A gombatermesztésben a kétszárnyúak rendjébe tartozó gombaszúnyogok tekinthetők a legveszélyesebb kártevőknek. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai legfrissebb tanulmányukban arra keresték a választ, hogy milyen hatással van a különböző hullámhosszúságú fény a gombaszúnyogok szervezetére és viselkedésére. A vizsgálat célja, hogy hatékony fénycsapdázási módszereket fejlesszenek ki a termesztett gombakultúrák védelmére. Eredményekről a kutatók a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelentettek meg tanulmányt.
Egyes szúnyogok rezisztensek a növényvédőszerekre
Mint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) csütörtöki közleményében olvasható, a mezőgazdaságban a gombaszúnyogok általában csak marginális kártevőnek számítanak, kártételük akkor válhat jelentőssé, ha igen nagy számban szaporodnak fel. A gombatermesztésben azonban rendkívül nagy károkat képesek okozni ezek az apró, fekete színű, törékeny repülő rovarok. Mivel a gombaszúnyogok fejlődéséhez a legfontosabb környezeti feltétel a nedves, nyirkos élőhely, ezért a gombatermesztés kimondottan ideális életteret biztosít számukra akár egész évben. A kifejlett rovarok a különböző gombás és bakteriális betegségek kórokozóit széthurcolják a termesztőházon belül, míg a lárvák a termesztett gombák termőtestét károsítják. Ezért nemcsak Magyarországon, de a világon mindenhol küzdenek a gombaszúnyogok ellen.
"Az egyoldalú növényvédőszer-használat következtében már régen megjelentek rezisztens, illetve toleráns populációk külföldön, így a kémiai szerek már nem mindig biztosítanak megfelelő védelmet a kártevők ellen" - mutatott rá Kecskeméti Sándor, az ATK tudományos segédmunkatársa. Az összegzés szerint hazánkban konvencionális, kémiai készítmény már nincs is engedélyezve a különböző termesztett kultúrákban, és új készítmény megjelenésére sem lehet számítani.
Mivel a termesztett gombák gyors fejlődése nehezen összeegyeztethető a növényvédőszerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejével, ezért Magyarországon a termesztésben fonálférgeket használnak a gombaszúnyogok ellen. A közlemény szerint ugyanakkor problémát jelent, hogy ezek a készítmények sem biztosítanak teljes védelmet. A termesztők ezért agrotechnikai megoldásokkal próbálják gyéríteni a kártevőket: sárga ragacslapokat vagy ragasztócsíkokat helyeznek el a termesztőház megfelelő pontjain, valamint ultraibolya fényű csapdákat is kihelyeznek a folyosókra és termesztőblokkokba.
Így csalja csapdába a szúnyogokat a fény
Az Európai Unió 2030-ra ötven százalékkal szeretné csökkenteni a kijuttatott növényvédőszerek mennyiségét, ennek érdekében a mezőgazdaságban az alternatív, vegyszermentes védekezési eljárások fejlesztését kell szorgalmazni. A termesztők használnak ugyan ultraibolya fényű fénycsapdákat, azt azonban korábban még nem vizsgálták, hogy a csapdák által kibocsátott sugárzás valóban hatékony-e, illetve van-e olyan más spektrális tartomány, amely hatékonyabban vonzza a gombaszúnyogokat.
A kutatók most az egyik leggyakoribb gombaszúnyog (Lycoriella ingenua) spektrális érzékenységét és a fényhez való vonzódásának hullámhosszfüggését vizsgálták kísérleteikben. "Részletesen megvizsgáltuk, hogy miként függ a gombaszúnyog fényhez való vonzódása a fény hullámhosszától és intenzitásától, majd arra az érdekes eredményre jutottunk, hogy a vonzódás hullámhosszfüggése intenzitásfüggő: igen alacsony fényintenzitások mellett a zöld spektrális tartomány, míg magasabb fényintenzitások esetén az ultraibolya tartomány bizonyult a legvonzóbbnak" - magyarázta Egri Ádám, az ÖK tudományos munkatársa.
A közelmúltban megjelent tanulmányban közölt vizsgálati eredmények alapján olyan fénycsapdákat érdemes alkalmazni a termesztőházakban, amelyek az ultraibolya spektrális tartomány mellett a zöld tartományban is sugároznak. A közlemény szerint a kutatók a későbbiekben egy ilyen, a korábbiaknál hatékonyabb fénycsapda kifejlesztésével szeretnék segíteni a gombatermesztőket a gombaszúnyogok elleni védekezésben.
