Az új koronavírus delta variánsa a világ legalább 90 országában kimutathatóan jelen van és exponenciálisan terjed. Angliában már ezt tekintik a "normális változatnak", mert ahogy Chris Whitty angliai tisztifőorvos nemrégiben közölte: az új megbetegedések 98 százalékát a szigetországban ez a variáns okozza. Ahogy korábbi kutatásokból is kiderült, a delta variáns 50 százalékkal fertőzőképesebb, mint az alfa (ami szintén 50 százalékkal bizonyult fertőzőképesebbnek a világjárványt kirobbantó eredeti, vuhani változatnál). Éppen ezért jogos az aggodalom, hogy vajon e variáns ellen hogyan teljesítenek a koronavírus elleni vakcinák.
Biztató eredmények a delta variánssal kapcsolatban
A párizsi Pasteur Intézet új tanulmánya szerint - amelyről a Conversation című lap is beszámolt - a delta variáns kevésbé érzékeny a semlegesítő antitestekre, azaz az Y alakú fehérjékre, amelyek rátapadnak a koronavírusra megakadályozva, hogy az bejuthasson sejtjeinkbe. A kutatók három aggodalomra okot adó koronavírus-változatot: az alfát, a bétát és a deltát hasonlították össze az antitestekkel szembeni érzékenységük szempontjából. Vizsgálták:
- a COVID-19-en átesettek kezelésére használt monoklonális antitesteket
- a COVID-19-en átesettektől származó antitesteket hat hónappal a gyógyulásuk után
- a fertőzésen korábban átesett, beoltott emberektől származó antitesteket
- és a fertőzésen át nem esett beoltottaktól származó antitesteket.
Monoklonális és poliklonális antitestek
A monoklonális antitestek a koronavírus tüskefehérjéjének egyetlen részét célozzák meg. A francia kutatók négyféle monoklonális antitestet tartalmazó szerrel tesztelték a különböző vírusváltozatok érzékenységét. Az alfát mind a négy semlegesítette, a delta variánst a négyből három. A béta-változat (más néven dél-afrikai variáns ) bizonyult a legellenállóbbnak: négyből két monoklonális antitesttel szemben elvesztette érzékenységét. Mivel immunrendszerünk működése ennél jóval összetettebb, a kutatók azt is megvizsgálták, hogy a szervezetünkben termelődő poliklonális antitestek - amelyek nem csak a tüskefehérje felszínének egyetlen molekulájára reagálnak - tartalmaznak-e semlegesítő antitesteket, amelyek megakadályozzák a delta-variáns okozta fertőzést.
Vannak ellenállóbb variánsok
Ennek kiderítésére 56 koronavírus-fertőzésen átesett embertől vettek vért hat hónappal felépülésük után. Azt találták, hogy a béta és delta variánsok semlegesítése négy-hatszoros csökkenést mutatott az alfa variánséhoz képest. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a béta és a delta variáns kellően különbözik a korábbi vírusváltozattól ahhoz, hogy jelentősen befolyásolja a szervezet immunválaszát.
Amikor a tanulmányban részt vevő, fertőzésen korábban átesett embereket beoltották egyetlen adag Pfizer-BioNTech -, Moderna- vagy AstraZeneca-vakcinával, szervezetükben mindhárom variáns (vagyis az alfa, a béta és a delta) ellen megnőtt a semlegesítő antitestek száma. Azoknál viszont, akik korábban nem estek át a COVID-19-en, egyetlen dózis csak gyenge semlegesítő antitestválaszt eredményezett a delta variáns ellen (tíz hét után). A francia kutatás eredményei összecsengenek az Oxfordi Egyetem és a Public Health England (PHE) közelmúltbeli megállapításaival.
Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy vakcinák hatékonyak a jelenlegi besorolás szerinti "aggodalomra okot adó" vírusváltozatokkal szemben - írja a Conversation. Erre jó példa, hogy ugyan az Egyesült Királyságban az új fertőzések száma exponenciálisan nő a delta variáns gyors terjedése miatt, a COVID-19-cel kórházba kerülők és elhunytak száma jelentősen csökkent az őszi hullámban tapasztaltakhoz képest.
Koronavírus: kínai vakcinára adnának először harmadik oltást - olvassa el korábbi cikkünket .
