Egészségügy

A koronavírus ellen védekezve még mindig nagyon sokan hordanak egyszerű textilmaszkot. Ez ugyan jobb a semminél, de nem a legbiztonságosabb alternatíva. Miért nem vált akkor mindenki hatékonyabbra és minőségibbre? Ennek jártunk utána.

A COVID-19-cel kapcsolatos kutatások mára kijelölték azokat a területeket, ahol további tudományos munkára van szükség, hogy hatékonyabban léphessünk fel a SARS-CoV-2, sőt, a rokonságába tartozó többi koronavírus ellen is. A The Scientist folyóirat áttekintése szerint idén több kulcsfontosságú területen lehetünk majd tanúi az előrelépésnek.

A fekvőbeteg-ellátásban dolgozók csaknem fele elhagyná az állami egészségügyet - derült ki egy friss felmérésből. Tízből kilenc egészségügyi szakdolgozó a fizetésével is elégedetlen.

Az Egyesült Államokból származó adatok szerint a szexuálisan aktív férfiak és nők fele találkozik valamilyen szexuális úton terjedő fertőzéssel 25 éves kora előtt. Ezektől a kórokozóktól orvosi beavatkozás nélkül nem lehet megszabadulni, mindenképpen ajánlott tehát már a legkisebb gyanú esetén is szakemberhez fordulni segítségért.

A lustaság hazugsága egy olyan hitrendszer, amely szerint a kemény munka erkölcsileg felülmúlja a pihenést, és hogy a nem produktív embereknek kisebb a veleszületett értékük, mint produktív társaiké. Ez a kimondatlan, de általánosan elterjedt idea és értékrend hatással van a munkánkra, sőt arra is, mit gondolunk az "értékes" életről.

Idén január elsejétől lépett hatályba az a törvény, amely jelentős béremelést biztosít a magyar orvosoknak, ezzel egyidejűleg pedig büntetendővé vált a hálapénz adása és elfogadása egyaránt. Milyen változásokat generálhat mindez a hazai egészségügyben?

A vallásos emberek általában kognitív átértékelési stratégiákat alkalmaznak az érzelmi és mentális egészségi problémáik kezeléséhez. Meglepő módon ezek nagyon hasonlítanak arra, ahogy a nem hívők próbálják pozitívabban látni a világot.

Még nem a büntetésre helyezik a hangsúlyt.

Februártól kötelező az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány használata - közölte az Országos Kórházi Főigazgatóság.

Tavaly év végén Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 koronavírus olyan új törzseit azonosították, amelyek gyorsabban terjednek a korábbiaknál. A kutatók első dolga volt, hogy kiderítsék, vajon e fertőzőképesebb mutációk veszélyesebbek-e és veszélyeztetik-e az oltások hatékonyságát. A következők derültek ki.

A stroke kockázata nemcsak a kor előrehaladtával növekszik, kialakulását életmódunk is nagyban befolyásolja - sőt az is intő jel lehet, ha korábban előfordult már családunkban a betegség. Utóbbi esetben kiemelten fontos, hogy szűrővizsgálatok segítségével idejében felismerjük a veszélyeket.

Noha a fertőző betegségek okozta halálesetek száma világszerte csökkent, drasztikusan emelkedett a szív- és krónikus betegségben elhunytak száma az elmúlt két évtizedben a WHO becslése szerint.

A COVID-19-járvány megtanított bennünket néhány szabályra, amely segíthet elkerülni a fertőzést. De az elszigetelődés, a gyakori kézmosás, a közösségi távolságtartás és a maszkviselés elég kényelmetlen dolog. Szerencsére vannak további módszerek, amelyekkel kellemesen fokozható a védekezés hatékonysága.

Sokan úgy gondolják, hogy aki egyszer már átesett a koronavírus-fertőzésen, normális körülmények között már nem betegedhet meg újra. Igaz, a kivételek csak erősítik a szabályt. Az orvosok azonban kételkednek, hogy nagyon egyszerű lenne újrafertőződni.

Egy teljesen újfajta immunterápia potenciálisan univerzálissá válhat a daganatok kezelésében, ami egyben hatalmas változást, előrelépést hozhatna a rákgyógyításban.

Az anya közelségének és érintésének érzését nyújtja a koraszülötteknek egy hazai fejlesztésű eszköz, egy speciális babafészek, amely segíti a megfelelő fejlődésüket.

Egy évvel a SARS-CoV-2 koronavírus azonosítása után a kutatók még nem tudják, hogy a kórokozó hogyan ugrott át fajról-fajra, mígnem képessé vált megfertőzni az embereket. Egy vezető francia virológus sorra vette a különféle hipotéziseket, beleértve a vírus laboratóriumból való véletlen kijutásának lehetőségét is.

Egy amerikai onkológus kétszáz betege csaknem 650 ezer dollárnyi (190 millió forintnyi) tartozását engedte el, miután megtudta, hogy páciensei nehéz anyagi helyzetbe kerültek a pandémia miatt.

Általában minden sejtnek egy magja van. De vázizmaink hosszú, rostos sejtjeinek viszonylag nagy a citoplazmája, amely több száz magot tartalmaz. Eddig nagyon keveset tudtunk arról, hogy egyetlen izomrost magjai mennyiben különböznek egymástól géntevékenységük szempontjából, és hogy ez milyen hatással van az izom működésére.

A Huntington-kór egy olyan genetikai rendellenesség, amely az agysejtek progresszív degenerációját okozza. A betegséggel való együttélés nehéz annak, akit érint, de családjának és szeretteinek is. Az idő múlásával azonban a kognitív károsodás azt eredményezheti, hogy miközben a beteg egyre jobban függ másoktól, elveszíti a betegségtudatát, csökkenhet a szorongása, hiszen képtelen felismerni állapota súlyosságát.

A koronavírus-járvány váratlanul a vakcinakutatás felé fordította a világ figyelmét. Az oltások a gyógyszeripar mostohagyermekei voltak annak ellenére, hogy talán egyetlen másfajta készítmény sem mentett meg annyi életet. A SARS-CoV-2 azonban újraírta a piaci feltételeket, és a vakcinák - különösen az mRNS alapúak -a modern orvoslás új sztárjai lehetnek.

A testünket behálózó idegek sok esetben valamilyen sérülés hatására gyulladnak be, előfordulhat azonban, hogy a panaszok mögött komoly betegség húzódik.