A tudósok már régóta gyanítják, hogy a koronavírus neurológiai tüneteket okozhat az agy megfertőzésével. Ezt a hipotézist nemrégiben bizonyítékokkal is sikerült alátámasztani, kimutatva, hogy az agysejtek valóban megfertőződhetnek . De arra nincs pontos válasz, hogy a kórokozók hogyan jutnak be az agyba. Az egyik elképzelés szerint a vírus átjut a normál esetben áthatolhatatlan vér-agy gáton. Egy másik teória szerint ezt kikerülve közvetlenül az orr idegsejtjein keresztül támad.
A vér-agy gát speciális ereket használ, amelyek kiszűrik a nemkívánatos molekulákat, és nem engedik őket az agyba jutni. Annyira hatékony ez a rendszer, hogy a gyógyszerfejlesztők egyik komoly problémája éppen ennek kijátszása az agyi rendellenességek kezelésére szolgáló gyógyszerek célba juttatása érdekében. Ezért használják egyre többször a közvetlenebb, orron keresztül vezető utat.
A koronavírus-fertőzésben elhunytak boncolása során készült új felvételek érintetlen állapotban lévő SARS-Cov-2 vírusrészecskéket találtak az orrüregben, éppen ott, ahol a szagokat érzékeljük, és az információt az agyba továbbítjuk. A Nature Neuroscience folyóiratban részletezett megállapítások - amelyekről korábban már beszámoltunk - megmagyarázhatják a viszonylag gyakori szaglásképtelenséget a fertőzöttek körében. Ugyanakkor nem világos, hogy a legsúlyosabb esetekre támaszkodó megállapítások vajon a betegséget enyhébb tünetekkel átvészelő emberekre is vonatkoznak-e.
Így próbál a vírus az orron át az agyba jutni
Az új elektronmikroszkópos felvételek elég nagy koncentrációban találtak sértetlen koronavírus részecskéket a szagló nyálkahártyán. "Ezek az adatok alátámasztják azt az elképzelést, hogy a SARS-CoV-2 képes használni a szagló nyálkahártyát az agyba való bejutás portjaként. Úgy tűnik, hogy a vírus neuroanatómiai kapcsolatokat használ arra, hogy elérje a szervet, például az agyig vezető szaglóideget követi útvonalként" - jelentette ki Frank Heppner, a berlini Charité-University Medicine neuropatológusa, a tanulmány egyik vezetője.
Heppner és munkatársai megtalálták a SARS-CoV-2-t az agy olyan területein is, amelyek létfontosságú funkciókat, például a légzést irányítják. Így nem zárható ki, hogy súlyos állapotú koronavírusos betegeknél a vírus jelenléte az agynak ezeken a területein súlyosbító hatással van a légzésfunkcióra. De hasonló problémák merülhetnek fel a szív- és érrendszeri funkcióval kapcsolatban is.
A neurológiai problémákat amerikai kutatók is dokumentálták. Kiderült, hogy a közepes és súlyos állapotban lévő, kórházban fekvő koronavírusos betegek számos neurológiai, kognitív, pszichológiai és pszichiátriai tünetet tapasztalnak. Robert Stevens, aki a Johns Hopkins Medicine intenzív osztályán kritikus neurológiai állapotban szenvedő betegeket kezel, azt állítja az Amerikai Pszichológiai Társaság hírportálja szerint, hogy gyakorlatilag minden ide került koronavírusos betegnek delíriuma volt.
A COVID-19-et elkapók akár fele is idegi károsodást szenvedhet
A The Lancet Neurology online folyóiratban megjelent tanulmány szerint Mark Ellul és munkatársai a Liverpooli Egyetemen 901 COVID-19-es beteg esetét tekintették át, és számos neurológiai problémáról, megnyilvánulásról számoltak be, beleértve a szaglás- és ízlelés képességének elvesztést, a zavartságot, enkefalitiszt és a Guillain-Barré-szindrómát (egy olyan rendellenességet, amelyben az immunrendszer megtámadja az idegeket). Egy francia esettanulmány - amely a The New England Journal of Medicine folyóiratban írta le a tapasztalatokat - a betegek 67 százalékánál talált neurológiai problémákat.
Ezt erősítette meg Majid Fotuhi, a NeuroGrow Brain Fitness Center orvosigazgatója és a Journal of Alzheimer Disease -ben megjelent átfogó tanulmány vezető szerzője is. Szerint az eddigi legpontosabb becslés szerint a kórházi betegek 30-50 százalékának vannak neurológiai problémái. A tünetek széles skálán mozognak, beleértve a fejfájást, a szédülést, a gyengeséget, a zavartságot, a szemmozgás problémáit, a görcsrohamokat és a bénulást.
Úgy tűnik, hogy a két leggyakoribb neurológiai probléma a stroke és a delírium - állítja Fotuhi. Azt is hozzátette: általánosságban elmondható, hogy azoknak, akiknél a COVID-19 súlyosabb tünetei tapasztalhatók, több agyi szövődményük van. Ez azért is aggasztó, mert a korábbi koronavírusok okozta járványok (például a 2003-as SARS-járvány és a 2012-es MERS-járvány) után olyan emberekről szóltak beszámolók, akik tartós neurológiai sérüléseket szenvedtek. Hogy ez a SARS-CoV-2 agyban folytatott tevékenysége nyomán is így lesz-e, azt majd az idő dönti el.
