"Egy igazi férfi nem sír"

A közbeszédben a társadalmi nem fogalmára előszeretettel hivatkoznak úgy, mintha valamilyen szélsőséges kisebbség természetellenes összeesküvése lenne. Ez azonban csak ferdítés. A nemi szerepek problémaköre valójában mindnyájunk életét érinti.

Már gyerekként belénk nevelik, hogy a lányok mindig kedvesek, a fiúk pedig nem sírnak. Megtanuljuk, hogy az "igazi nő" érzékeny, törékeny és gondoskodó, míg az "igazi férfi" erős, határozott és ambiciózus. Felnőve szembesülünk vele, hogy a társadalom különböző szerepeket, életutakat vár el tőlünk attól függően, hogy férfinak vagy nőnek születtünk. Ezeket a kijelölt utakat, elvárt viselkedésformákat általában nem kérdőjelezzük meg, hiszen úgy gondoljuk, hogy mindez természetes, amit a biológiai nemünk determinál. De vajon a társadalomban betöltött szerepünk valóban attól függ, hogy éppen két X vagy egy X és egy Y kromoszómával jövünk-e a világra?  

A társadalom különböző szerepeket, életutat vár el tőlünk
A társadalom különböző szerepeket, életutat vár el tőlünk (Fotó: iStock)

A biológiai nemhez szorosan kapcsolódva létezik az úgynevezett társadalmi nem fogalma. "Ez alatt azoknak a tulajdonságoknak, viselkedésformáknak és szerepeknek az összességét értjük, melyet a társadalom a nőktől és a férfiaktól biológia nemük folytán elvár" - fogalmaz Gregor Anikó szociológus, egyetemi adjunktus, az ELTE Társadalomtudományi karának oktatója. Ilyen elvárt szerep, illetve a nemiséggel összefüggő társadalmi sztereotípia például, hogy a fiúknak nem szabad sírni, hogy a nők általában alacsonyabb képességűek, vagy hogy a férfiak feladata a család eltartása, míg a nőké az összetartása.

Gregor szerint bár úgy tűnhet, hogy ezek a szerepek, normák az emberek interakcióiból születnek, vagy biológiailag meghatározottak, valójában különféle intézmények, rendszerek közvetítik és alakítják őket, például az iskola - vagy éppen az, hogy a családpolitika hogyan gondolkodik a családon belüli szerepekről. Tehát bár a társadalmi nem kategóriája valóban rendelkezik biológiai alapokkal is, a két nem számára előírt normák és az ezekből fakadó eltérő társadalmi pozíciók összességében nem magyarázhatóak meg pusztán a biológiai eltérésekkel.

"Abból például, hogy a nők képesek biológiai és anatómiai felépítésük miatt gyereket szülni, nem következne egyenesen, hogy a jellemzően alulfizetett és többnyire alacsony presztízsű gondoskodó szakmákat - ápoló, szociális munkás, óvodapedagógus - általában nők töltsék be. Nem következik, hogy a gyerekneveléssel járó különféle nehézségek szinte csak az ő vállukon nyugodjanak" - szögezi le a szakértő, majd hozzáteszi, hogy a nemi sztereotípiák pont abban segítenek, hogy a fennálló egyenlőtlen helyzetet nők és férfiak is normálisnak, természetesnek lássák. A társadalmilag konstruált, nemi kategóriákhoz fűzött jelentésekkel ugyanis az egyik legnagyobb probléma, hogy egyenlőtlen hatalmi viszonyokat és diszkriminációt eredményeznek.

A közkedvelt rémhírekkel ellentétben tehát a társadalmi nemek fogalmával nem a biológiai nemeket akarják felszámolni, a kutatások középpontjában nem csak az LMBTQ-emberek jogai állnak, nem akarják elvenni az emberek nemi identitását, vagy esetleg kötelezővé tenni a melegházasságot. A társadalmi nemek tanulmánya egyáltalán nem a biológiai nemet kívánja háttérbe szorítani, hanem az azokhoz társított elvárásokat tanulmányozza.

Leosztott szerepek

A két nem közti egyenlőtlenség gyakorlatilag végigkísérte a történelmünket: a zsidó-keresztény alapokon nyugvó nyugati kultúra hagyományos felfogása szerint a nők évszázadokig alacsonyabb státuszúak voltak a férfiaknál. A szerepeket leosztották: a férfiak tanulhattak, dolgozhattak, irányíthatták a gazdaságot, a kultúrát, a politikát, míg a nők a férfiaknak alárendelve vezették a háztartást, szültek, és gyereket neveltek.

A nők alárendelve a férfiaknak vezették a háztartást, szültek és gyereket neveltek
A nők a férfiaknak alárendelve vezették a háztartást, szültek, és gyereket neveltek (Fotó: iStock)

Erőteljes változást a feminizmus első hulláma hozott, amikor a nők felemelték hangjukat az egyenlőtlenségek ellen. Az itthon is igen aktív mozgalom egyik hatása volt például, hogy a 19. század végére a nők is elkezdhettek végre egyetemre járni - holott előtte úgy gondolták, hogy már csak női mivoltukból adódóan sem képesek erre.  A nemek közötti egyenlőtlenséget azonban a mai napig nem sikerült teljesen felszámolni. Ez mutatkozik meg a nemek közti bérszakadékban, vagy például abban, hogy a nők az idejük jóval nagyobb részét töltik fizetés nélkül végzett házimunkával. Ezeket a társadalmi, gazdasági és politikai egyenlőtlenségeket a mai napig gyakran próbálják legitimálni a férfiak és a nők természet által meghatározott adottságaival.

"Nem kell a nő, mert elmegy szülni"

Tele kell szülnünk Európát, miközben a megszült gyerekeket el is kellene tartani. De hogyan lehetnének a magyar nők hátországot biztosító, jó és önfeláldozó anyák, ha a legtöbb család nem engedheti meg magának az egykeresős berendezkedést? Korábbi cikkünkért kattintson!

Még mindig ragaszkodunk a tradicionális szerepekhez

Felmérések szerint a magyar társadalom még ma is foggal-körömmel ragaszkodik a tradicionális nemi szerepekhez és sztereotípiákhoz. Az Európai Bizottság 2017 novemberében publikált jelentése szerint például az Európai Unióban a magyaroknál csak a bolgárokban élnek erősebben a nemi előítéletek. A magyarok 78 százaléka szerint a nők legfontosabb feladata az otthon és a család gondjának viselése, míg 79 százalékuk szerint a férfi legfontosabb feladata a pénzkeresés. Egész Európában a magyarok gondolják a legkevésbé úgy, hogy egy férfi is otthon maradhat gyesen a gyerekekkel, a megkérdezettek 57 százaléka szerint pedig a férfiak ambiciózusabbak, mint a nők.

Az eredménnyel kapcsolatban Gregor Anikó megjegyzi, hogy általában azokban az országokban értenek egyet kevésbé a hagyományos nemi szerepleosztással, ahol jobban működik a jóléti állam, amely nem a hagyományos nemi munkamegosztásra építő családokra támaszkodik, hanem szolgáltatásokkal (jó minőségű és nagy területi lefedettséggel bíró bölcsődével, óvodával, apahónapokkal) igyekszik tágítani nők és férfiak mozgásterét. Ezzel szemben a posztszocialista országok, valamint a déli tagállamok lakói számára megfelelő szolgáltatások híján pláne nem kérdés, hogy a nőknek mindenféleképpen feladatuk a tradicionálisan hozzájuk rendelődő háztartási, gyereknevelési és egyéb gondoskodó munkákat végezni.

Még mindig ragaszkodunk a tradicionális szerepekhez
Még mindig ragaszkodunk a tradicionális szerepekhez (Fotó: iStock)

A magyar nők és férfiak közötti egyenlőtlenségre a statisztikák is rávilágítanak: idehaza a férfiak és nők átlagos órabére között 14 százalékos eltérés van, ami azt jelenti, hogy a magyar nők csaknem két hónapig, azaz 51 napig ingyen dolgoznak egy évben a férfiakhoz képest. De a KSH adatai alapján azt is tudjuk, hogy a nők átlagosan egy nap körülbelül 185, míg a férfiak csupán 79 percet foglalkoznak fizetetlen háztartásbeli munkákkal.

"Nem jó anya, ha visszamegy dolgozni"

A társadalom szerint a "jó anyaság" ott kezdődik, hogy a nő legalább három évig otthon marad a gyerekével. De valóban önző és karrierista, aki korábban visszatér a munka világába? Korábbi cikkünkért kattintson!

Támadás a férfiak ellen?

A társadalmi nemek tanulmányának gyakran róják fel, hogy férfiellenes, és kizárólag a nők helyzetével foglalkozik. Ez azonban egyáltalán nincs így. A társadalmi nemek fogalma a férfiakról is szól - nem is tudna nem szólni róluk, hiszen a társadalom a férfiak számára is kijelöli azokat a korlátozó szerepeket, amelyeknek a munkahelyükön, a családjukban, a mindennapokban meg kell felelniük.

A társadalom definíciója szerint a férfiassághoz olyan tulajdonságok tartoznak, mint az erő, a dominancia, a határozottság és a keménység, míg e tulajdonságok ellentétpárjai, mint a gyengeség, az alávetettség, a megadás, a bizonytalanság és a kiszolgálás a nőiesség jellemzői. Ezeket a szerepelvárásokat szocializációnk során tesszük magunkévá: már gyerekként megtanuljuk, hogy milyennek "kell" lennie a nőknek és a férfiaknak. A nemünknek "megfelelő" viselkedést a környezetünk jutalmazza, míg a "nem megfelelőt" helyteleníti. Ha pedig nemünknek "nem megfelelő" szerepeket veszünk fel, a társadalom  abnormálisnak is bélyegezheti a viselkedésünket: ha például egy férfi kilép a neki tulajdonított szerepekből, például kimutatja az érzelmeit, akkor könnyen lehet a büntetése, hogy "lányosnak", "buzisnak" nevezik. (Ami már csak azért is elszomorító, mert ezekből a jelzőkből úgy tűnhet, mintha lánynak vagy melegnek lenni szégyen lenne, hiszen ők alacsonyabb rendű kategóriába tartoznak.)

Hol vannak a magyar "latte apukák"?

Három év helyett három hónap a szülési szabadság, és az sem ördögtől való, ha az apuka marad otthon a gyerekkel. Itthon ez még elképzelhetetlen, holott a nyugat-európai gyakorlatnak megvannak a maga előnyei. Korábbi cikkünkért kattintson!

A társadalmi nemekkel foglalkozó vizsgálatok középpontjában tehát nem az egyik vagy a másik nem, hanem a két nem közötti viszony áll, ebből kiindulva vizsgálják a jelenségeket

"Fontos kérdések merülnek fel a férfiak esetében is: mi a helyzet azokkal, akik több időt szeretnének a családjukkal tölteni, de a munkáltatójuk nem engedi el őket? Miért csak 5 - köztisztviselőknek 8 - nap apasági szabadságot biztosít az állam? Miért inherens része a fizikai erő és az erőszak a férfiasság alakításának? Miért nevetséges az érzelmes férfi, vagy aki sikertelen az udvarlásban? Vagy a ma még mindig tabutémák: a pornóipar nyomulása hogyan befolyásolja, hogy egészen fiatal fiúk mit gondolnak a szexualitásról és a partnerükről?"

A nők átlagosan egy nap körülbelül 185 percettöltenek fizetetlen háztartásbeli munkákkal.
A nők átlagosan egy nap körülbelül 185 percet töltenek fizetetlen háztartásbeli munkákkal (Fotó: iStock)

Mi a megoldás?

Az egyenlőtlenségek csökkentésében az államnak, a munkáltatóknak és a férfiaknak lenne elsősorban teendője- egymástól nem is annyira függetlenül.

"Fontos lenne, hogy a nőkhöz rendelt fizetetlen gondoskodói feladatokkal ne hagyják egyedül a nőket. Elvárható, hogy a férfiak vegyék ki a részüket jobban a házimunkából, a gyereknevelésből vagy éppen az idősek gondozásából, de ezt csak akkor lehet realizálni, ha nem napi 10-12 órányi munkából meg túlórákból próbálják hazatolni azt a pénzt, amellyel a család eldöcög, már ha egyáltalán itthon, és nem több száz vagy ezer kilométerre nyugatabbra dolgoznak" - magyarázza Gregor.

Ha tehát az államnak fontos a nemek egyenlősége, mindenképpen több pénzt kellene költenie az olyan szolgáltatásokra, amelyek főként a nők életén tudnak segíteni - hiszen a szociális ellátórendszer, az egészségügy, az oktatás szféráiban nemcsak elsöprő többségében dolgoznak nők (alulfizetve, leterhelve, és nem megbecsülve), hanem a szolgáltatásokkal is főként nők találkoznak, ők veszik ezeket igénybe. Egyelőre azonban Gregor inkább azt látja, hogy az állam egyre jobban kivonul az ellátói rendszerből, ezzel párhuzamosan pedig a polgári családi intimitás és érzelmi kötelékek erősítésével próbálja meg átruházni a nőkre ezeknek a feladatoknak az ellátását. Ahelyett, hogy szolidaritási, jóléti alapon megszervezné - akár közösségi szinten is.


Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

december 02. - december 08.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
7 680
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+1, +6 °C
Minimum:
-5, +1 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a Dunántúlon és a főváros térségében gyengén felhős, másutt közepesen felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag