Egészségügy

Bár a napokban érkezik az egészségügyi szakdolgozók megemelt fizetése, az érintettek nem elégedettek, sőt, egyre feszültebbek. Azóta ugyanis, hogy döntés született a többlépcsős emelésről, nagyon megváltoztak a körülmények.

Öt évtizedes múltra visszatekintő problémát fejtett meg a Google DeepMind mesterséges intelligencia (AI) kutatócsapata, ezzel utat nyitva az újabb kezelések és a gyógyszerek gyorsabb fejlesztése előtt.

Azt mindenki tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre, és különösen a tüdőt veszi igénybe. Ezért logikus az a következtetés, hogy a dohányzás növeli a COVID-19 kockázatát. De ezt egyelőre (jelentős mértékben a felmérések során alkalmazott módszerek miatt) nem sikerült bizonyítani.

A béremelés a szaktárca közlése szerint 83 ezer ápolót és 4900 védőnőt érint.

Azok, akiknél demenciát állapítanak meg, nagyobb valószínűséggel feledkeztek meg a számláik befizetéséről már hat évvel a betegség klinikai diagnózisa előtt - erre jutott a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola és a Federal Reserve Kormányzótanács kutatása.

A robotsebészet nem új keletű, az orvosok ma már meglehetősen pontosan meg tudják mondani, hogy jobb-e gépkarokra és gépujjakra bízni az operációt. Különösen, ha mondjuk egy szívműtétről van szó.

"Soha egyetlen embertársam életéről nem akartam, nem akarok és nem is tudnék lemondani. Más a dolgom a világban" - üzente életével és munkásságával id. dr. Béres József.

A SARS-CoV-2 vírus ha bejut az agyba, akkor súlyos károkat okozhat. Ezt eddig csak feltételezték, de német kutatók már bizonyítékokat is szereztek arról, hogy a kórokozó kritikus agyterületeket is elérhet.

Eddig nem volt világos, hogy ha valaki legyőzte a COVID-19-et, akkor tartós védettséget szerzett-e. Számos tanulmány arról írt, hogy a SARS-CoV-2 elleni specifikus antitestek csak néhány hónapig mutathatók ki a gyógyultaknál, és a rövid immunmemória miatt a védelem valószínűleg csak átmeneti. De ez mégsem biztos.

Ha nincs gyógyszerünk egy fertőző betegség gyógyítására, ha nincs oltásunk a megelőzésére, mit tehetünk? Pontosan azt, amit a COVID-19 esetében: maszkot viselünk, betartjuk a higiéniai szabályokat és tartjuk a távolságot másoktól. De előre nem tudható, hogy ezek közül melyik módszer a leghatékonyabb. Egy friss felmérés eredményei erre is rávilágíthatnak.

Az Egészségügyi Világszervezet 2019-es adatai alapján a tbc a leghalálosabb fertőző betegség, amely az emberiséget sújtja, hiszen évente több mint 10 millió embert fertőz meg és több mint 1,4 milliót meg is öl. A kór eredete azonban a közelmúltig nem volt világos.

A rák Magyarországon az egyik vezető halálok. A daganatos betegségekkel kapcsolatban az a legrosszabb, hogy szűréssel és megfelelő kezeléssel számos élet megmenthető lenne. Sokan ezt tudják is, mégsem járunk elég gyakran ellenőrző vizsgálatokra.

Úgy tűnik, hogy a COVID-19 nem kíméli a fogakat sem. Pontosabban a fogínyt és a fogaknak foglalatot adó csontokat támadja, aminek fogvesztés lehet a vége. Ezért egyes szakértők szerint a koronavírussal való találkozás miatt a fogászati problémák súlyosabbá válhatnak, különösen azoknál, akiknek már a betegség előtt is voltak ilyen gondjaik.

Már január 1-től rendelkezésre kell állnia a plusz 71,558 milliárd forintnak.

Az orvosok rendszeresen felhívják a figyelmet, hogy a COVID-19 kockázatait növelik bizonyos meglévő krónikus betegségek. Logikusnak tűnik, hogy az immunrendszeri zavarral küzdő betegeknek is van okuk az aggodalomra. De az autoimmun rendellenességeknél nem ilyen világos a helyzet.

Az Alzheimer-kór évtizedek alatt alakul ki. Egy végzetes láncreakcióval kezdődik, amelyben rosszul "összehajtott" fehérjék tömegei keletkeznek, és szó szerint elárasztják az agyat. A folyamat kiindulását azonban csak most kezdik megfejteni.

Mindannyian tudjuk, hogy bármilyen maszk jobb, mintha nem viselnénk semmit, amivel védhetjük magunkat és a körülöttünk lévő embereket. De ma már azt is tudjuk, hogy egyes maszkok hatékonyabbak vagy kényelmesebbek lehetnek, mint mások.

Meghosszabbították a koronavírus-gyanús esetek szűrését végző buszok korábban négynaposra tervezett működését. Rövidesen újabb szűrőegységek is munkába állhatnak.

Egy adott pillanatban körülbelül hét mikroliter könny van a szemünkben, ami körülbelül egy csepp víz tizede. Általában csak sós vízként gondolunk rá, pedig oxigént és tápanyagot juttat a szemünkbe, eltávolítja a szennyeződéseket, a kórokozók elleni első védelmi vonalként szolgál és segíti a sérülések gyógyulását. De ennél sokkal többet is tud.

Számos modell készült arról, hogy a COVID-19 hogyan terjed egyik emberről a másikra, hiszen az utóbbi évtizedek legnagyobb világjárványának megfékezéséhez meg kell érteni ezeket a folyamatokat. Nemrégiben készült el egy olyan tanulmány, amely nagyobb perspektívából nézte meg rengeteg ember mozgása és a járvány terjedése közötti összefüggéseket.

Jenei Zoltán, az új országos kórház-főigazgató korábban a Somogy megyei rendőr-főkapitányság gazdasági igazgatójaként és a Pécsi Tudományegyetem kancellárjaként is dolgozott. Kinevezése előtti napon új tisztségéhez igazították az egészségügyi ellátórendszer működtetésének szabályait.

A koronavírus-járvány második hulláma minden téren változásokat, nehézségeket hozott, a legnagyobb nyomás mégis az egészségügyben dolgozókra nehezedik. Szakértőket és érintetteket kérdeztünk arról, hogyan és mivel tudnak a civilek a legjobban segíteni azoknak, akik nap mint nap a koronavírusos betegekért dolgoznak.