Társadalom
Egészségügy
„Nálunk a csapatmunka életet menthet” - Poroszkai German Istvánnal, az Év Mentősével beszélgettünk
Huszonkét évesen egy szívritmuszavar miatt rosszul lett, mentősként dolgozó barátja juttatta őt kórházba – így tapasztalhatta meg Poroszkai German István, milyen fontos feladatot látnak el a szirénázó életmentők. Immár harminc éve ő is a mentőszolgálat munkatársaként dolgozik, idén pedig az Egészséghősök pályázat Év Mentőse díját is átvehette.
Egykori főrendőr került a kórházak élére
Jenei Zoltán, az új országos kórház-főigazgató korábban a Somogy megyei rendőr-főkapitányság gazdasági igazgatójaként és a Pécsi Tudományegyetem kancellárjaként is dolgozott. Kinevezése előtti napon új tisztségéhez igazították az egészségügyi ellátórendszer működtetésének szabályait.
Koronavírus: ezzel segíthetünk a frontvonalban dolgozóknak
A koronavírus-járvány második hulláma minden téren változásokat, nehézségeket hozott, a legnagyobb nyomás mégis az egészségügyben dolgozókra nehezedik. Szakértőket és érintetteket kérdeztünk arról, hogyan és mivel tudnak a civilek a legjobban segíteni azoknak, akik nap mint nap a koronavírusos betegekért dolgoznak.
Koronavírus: ilyen lesz 2021 a szakértők szerint
A COVID-19 járvány sokkal súlyosabbá vált, mint a megjelenésekor gondoltuk. A SARS-CoV-2 vírus nem halálosabb, hanem makacsabb, alattomosabb és trükkösebb bárminél, amit eddig láttunk. Ezért a társadalmak, közösségek és a gazdaság járványból való felgyógyulása is lassabb lesz a vártnál.
Koronavírus: így néz ki most egy COVID-részleg
Egy rövid, de annál tanulságosabb kisfilmet tett közzé múlt héten a nyíregyházi Jósa András Kórház a COVID-19-betegek ellátásáról. Az intenzív osztály vezetője szerint olyan sok a beteg, hogy már nem képesek ugyanazt a színvonalú ellátást biztosítani számukra, mint normális körülmények között.
COVID-19: kinek nem jó a C-vitamin?
A nagy mennyiségű C-vitamin szedése sok embernél előnyös lehet a koronavírus elleni védekezés szempontjából, de öregedéskutatók felhívják rá a figyelmet, hogy a hatékonyság kulcsfontosságú tényezője az elegendően magas természetes transzporter szint, ami ahhoz kell, hogy elég vitamin jusson a sejtek belsejébe.
Ezért nem jó a szelepes maszk a COVID-19 ellen
Ma már mindenki maszkot visel nyilvános zárt térben, és gyakran az utcán is, hogy védekezzen a SARS-CoV-2 ellen, lassítva a COVID-19 járványt. Egyre többször látni kilégzőszelepes maszkokat is, amelyekről azonban tudományos alapossággal elkészített videók bizonyítják, hogy nem lassítják a betegség terjedését.
Koronavírus: meddig bírják a nyomást a kórházak?
A védőfelszerelésekben nincs hiány, az egészségügyi dolgozók száma ugyanakkor véges, így veszélyes helyzetet teremthet, ha továbbra is meredeken emelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma itthon - hívta fel a figyelmet dr. Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
Többé nem lesznek meglazuló implantátumok
A protézisekkel, implantátumokkal az a legnagyobb baj, hogy nem maradnak a helyükön, tehát rögzíteni kell őket. A csavarok, a különféle (például hőre vagy nyomásra kötő) ragasztók alkalmazása elég sok bonyodalommal jár, és olykor hátráltatja a beteg felépülését. Egy új technológia ennek teljesen véget vethet.
Koronavírus: erre jók a közösségi kapcsolatok
A testi egészség megőrzéséhez szükséges lépéseket a legtöbb ember ha nem is gyakorolja, kívülről fújja. Egy új kutatás most azt térképezte fel, hogy a lelki egészség, és az agy működésének egészsége milyen módszerekkel tartható fenn, különösen egy bezárkózásra kényszerítő járvány idején.
Koronavírus: a veséket is komolyan veszélyezteti
A tudósok olyan molekuláris folyamatokat fedeztek fel a vesesejtekben, amelyek vonzzák és táplálják a COVID-19-et. Noha a tüdő a COVID-19 citokinviharának fő célpontja, a vesék is komoly veszélyben vannak. Különösen a cukorbetegek vannak kitéve nagy kockázatnak.
Meglepő helyen derülhet fény a COVID-titkokra
A COVID-19-en átesett betegek egy része furcsa idegrendszeri tünetekről számolt be, ami arra utal, hogy a kórokozó képes lehet közvetlenül is megtámadni az emberi agyat. A hasonló vírusokról szerzett ismeretek arra utalnak, hogy a SARS-CoV-2 hatása az agyra még hónapokig vagy akár évekig is fennmaradhat.
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, az ország keleti, délkeleti felén lehetnek olyan tájak, ahol délelőtt hosszabb időre kisüt a nap. A Dunántúlon tartós, kiadós esőre lehet számítani - a nyugati megyékben késő délutántól halmazállapotot válthat a csapadék, a Dunától keletre inkább záporok alakulnak ki. A Viharsarokban délies marad a légáramlás, másutt egyre többfelé fordul északiasra a szél, mely főként a Dunántúlon meg is erősödik, kiemelten a Nyugat-Dunántúlon viharossá fokozódik (akár 90 km/h-t meghaladó széllökések is előfordulhatnak).A hőmérséklet csúcsértéke a nyugati országrészben 4 és 12, a Dunától keletre 12 és 20 fok között valószínű.Késő estére 1 és 12 fok közé süllyed a hőmérséklet. Csütörtökön hidegfront vonul át az országon.