Aggasztó mértékű mikroműanyag-szennyezést tárt fel a levegőben egy nemzetközi kutatás, amelynek eredményei azt mutatták, hogy egyes városi területeken a lerakódási arány elérheti a napi 1300 mikroműanyag-részecskét négyzetméterenként - közölte az Eurofins Environment Testing az MTI-vel kedden a mikroműanyagokkal foglalkozó szakértői csoportjának kutatását ismertetve.
A PlasticDustCloud elnevezésű projekt során a szakemberek 12 mintavételi helyről gyűjtöttek adatokat 9 országban, 3 kontinensen, köztük Magyarországon, Budapesten is. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a mikroműanyagok mindenütt jelen vannak a belélegzett levegőben. A mikroműanyagok 5 milliméternél kisebb plasztikrészecskék, amelyeket a kutatások során egyre nagyobb mennyiségben mérnek az óceánokban, tengerekben, felszíni vizekben, a talajban, illetve az elmúlt években már a levegőben is. Friss kutatások kimutatták jelenlétüket az emberi tüdőben, a vérben, sőt az anyatejben is. Ezek a részecskék veszélyes vegyi anyagokat hordozhatnak, és potenciális kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre és környezetre, így jelenlétük a levegőben egyre nagyobb aggodalomra ad okot - írták a közleményben, hozzátéve, hogy a városi levegőbe kerülő mikroműanyagok a szél és a légáramlatok révén távoli, városi forrásoktól messze eső helyeken is megjelenhetnek.
A közúti forgalom is jelentős mikroműanyag-szennyező
A mintavételt 2024 júliusa és augusztusa között végezték, egységesített nedves-száraz lerakódási módszerrel, üvegpalackkal ellátott tölcsérek segítségével. A mintákat egyhetes expozíciós időszak után párhuzamosan gyűjtötték be három kontinensen, tíz városban (Melbourne (Ausztrália), Budapest (Magyarország), Bergen (Norvágia), Gijón (Spanyolország), Rovaniemi (Finnország), Aabybro (Dánia), Barneveld (Hollandia), Northampton (Anglia), Sacramento és South Bend (Egyesült Államok)). Összehasonlításként vidéki mintavételi helyek is szerepeltek: Pelkosenniemi (Finnország) és Alta (Norvégia). A minták szűrését, előkészítését és elemzését a Eurofins Environment Testing mikroműanyag-vizsgáló laboratóriumaiban végezték, többféle detektálási technológia alkalmazásával.
Az eredmények a mintavételi helytől és az alkalmazott technológiától függően változó lerakódási arányokat mutattak: vibrációs spektroszkópiával napi 1250 részecske/négyzetmétert, termoanalitikai módszerekkel pedig napi 3110 mikrogramm/négyzetmétert. A leggyakrabban azonosított polimerek a polietilén (PE) és a polipropilén (PP) voltak, amelyek a globális műanyaggyártási trendeket tükrözik. A műanyagokon túl azonosítottak gumiabroncs-kopásból származó részecskéket is, amelyek mennyisége elérte a napi 304 mikrogramm/négyzetmétert, a közúti forgalom tehát jelentős mikroműanyag-forrás - hívták fel a figyelmet.
Az eredmények szerint a vibrációs spektroszkópiával azonosított részecskék többsége 100 mikrométernél kisebb, tehát a belélegezhető mérettartományba esik. Ugyanakkor jelentős eltéréseket tapasztaltak még az egymáshoz közeli mintavételi pontok között is, ugyanazon technológiával mérve, ami a levegőben található mikroműanyagok heterogenitását és a pontos mérés összetettségét mutatja.A beszámoló szerint a kutatás fontos adatokkal járul hozzá ahhoz az egyre növekvő tudományos adathalmazhoz, amely egyértelműen megmutatja, hogy a mikroműanyag-szennyezés nem csupán tengeri vagy szárazföldi probléma, hanem nemzetközi szinten összehangolt fellépést igénylő globális levegőminőségi kihívás is. Az Eurofins Microplastics Peer Group által vezetett PlasticDustCloud projekt eredményei a projekt weboldalán érhetők el.
