A lányok és nők elektronikus eszközökhöz való hozzáférése, az ezek használatához szükséges tudás és készségek megléte, valamint a technológiai szektorban való foglalkoztatottságuk aránytalanságokat mutat világszerte. Jelenleg mintegy 2,2 milliárd 25 év alatti fiatalnak nincs otthoni internet-hozzáférése a világon, az infrastruktúra hiánya pedig a lányokat kiemelten érinti. Az internethasználat nemek közötti megoszlása ráadásul egyre aránytalanabb: a globális különbség a 2013-ban mért 11 százalékról 2019-ben 17 százalékra emelkedett, míg a világ legkevésbé fejlett országaiban kiugróan magas, 43 százalékos.
A lányok az úgynevezett STEM szakmákban is kevésbé vannak jelen, vagyis az olyan területeken, ahol természettudományos, technológiai, mérnöki vagy matematikai végzettség szükséges. Világszerte az összes női hallgató csak mintegy 30 százaléka választ ilyen szakokat a felsőoktatásban. A női STEM diplomások aránya 15 százalék alatt van a világ országainak több mint kétharmadában, illetve a tudományos kutatók csupán kevesebb mint 30 százaléka nő. Még a közepes és magas jövedelmű országokban is a lányoknak mindössze 14 százaléka teljesít úgy a természettudományok és matematika terén, hogy reáltudományi vagy mérnöki pályán helyezkedjenek majd el, és jelenleg a világ STEM állásainak mindösszesen 26 százalékát töltik be nők.
Sztereotípiák is mélyítik a digitális szakadékot
A nemek közötti digitális megosztottság nem csupán az eszközök használatában és a munkaerőpiacon jelentkezik, hanem már az első lépéseknél is. Az eszközöket túlnyomórészt férfiak tervezik, ezért azok nem feltétlenül felelnek meg a lányok igényeinek és tudásszintjének. A női felhasználók így gyakran nem férnek hozzá a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz, illetve nem látnak okot azok használatára, ami tovább szélesíti a nemek közötti digitális szakadékot, ahogy a nemi sztereotípiák is ebbe az irányba hatnak.
Az UNICEF hangsúlyozza, hogy bár az oktatás kulcsfontosságú lenne a nők egyenjogúsításához, mégis világszerte lányok milliói nem tanulhatnak. A 15-19 éves serdülő lányok 22 százaléka nincs jelen a munkaerőpiacon és oktatásban sem részesül, szemben az azonos korú fiúk 12 százalékával. A gyermekkorban kötött házasság hozzájárul az oktatásból való kieséshez, a túl korán vállalt terhesség pedig veszélyezteti az anya és a gyermek életét is. 2019-ben a 15-19 éves lányok körében a második vezető halálokot a terhességgel és szüléssel összefüggő egészségügyi problémák jelentették. Ma mintegy 650 millió lány és nő él olyan házasságban, amelyet gyermekként kényszerült megkötni.
