Kiderült, hogy nemcsak a ráksejtek működnek közre a daganatképzésben , hanem egészséges sejtek is, amelyek a tumor befolyása alá kerültek. A gyógyításhoz ezeket is, vagy főleg ezeket kell elcsípni, amihez egy jól ismert anyag a folsav, vagy más néven folát nyújthat segítséget.
A folsav (folát) rákellenes hatásai már jó ideje az orvosi kutatások látókörébe kerültek. Biró György és Barna Mária dietetikus tudósok a Magyar Tudományban megjelent cikkükben többek között azt írják, hogy epidemiológiai elemzések bizonyították, hogy a DNS hiányos metilációja (a génexpressziót befolyásoló kémiai módosulás) már annak kezdeti stádiumában hozzájárul a rosszindulatú folyamathoz. Mivel a folát a metiláció egyik közreműködője, hiánya növeli a rák kockázatát.
A tanulmányok egyik csoportja a cikk szerint egyértelműen igazolta, hogy a folátot akár egyes élelmiszerek dúsításával vagy külön e célt szolgáló készítményekkel is be lehet vinni a szervezetbe, és ezzel csökkenthető a kezdeti stádiumban lévő vastagbél-végbél daganatok ( kolorektális rák - CRC) kockázata. Az egyik vizsgálat során kimutatták, hogy a legtöbb folátot kapók CRC-kockázata 30-40 százalékkal volt alacsonyabb, mint a legkisebb mennyiséghez jutóké. Hasonló összevetés esetén az emlőráknál is pozitívak voltak a tapasztalatok, főként a menopauzán már átesett nők körében.
Rosszkor befékezett immunválasz
A legújabb eredményeket a folsavval teljesen más megközelítéssel érték el az indianai Purdue Egyetem kutatói, akik kidolgozták és tesztelték azt az új kezelést, amely nem a rákos sejtek célzott megtámadásával működik, hanem az immunrendszer sejtjeire összpontosít, ezek ironikus módon táplálják a daganatot, és megakadályozzák, hogy az immunrendszer más sejtjei elpusztítsák azt - számolt be a Knowridge tudományos portál.
Eddig a kezelést tumorsejtekben tesztelték laboratóriumi körülmények között, humán tumorokban, állatmodellekben. Kimutatták, hogy a kezelés hat különböző daganattípusban működik. Vannak olyan immunsejtek, amelyeket a szervezet az immunválasz fékezéséhez használ. Ezek jelentőségét mostanában elég szemléletesen megmutatta a COVID-19 betegség, amelyben az elszabadult immunválasz, a citokin-vihar komoly károkat okoz a szervezetben.
Tehát a betegség vagy sérülés után a szervezet ezeket az immunszuppresszor sejteket alkalmazza, hogy leállítsa az egyébként normális gyógyulási reakciót annak elkerülése érdekében, hogy a válasz kezelhetetlenné váljon. De a rákos daganatokban ezek a sejtek nemkívánatos és katasztrofális hatást fejtenek ki. Úgy viselkednek, mintha átálltak volna a sötét oldalra, mert rosszkor kezdenek fékezni, így megakadályozzák a szervezet saját védőrendszerét a daganat elpusztításában.
A tanulmány szerint - amely a Cancer Research című szakfolyóiratban jelent meg - a kutatók átprogramozhatják a tumor immunsejtjeit, hogy elősegítsék a daganat elpusztítását, ahelyett, hogy támogatnák a daganat növekedését. A közelmúltban rájöttek, hogy a szolid tumorok felszámolásának általános megközelítéseként a tudósoknak kezelniük kell a tumor egészséges, nem rosszindulatú sejtjeit is. A rák típusától függően a szolid (szilárd, tömör) daganat sejtjeinek 30-80 százaléka nem rákos sejt, és más szövetekben a normális funkciójuknak megfelelően működnek.
A tumor átképezi az immunsejteket
A különbség az - és ez nagyon fontos a kutatók szerint -, hogy miután ezek a sejtek beszivárognak a szolid tumorba, a rákos sejtek "átképzik" őket, hogy megkönnyítsék a tumor növekedését . Ebben az új technikában egy olyan rákellenes gyógyszert alkalmaznak, amely általában túl mérgező az emberi felhasználásra, de ezúttal a folsavhoz (azaz a foláthoz), a B-vitamin egyik típusához kapcsolódik.
Szinte egyetlen normális sejtnek sincs receptora a folsavra, ezért továbbjut a szervezetben, egészen addig, amíg nem találkoznak bizonyos rákhoz kapcsolódó immunsejtekkel, amelyeknek viszont van folsavra érzékeny receptoruk. A kutatók a folsavat arra használják, hogy a hozzákötött gyógyszereket kifejezetten ezekhez a nem rosszindulatú sejtekhez irányítsák a daganatban, amelyek sajnálatosan elősegítik a tumor növekedését.
A gyógyszerfejlesztési erőfeszítések egyik fontos része arra irányul, hogy a gyógyszer "hasznos terhe", amely önmagában halálos lenne a beteg számára, kizárólag a daganatot támogató makrofág sejtekben szabaduljon fel. A csapat szerint ez a kezelés univerzálisan hatékonyabbnak bizonyulhat, mint a jelenlegi immunterápiák. A folsavas eljárás azért izgalmas, mert ez az első kutatási projekt, amely megtalálta a módját azoknak a sejteknek a megcélzására, amelyek fokozzák a tumor növekedését. A kutatók úgy vélik, hogy ebben a gyógyszerben hatalmas a potenciál, számos élet megmentésére szolgálhat.
