Látványos eltérések vannak az ország különböző régióinak fekvőbeteg-szakellátásában, ha az aktív (nem krónikus) kórházi ágyak kihasználtságát és hozzáférhető számát nézzük - hívja fel a figyelmet az MNO . A lap az OEP-utód Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő jelentését idézi, mely szerint a fekvőbeteg-ellátásban januárban mindössze 52 százalékos volt az ágyak kihasználtsága Nógrád megyében, vagyis a helyek alig több mint felét töltötték fel. Ehhez képest Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a férőhelyek tényleges kihasználtsága már 78, Hajdú-Biharban 77, Baranyában pedig 74 százalék volt.
Ágy van, pénz nincs
"Hiába van egy kórháznak sok ágya: ha ehhez képest az egészségbiztosító által adott havi finanszírozás alacsony, akkor nem fogja kihasználni a meglévő helyeket" - mondta a helyzet kapcsán a Magyar Nemzetnek Kincses Gyula egészségügyi szakértő. Így előfordulhat akár az is, hogy hiába félig üres egy osztály, a betegnek várnia kell a felvételre, mert nincs pénz a kezelésére.
Sok esetben a kórházak a presztízsvesztéstől tartva nem akarják csökkenteni az egyébként kihasználatlan ágyak számát. A szakember szerint ugyanis attól félnek, hogy az ágyak számának csökkenésével együtt apad az egészségbiztosítási finanszírozás is, holott ez önmagában nem igaz. Nem egységes továbbá az sem, hogy hol mennyi ágy jut a betegekre. Míg ugyanis tízezer lakosra kifejezetten sok, 46 ágy jutott az egyébként gyenge kihasználtságot produkáló Nógrád megyében, addig ugyanez a szám Veszprémben és Győr-Moson-Sopronban is csupán 36. A legjobban Budapest teljesített, ahol 64 ágy jutott januárban tízezer lakosra.
A fővároson kívül az olyan megyékben a legtöbb az aktív ágy, ahol kifejezetten sok mélyszegénységgel sújtott, hátrányos helyzetű település található. Ezek esetében a szociális körülmények miatt előfordulhat, hogy a gyógyuláshoz tovább kell a kórházban tartani egy-egy beteget.
