Az UNEP szerint az újrafelhasználás és újrahasznosítás szélesebb körű elterjedésére, valamint a műanyagtermékek átorientálására és diverzifikálására lenne szükség. Ez magában foglalná az újratölthető palackok, a különféle adagoló automaták, illetve a visszaváltható csomagolások szélesebb körű használatát. Ezekkel a lépésekkel harminc százalékkal kevesebb műanyaghulladék keletkezne. További húsz százalékos csökkenést lehetne elérni, ha az újrahasznosítás stabilabbá és jövedelmezőbbé válna. A fosszilis tüzelőanyag-támogatások megszüntetésével és a termékek újrahasznosíthatóságának javításával pedig huszonegyről ötven százalékra lehetne növelni az újrahasznosítható műanyagok mennyiségét.
Az UNEP szerint a műanyagból készült csomagolóanyagokat helyettesítő alternatívákkal, például papír vagy lebomló anyagok használatával további tizenhét százalékkal csökkenthető a műanyagszennyezés. Mindezek után még mindig maradna százmillió tonna egyszer használatos és rövid élettartamú műanyaghulladék, amelyet a jövőben tervezési és biztonsági szabványokkal lehetne környezetbarátabbá tenni. „A műanyagok termelésének, felhasználásának és elhelyezésének módja szennyezi az ökoszisztémát, kockázatot jelent az emberi egészségre és destabilizálja az éghajlatot” – hívta fel a figyelmet Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatója.
A jelentés szerzői szerint a körforgásos gazdaságra való áttéréssel 1,27 billió dolláros megtakarítást lehetne elérni, míg további 3,25 billió dollár többlet keletkezne az egészségüggyel, az éghajlattal, a légszennyezéssel, valamint a tengeri ökoszisztémákkal és a peres eljárásokkal összefüggő költségek megspórolásával. Emellett 2040-ig legalább hétszázezer új munkahelyet lehetne teremteni, elsősorban az alacsonyabb jövedelmű országokban. Bár a változtatások költségesek, ha öt évvel késik a lépések bevezetése, akkor nyolcvanmillió tonnával nőhet a műanyagszennyezés 2040-ig.
