Ezekben a hónapokban folyik a szervre várók listájának úgynevezett tisztítása a múlt év decemberében életbe lépett várólista-rendelet nyomán - mondta el Rajczy Katalin, a Nemzeti Vesevárólistabizottság elnöke a Magyar Hírlap vesebetegségekről szóló összeállításában. Az utóbbi években átlagosan mindig ezren voltak a vesetranszplantációra szorulók listáján, ez a szám most némileg csökkent: 896 beteg szerepel rajta. Ennek a hátterében az áll, hogy a regionális bizottságok egységes szakmai protokoll alapján átnézik a várólistát, és az átültetésre alkalmatlan betegeket egy alapos kivizsgálás után leveszik a lajstromról. Rajczy Katalin hangsúlyozta, a beteg érdeke is, hogy olyan beavatkozást ne végezzenek el rajta, amely az állapotát nem javítja, de esetleg veszélyes. Az átültetést kizáró okok közé tartozik a kóros elhízás és az érrendszeri problémák is.
A transzplantáció a legjobb megoldás, mégis csökken az átültetések száma
A veseelégtelenségben szenvedőknek a szervátültetés jelenti a legjobb megoldást. A betegek a sikeres transzplantáció után az egészséges emberekéhez hasonló életet élhetnek. A művesekezeléshez hetente három alkalommal fel kell keresni egy dialízisállomást. A transzplantációra átlagosan három évet kell várni. Az első két hónap adatai azt mutatják, hogy a múlt év hasonló időszakához képest a felére csökkent a veseátültetések száma. Kara Vilmos , a Magyar Szervátültetettek Országos Szövetségének főtitkára szerint a visszaesés hátterében a folyamatban lévő egészségügyi reform nem kellő átgondoltságát sejti.
A kórházak az eddigieknél jóval kevesebb úgynevezett donorjelentést küldtek a szervátültetéseket koordináló központba. Sokak szerint ennek az az oka, hogy a napirenden lévő kórház-átalakítások, elbocsátások lefoglalják az intézményeket. Kara Vilmos szerint biztosan nem használt a szervátültetéseknek, hogy megszüntették a műtéteket koordináló Hungarotranszplant Kht.-t. Ennek feladatait az Országos Vérellátó Szolgálat vette át. Az új vesére átlagosan három évet kell várni. A várólistán csaknem kilencszáz név szerepel, évente pedig körülbelül háromszáz átültetést végeznek. Rövidíthetné a várakozási időt, ha emelkedne az élődonoros vesetranszplantációk száma.
Vizitdíjkérdések vesebetegeknek
Az állandó kezelést és orvosi kontrollt igénylő vesebetegek esetében kérdéses, hogy mikor kell vizitdíjat fizetni. Aki új vesét kapott, annak legalább háromhavonta, tehát évente legkevesebb négy alkalommal kontrollra kell mennie az átültetést végző központba. Ezek az alkalmak vizitdíjmentesek. Kara Vilmos, a Magyar Szervátültetettek Országos Szövetségének főtitkára ugyanott elmondta, az eddigi tapasztalatok szerint gondok akkor adódhatnak, amikor egy transzplantáción átesett beteg nem az elsődleges betegségével fordul orvoshoz. Ilyenkor azt kell eldöntenie a kezelést végző orvosnak, hogy járulékos, azaz a vesebetegséggel valamilyen módon összefüggő panaszról van szó, vagy a betegség teljesen független a veseproblémáktól. A csont, a szem, a gyomor és az ízületi problémák kiváltó okai között például nagy valószínűséggel szerepel a nem jól működő vese. A transzplantáltaknál az immunszupresszív (kilökődést gátló) szereknek a szedése mellékhatásokkal jár, sokan ezek miatt fordulnak orvoshoz. Kara Vilmos szerint rögzíteni kellene, hogy a szervátültetett, ha bármilyen szakrendelésre megy, mentesüljön a vizitdíj fizetésének kötelezettsége alól.
2007-03-29 08:21
Forrás: Magyar Hírlap
