A megváltozó időjárásmintázatok révén jelentős kihatással lenne az ökoszisztémára és a Föld éghajlatára, ha jégmentessé válna az Északi-sarkvidék. Márpedig két klímakutató számítógépes modellek elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az első ilyen nap akár már 2027-ben eljöhet. A kutatást Alexandra Jahn, a Coloradói Egyetem és Céline Heuzé, a Göteborgi Egyetem klimatológus szakember végezte el közösen. Aggasztó eredményeikről Nature Communications című folyóiratban számoltak be. „Egyetlen jégmentes nap az Északi-sarkvidéken még nem fogja drámaian megváltoztatni a dolgokat. Ugyanakkor megmutatja majd, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása révén alapjaiban megváltoztattuk a Jeges-tenger természetes környezetét meghatározó jellegzetességet, vagyis azt, hogy egész évben tengerjég és hó borítja” – idézi Jahnt a Coloradói Egyetem keddi közleménye.
A növekvő üvegházgáz-kibocsátás által fűtött globális felmelegedés hatására egyre gyorsabb ütemben zsugorodik az Északi-sarkvidék jégtakarója. Idén szeptemberben az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) arról számolt be, hogy az idei északi-sarkvidéki tengerijég-minimum – az a nap, amikor a legkevesebb fagyott tengervizet mérik az Északi-sarkon – az egyik legalacsonyabb volt 1978 óta. Noha a 4,28 millió négyzetkilométeres minimum a 2012-ben mért negatív csúcsot még éppen meghaladja, így is jelentősen elmarad azonban az 1979 és 1992 közötti időszakban feljegyzett 6,85 millió négyzetkilométeres átlagtól. Amennyiben a tengerjég kiterjedése 1 millió négyzetkilométer alá csökken, a tudósok már jégmentességről beszélnek.
Jahn korábbi kutatásai során azt az előrejelzést tette, hogy szinte elkerülhetetlen, hogy a jövőben egy teljes hónapra is jégmentessé váljon az Északi-sarkvidék. Vizsgálatai alapján úgy becsüli, ez leghamarabb a 2030-as években következhet be. Érdekelte azonban az a kérdés is, hogy mikor állhat elő az a helyzet, hogy először egy napra teljesen elolvad a jég, ami nyilvánvalóan hamarabb következik be, mint az első jégmentes hónap. Heuzéval közösen végül több mint háromszáz számítógépes szimulációt folytattak le. Ezekből az rajzolódott ki, hogy akár képes lesz-e csökkenteni az emberiség az üvegházhatású gázok kibocsátását, akár nem, az első jégmentes nap minden valószínűség szerint a következő két évtizedben valamikor el fog jönni. Becsléseik alapján leghamarabb három év múlva.
A tengerjég fontos szerepet játszik a globális éghajlat alakulásában. A napfényt visszaverve gátolja ugyanis az Északi-sarkvidék felmelegedését. A jégfelület kiterjedésének csökkenésével viszont a sötét óceán több hőt nyel el, gyorsítva a sarkvidéki és a globális felmelegedés ütemét. Ráadásul mindez a szélmozgást és a tengeri áramlatokat is megváltoztatja, a korábbiaknál szélsőségesebb időjárási eseményeket előidézve a bolygón. A két kutató mindazonáltal arra figyelmeztet: a kibocsátások drasztikus csökkentésével még lehetséges lenne lassítani a folyamatot.
