A szervezet 2020-as Élő Bolygó Jelentése szerint a mezőgazdasági célokat szolgáló talajátalakítás és a vadon élő állatokkal folytatott kereskedelem kulcsszerepet játszott abban, hogy 1970 és 2016 között átlagosan 68 százalékkal zsugorodott több ezer emlős-, madár-, kétéltű-, hüllő- és halpopuláció. Fran Price, a WWF International vezető munkatársa szerint az erdőirtás és a természetes élőhelyek elvesztése - amely az emberiség élelmiszertermelésével és fogyasztási szokásaival van összefüggésben - az elsődleges oka ennek a drasztikus csökkenésnek.
A Global Forest Watch (GFW) nevű, interneten elérhető erdőfigyelő-rendszer adatai szerint 2019-ben hat másodpercenként egy labdarúgópályányi trópusi esőerdő tűnt el a Föld felszínéről. Környezetvédők szerint a még létező erdők megóvása és a sérültek helyreállítása csökkenti az áradások kockázatát, segít a globális felmelegedés lassításában a nagyobb mennyiségű szén-dioxid elraktározása révén, valamint óvja a biológiai sokféleséget.
Az erdőirtás növeli a zoonózis veszélyét is
A 125 szakértő bevonásával készült WWF-jelentés csaknem 4400 gerinces állatfaj mintegy 21 ezer populációjára terjed ki, áttekintést adva a természeti világ jelenlegi állapotáról. Az édesvizekben élő fajoknál 84 százalékos volt a populációcsökkenés. A legsúlyosabban érintett állatok közé tartozik a keleti síkvidéki gorilla a Kongói Demokratikus Köztársaságban, valamint a jákópapagáj Ghánában.
A kutatók szerint a gyors ütemű erdőirtás kulcsszerepet játszik továbbá a zoonózisok - az állatokról emberre átkerülő betegségek - terjedésében. "Az erdők egyfajta védőhálóként szolgálnak, hogy távol tartsák ezeket a betegségeket az emberektől, vagyis minél nagyobb erdőterületeket irtunk ki, annál nagyobb az esélye, hogy szabadon engedünk valamit, aminek pusztító hatása lehet az emberiségre" - húzta alá Price. Hozzátette, ha a világ a megszokott módon működik tovább a következő évtizedben, akkor a vadvilág által elszenvedett károk helyreállása évtizedekbe fog telni, és a populációk kisebb valószínűséggel fognak regenerálódni.
A szakember szerint a kormányok és vállalatok részéről határozott elkötelezettségre és olyan erőfeszítésekre van szükség, amelyek elősegítik a globális ellátóhálózatok fenntarthatóbbá tételét. Az embereknek pedig tudatosítaniuk kell magukban a fogyasztási szokásaik természetre gyakorolt hatását és felelősségteljesebben kell vásárolniuk.
A vadon élő fajok egyötödét fenyegeti kihalás
Az Oxfordi Egyetem kutatói a WWF-jelentéstől független tanulmányukban azt írják, hogy a természetre épülő megoldások - úgymint az erdők és mangroveerdők helyreállítása -, kulcsfontosságúak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez. Az ilyen megoldások enyhítik az olyan éghajlattal összefüggő problémákat, mint az áradások, a talajerózió és az élelmiszertermelési veszteségek. A szakemberek szerint a természetre alapozott intézkedések nem csupán faültetésről és az üvegházhatású gázok kivonásáról szólnak, hanem segíthetik a közösségeket a klímaváltozásnak az elmúlt hónapokban megtapasztalt olyan hatásaihoz való alkalmazkodásban, mint a hőhullámok, a bozóttüzek és a hurrikánok.
A WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin a szervezet MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében megjegyezte, hogy ebben az évszázadban a vadon élő fajok egyötödét fenyegeti a kihalás az éghajlatváltozás következtében. "A növények kihalási kockázata szintén hatalmas: a dokumentált növényfajkihalás az emlősök, a madarak és a kétéltűek együttes csökkenésének kétszerese" - húzta alá az igazgató.
