-fokos alatt kell tartani. Így született meg a 1,5 fokos küszöb” – mutat rá Gallant és Reid. És hogy mit tekinthetünk veszélyes mértékű klímaváltozásnak? Alapvetően azt a szintű felmelegedést, amely esetén a károkozás olyan széles körűvé vagy súlyossá válik, hogy azáltal már fenyegeti a gazdaságot, az ökológiai szisztémákat, a mezőgazdaságot, illetve magában hordozza olyan visszafordíthatatlan folyamatok kockázatát, mint a tengeri jégtakarók vagy az óceáni áramlatok összeomlása. Egyszersmind az ilyen mértékű felmelegedés olyan környezetet teremthet, amelyhez az emberi szervezet már nem képes alkalmazkodni.

A 1,5 fok egy olyan küszöböt jelent, amelyet átlépve a legjobb becslések szerint egy olyan szekéren találnánk magunkat, ahol a gyeplő már beesett a lovak közé.

Még most sem késő cselekedni

A két klímakutató szerint szó sincs arról, hogy fel kellene adnunk a küzdelmet, beletörődve a sorsunkba. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete (IPCC) a 1,5 fokos melegedésre úgy tekint, mint egy kezdeti eltérésre a globális átlaghőmérsékletben az 1850 és 1900 közötti időszak átlagához képest. És miközben igaz, hogy ezt a küszöböt túllépte a 2023-as július, fontos hangsúlyozni, hogy az éghajlat sokkal több, mint egy egyszerű hónap.

A globális átlaghőmérséklet minden évben hol magasabb, hol alacsonyabb a felmelegedési trend mellett, hiszen az éghajlat is évről évre természetes módon változik. Az utóbbi néhány év melegebb volt, mint az átlag, de hűvösebb annál, mint amennyire meleg lehetett volna a La Niña jelenség következtében. Idén számottevő gyorsulás volt eddig megfigyelhető a felmelegedésben, ami zömében a csendes-óceáni El Niño éghajlati jelenség következménye. Azok az évek, amelyeket a ciklikusan visszatérő El Niño határoz meg, rendszerint melegebbek.

Éppen az egyes évek közötti eltérések kiszűrése érdekében a klímakutatók jellemzően több évtized átlagait veszik alapul a számításaikban. Ugyanígy az IPCC 2021-es jelentése is úgy definiálja a 1,5 fokos küszöböt, mint az első olyan 20 éves időszakot, amikor a felszíni levegő átlaghőmérséklete eléri a 1,5 fokos melegedést. A jelenlegi előrejelzések szerint ez leghamarabb a 2030-as évek kezdetén következhet be. Tehát az IPCC definiciója tükrében a globális átlaghőmérséklet a 2020-as és 2040-es évtized eleje közötti húsz évben haladhatja meg 1,5 fokkal az iparosodás előttit.

Veszélyesen közel a szakadék

„Mindez azt jelenti, hogy egyelőre nem buktuk el, hogy megfeleljünk a Párizsi Megállapodás céljainak. De az idei július megmutatta, hogy veszélyesen közel vagyunk a határvonalhoz” – hívja fel a figyelmet Gallant és Reid. Hozzáteszik, ahogy a világ egyre inkább felmelegedik, mind több és több olyan hónapot fogunk átélni, mint a legutóbbi július. Lehetséges-e egyáltalán a felmelegedés mértékét 1,5 fok alatt tartani? A szakértők szerint talán igen. Ehhez azonban rendkívül drasztikusan vissza kellene fogni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Máskülönben minden bizonnyal túllépjük a Párizsi Megállapodás célértékét nagyjából az elkövetkező évtizedben.

De tegyük fel, hogy éppen ez is történik. Akkor vajon fel kellene adnunk minden olyan erőfeszítést, amely az éghajlatváltozás megfékezésére irányul? „Aligha. A 1,5 fok rossz. Az 1,6 fok még rosszabb. A 2 fok annál is rosszabb. A 3 fok pedig elképzelhetetlenül szörnyű. Minden plusz lépés számít. Minél közelebb maradunk a határvonalhoz – még ha át is lépjük azt –, annál jobb” – szögezik le az ausztrál klímakutatók.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

paradicsom
Naponta eszel paradicsomot? Ilyen változásokat okozhat a szervezetedben
Idegkárosodást és szívritmuszavart is okozhat, ha így szeded a vitaminokat
hasnyálmirigy
Árt a hasnyálmirigynek, de napi szinten fogyasztjuk
cink
Károsíthatja az idegeket, sokan mégis naponta szedik ezt a táplálékkiegészítőt
6 dolog is jelezheti, hogy a májad már nem sokáig bírja
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26 °C
Minimum: +15 °C

A felhősebb tájakon a felhőzet szakadozik, gomolyosodik, ezt követően általában napos idő várható többnyire kevés gomolyfelhővel, de a Dunántúlon maradhatnak felhősebb körzetek. Csapadék nem lesz, és az északi, északnyugati szelet csak időnként kísérhetik élénk lökések.A hőmérséklet csúcsértéke 24 és 30 fok között várható. Vasárnap frontmentes időjárásban lehet részünk, így a frontérzékenyek szervezetét nem éri jelentősebb megterhelés.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
A barna cukor jobb, mint a fehér. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára tudásod kvízünkben! Tényleg egészségesebb a barna cukor? A gluténmentes étrend mindenkinek jobb? Teszteld, mennyire ismered az egészséggel kapcsolatos tévhiteket!
parlagfű
Parlagfű: bírságot kaphat, aki nem irtja. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! A parlagfű-allergiáról és annak kezeléséről rengeteg tévhit kering. Vajon te felismered, mely állítások igazak és melyek hamisak?