Az Insurance Europe (IE) 2019 és 2021 után idén június-júliusban harmadszor végezte el nyugdíjtakarékossági felmérését, amelyben ezúttal tizenöt tagállama vett részt, köztük Magyarország. Az összefoglaló szerint kilenc ország vett részt mindhárom felmérésben, és úgy tűnik, hogy ezek többségében a koronavírus-járvány több embert terelt az öngondoskodás felé. Az IE szerint sokan, akik a járvány idején felhagytak a megtakarításokkal, most újra elkezdtek idős korukra félretenni. Akiknek nincs nyugdíjcélú megtakarítása, azok 58 százaléka érdeklődne az ajánlatok iránt. Ezen belül 32 százalék nem engedheti meg magának, 14 százaléknak nincs elég információja a lehetőségekről, és csak 12 százalék tervezi, hogy a közeljövőben belevág valamelyik öngondoskodási módozatba. Magyarországon – ahol a felnőttek 47 százalékának nincs önálló nyugdíjmegtakarítása – a válaszadók 32 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szeretné, de nem engedheti meg magának. Ez 4 százalékkal volt több, mint két éve.
Arra a kérdésre, mennyire gondolják a megkérdezettek, hogy az állami nyugdíjból és a kiegészítő nyugdíjcélú megtakarításokból kényelmesen meg tudnak majd élni idős korukban, az 1-től 5-ig terjedő skálán 2,6-os átlag jött ki. A magyarok bizonyultak a finnekkel együtt a legpesszimistábbaknak, 2,3-as átlaggal. A nyugdíjmegtakarításokkal szembeni elvárások terén messze a legfőbb prioritásnak számít a befektetett összeg biztonsága. A megkérdezettek 82 százaléka a magasabb, de kockázatosabb hozam helyett szeretne bizonyos lenni abban, hogy legalább a befizetett összeget visszakapja egy hosszabb befektetési időszak végén.
Félmillió embernek van itthon nyugdíjbiztosítása
Az IE felmérései azon előrejelzések kapcsán indultak el, amelyek szerint az Európai Unió 80 év feletti népessége 2017 és 2080 között több mint kétszeresére nő. Ez a nyugdíjrendszereket egész Európában jelentős nyomás alá helyezi. Becslések szerint évente mintegy 2 ezer milliárd euró kiegészítő nyugdíjmegtakarításra lenne szükség Európában. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) rámutatott: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint Magyarországon az idei harmadik negyedév végén a rendszeres díjú nyugdíjbiztosítási szerződések száma megközelítette a 480 ezret, míg az egyszeri díjasoké az ötezret. A szokásos év végi hajrát követően a folyamatos díjas szerződések száma várhatóan átlépi az 500 ezres küszöböt.
A nyugdíjbiztosítások díjai után 2014 óta vehető igénybe adókedvezmény, amely a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. A visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét. Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően sok ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor. A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen.
