Az ENSZ megbízásából negyedévente elvégzett tudományos felmérés 35 évvel azután észlelt javulást, hogy a világ országai vállalták: beszüntetik a Föld légkörében lévő ózonréteget vékonyító vegyi anyagok gyártását. Ez azért is volt fontos lépés, mert az ózonréteg védelmez a bőrrákot, szürke hályogot okozó és vetést megrongáló káros sugárzások ellen. Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatója szerint az ózonlyuk gyógyulása évente kétmillió embert ment meg a ráktól.
A felső sztratoszférában és az ózonlyukban javulást állapítottunk meg – közölte Paul Newman, a tudományos felmérést végző testület társelnöke, aki szerint már négy éve is látható volt a javulás, ám azóta megerősödött ez a tendencia. Az Amerikai Meteorológiai Társaság Denverben ismertetett jelentése szerint tehát a folyamat lassú.
A légkör felső részében található, átlagosan 30 kilométer vastag ózonréteg várhatóan 2040-re áll vissza az 1980 előtti állapotokhoz, az Északi-sarkvidék felett várhatóan 2045-re, az Antarktisz felett pedig 2066-ra áll teljesen helyre.
Sikeres lépések a Föld védelmében
Természettudósok és környezetvédők világszerte hosszútávú erőfeszítéseket tettek az ózonlyuk begyógyítása érdekében, míg 1987-ben a Montreali Jegyzőkönyvben betiltották a hűtőszekrényekben és aeroszolok hajtóanyagaként használt vegyi anyagokat, illetve a klórt vagy fluort tartalmazó halogénezett szénhidrogén-származékokat.
"Az ózonréteg védelmére tett lépések előzményként szolgálnak a klímavédelemhez. Az ózonevő vegyi anyagok megszüntetésében elért sikerünk arról tanúskodik, hogy tehetünk – és sürgősen tennünk is kell – a fosszilis üzemanyagok felváltása, az üvegházhatás csökkentése érdekében, és így korlátozhatjuk a felmelegedést" – írta közleményében Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszövetség főtitkára.
Az ózonréteg rongálásában nagy szerepet játszó két vegyület alacsonyabb szinten van jelen a légkörben. A klór szintje 11,5 százalékkal csökkent az 1993. évi csúcs után, az ózonréteget jobban károsító, de a levegőben kisebb mennyiségben található brómé pedig 14,5 százalékkal esett vissza az 1999. évi rekordhoz képest. A bróm és klór szintjének növekedése megállt, sőt már csökkenőben van, ami ténylegesen tanúskodik a Montreali Jegyzőkönyv hatékonyságáról.
