A tanulmányi ösztöndíjak és a szociális támogatások alapját jelentő hallgatói normatíva összegét három évvel ezelőtt emelték ugyan, de abból az infláció miatt már semmit nem lehet érezni. Pedig a magyar egyetemisták fele már eddig is anyagi problémákkal küzdött – számol be a hallgatók helyzetéről az eduline.hu.
Jelentősen több a kiadás, mint a bevétel
Egy átlagos fővárosi lakás albérleti díja 145 ezer forint (ha hárman osztoznak a lakáson, akkor fejenként 48 ezer forint), plusz a rezsi egyharmada. A tanulmányi ösztöndíj alsó összeghatára pedig 2020 óra mindössze 8300 forint havonta, ám az önköltséges formában tanulók még ennyivel sem számolhatnak. Az ösztöndíj átlagos összege sem sokkal magasabb, havonta 15–25 ezer forint között mozog. Azok, akik szociális támogatásokra is jogosultak, havonta nagyjából 16-32 ezer forinttal számolhatnak. A rendszeres – tanulmányi és szociális – egyetemi támogatások összege a hallgatók többségénél azonban így sem magasabb havi 40-50 ezer forintnál.
A hallgatói normatíva, amitől az ösztöndíjak összege függ, 2020. február 1-je óta 166 600 forint. Ezt az összeget persze nem kapják meg egy az egyben a hallgatók, a felsőoktatási intézmények a jó tanulmányi eredményű, valamint rászoruló tanulóik anyagi támogatására fordíthatják. "Ahhoz képest, hogy nem telt el sok idő a legutóbbi emelés óta, ez a pénz gyakorlatilag elértéktelenedett" – mondta az Eduline-nak Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
A diákmunka a tanulmányok rovására mehet
Ha valakinek emelkednek a megélhetési költségei, a kutatás, tanulás mellett, vagy inkább helyett úgy dönt, dolgozni kezd, hogy fenn tudja tartani magát – hangsúlyozta a HÖOK elnöke. Bár alapvetően hasznos dolognak tarja, ha szakmai tudást szerezhetnek a hallgatók, de ha megélhetési okok miatt olyan diákmunkát kell végezniük, amelyet nem kamatoztathatnak a későbbiekben, az problémás. Ha növekednek az anyagi terhek, az átviszi a fókuszt máshová, nem tudnak a hallgatók arra figyelni, amiért tulajdonképpen ők egyetemisták: a tanulásért és az egyetemista létért – magyarázta.
Az Eurostudent legutóbbi felmérése szerint az egyetemisták több mint fele rendszeresen dolgozik, 40 százaléka pedig félállásban vállal munkát a tanulmányai mellett. A jelentés szerint egyébként a magyar hallgatók több mint fele küzd anyagi nehézségekkel. Több kutatás és felmérés is alátámasztja, hogy a munkavállalás az egyetemi lemorzsolódás egyik rizikótényezője.
