Itthon az egészségügyi kiadások mintegy harmadát magánforrásból finanszírozzuk, amivel a magyarok nemcsak regionális, de európai összevetésben is az élbolyba tartoznak – írja a napi.hu. A cikk a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján arra is kitér, hogy tíz év alatt duplájára emelkedett a magánegészségügyi szolgáltatásokra költött összeg. Míg a 2012 és 2015 közötti időszakban 10-11 milliárd forintot fizettek ki ilyen célra az egészség- és önsegélyező pénztárak tagjai, addig 2021 már 19 milliárdot, tavaly pedig 22 milliárdot.
A hazai egészségügyi rendszer finanszírozása négy forrásból tevődik össze:
- a központi és önkormányzati költségvetésből,
- az Egészségbiztosítási Alap költségvetéséből,
- a háztartások közvetlen kifizetéseiből,
- valamint az önkéntes egészségügy-finanszírozási alrendszerek kifizetéseiből.
Tavaly ez utóbbi kifizetések összege immár elérte a 65 milliárd forintot, ami 5,5 milliárd forinttal haladta meg a 2021-es értéket. A kifizetések több mint fele gyógyszerekre, speciális tápszerekre, vitaminkészítmények és gyógyászati segédeszközökre ment el. Több mint harmada pedig egészségügyi szolgáltatásokra. Kisebb arányban voltak továbbá, akik például lakáshitelüket, esetleg gyermekük beiskoláztatását finanszírozták pénztári megtakarításaikból.
Összességében évente 1000 milliárd forintot költenek egészségre a háztartások. Ennek nagyjából fele magánellátásra megy el, a másik felét pedig a gyógyszertárakban, gyógyászatisegédeszköz-boltokban fizetik ki a betegek. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a magánegészségügy egyre drágább. Csak az idei első negyedévben átlagosan 13,6 százalékkal emelkedtek a leggyakrabban igénybe vett vizsgálatok árai a fővárosban az előző év azonos időszakával összehasonlítva, míg vidéken 36,5 százalékkal. Ezt már Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója mondta el a napi.hu-nak. Hozzátette, egyes területeken még drasztikusabb a helyzet. Budapesten például endokrinológiai konzultációért már negyven százalékkal kell többet fizetni.
