„Tanulmányunk kimutatta, hogy egyes, nagy nyelvi modelleken alapuló MI-rendszerek ma már képesek felülmúlni az átlagos emberi kreativitást jól definiált feladatokban. Noha ez az eredmény talán meglepően – sőt akár nyugtalanítóan – hangozhat, valójában vizsgálatunk rámutat egy legalább ennyire fontos másik megfigyelésre is: még a legjobb MI-rendszerek sem tudják elérni a legkreatívabb emberek szintjét” – idézi a Montréali Egyetem közleménye Karim Jerbi professzort, a kutatás egyik vezetőjét. A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmány szerzői összességében arra a következtetésre jutottak, hogy kísérletük résztvevőinek kreatívabb felével már egyik tesztelt MI-modell sem tudott versenyre kelni. Ha pedig csak a legkreatívabb 10 százalékot vesszük alapul az összehasonlításban, akkor a különbség még nyilvánvalóbb.
Így mérték fel az MI és az ember kreativitását
A kutatócsoport több mint 100 ezer embert vont be a vizsgálatba, továbbá több nagy nyelvi modellt, mint a ChatGPT, a Claude vagy a Gemini. A verseny különböző – egymást kiegészítő – tesztek sorozatán keresztül zajlott. Mind közül az alapot az úgynevezett divergens asszociációs feladat (DAT) jelentette, amely egy széles körben alkalmazott pszichológiai teszt az úgynevezett divergens kreativitás felmérésére. Leegyszerűsítve ez azt írja le, hogy egyetlen pontból kiindulva hány különböző, egymástól eltérő és eredeti ötletet tudunk megalkotni. A gyakorlat ez annyi tesz, hogy a kísérlet alanyainak tíz olyan szót kellett összegyűjteniük, amelyek jelentésükben a lehető leginkább eltértek egymástól. Egy igazán kreatív válaszadó például előállhatna a következő tíz kifejezéssel: galaxis, kanál, szabadság, alga, harmonika, kvantum, nosztalgia, bársony, hurrikán, fotoszintézis.
A DAT azért bír kiemelkedő szereppel, mert az itt mutatott teljesítmény általában véve összhangban áll számos más kreativitást mérő teszt eredményeivel embereknél, legyen szó éppen ötletgenerálásról, írásról, kreatív problémamegoldásról. Magyarán hiába nyelvi alapú a DAT, nem korlátozódik kizárólag a szókincshasználatra: jócskán túlmutat azon, kiterjedve a kreatív gondolkodás alapvető kognitív folyamataira. Eközben ráadásul gyorsan elvégezhető, hiszen a legtöbb ember 2-4 perc alatt ki tudja tölteni a tesztet, akár online is.
E logikát követve a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon az MI-modellek DAT-teszten elért eredménye is általánosítható-e olyan összetettebb kreatív tevékenységekre, amelyek közelebb állnak a hétköznapi gyakorlathoz. Így aztán közvetlen összehasonlításban vizsgálták a mesterséges intelligencia és a humán résztvevők teljesítményét a kreatív írás területén is, beleértve haiku- és filmösszefoglaló-írást, valamint rövid történetek megalkotását egyaránt. Akárcsak a DAT esetén, végül itt is az a megfigyelés született, hogy a legügyesebb íróemberek bőven túlszárnyalják a nagy nyelvi modellekben rejlő potenciált, ellenben olykor az MI már képes felülmúlni az átlagos emberi kreativitást.
Meddig terjed az MI kreativitása?
A kutatócsoport két fontos megfigyelést is tett a kísérlet során. Először is megállapították, hogy az MI kreativitása szabályozható, úgymond szabadjára engedhető. Egy olyan technikai paraméterről van szó, amely azt határozza meg, hogy a mesterséges intelligencia az általa generált válaszok megalkotása során mennyire törekedjen a kiszámíthatóságra, vagy éppen ellenkezőleg, mennyire legyen bátor. Így aztán a spektrum két végpontja az óvatos, megbízható válaszgenerálás, valamint a kockázatvállalóbb, de jóval több változatosságot, eredetiséget mutató válaszgenerálás.
A másik megfigyelés, hogy az utasítások megfogalmazása erősen befolyásolja az MI kreativitását. Például az etimológián alapuló promptírási stratégia, amely a nyelvi modellt arra ösztönzi, hogy a szavak eredetére és szerkezetére támaszkodjon, szerteágazóbb asszociációkhoz és magasabb kreativitási pontszám eléréséhez vezet. E két eredmény együttesen arra utal, hogy a mesterséges intelligencia kreativitása szorosan függ attól, hogy az emberek hogyan irányítják és paraméterezik ezeket a rendszereket. Tehát az ember és az MI közötti interakció a kreatív folyamat kulcsfontosságú eleme.
Mindez azért is lényeges, hogy megnyugtató választ ad az egyik legáltalánosabb emberi félelemre: hogy vajon az MI átveheti-e a kreatív szakmákban dolgozók szerepét, elvéve a munkájukat. A mostani tanulmány ugyan igazolja, hogy a nyelvi modellek egyes feladatokban képesek rivalizálni az emberrel, de egyelőre erős korlátokkal, ráadásul a gépi kreativitásban az ember is központi szerepet játszik. Jerbi professzor szerint éppen ezért nem is szerencsés az emberre és a mesterséges intelligenciára egymás konkurenciájaként tekinteni. „A generatív MI mindenekfelett egy extrém hatásos eszközzé válik az emberi kreativitás szolgálatában: nem fogja kiváltani az alkotókat, de alapjaiban átformálja azt, ahogyan a képzelőerejüket használják, felfedeznek és alkotnak – persze csak azoknál, akik használják az MI-t” – húzta alá a szakember.
