A légúti problémáktól szenvedő gyerekeket komolyan megviseli a mostani légszennyezés, amely miatt Budapesten szmogriadót rendeltek el.
A levegőben levő szálló por mértéke két napon át meghaladta a 100 mikrogrammot.
A januári szélcsendben kialakult szmog izgatja a szemet, amely viszkethet. Irritálja a légutak nyálkahártyáját: köhögést és nehézlégzést okozhat, sőt, akár tüdőgyulladáshoz is vezethet.
Az asztmások, légzőszervi megbetegedésben (például COPD-ben) szenvedők állapotát jelentősen ronthatja. Ilyen környezeti feltételek mellett csökken a tüdő ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben.
Várhatóan nőni fog a tüdőgyógyászati szakrendelők, gyermekorvosok terhelése, mivel az asztmás, légúti betegségektől szenvedő gyermekeket nagyon megviseli a levegő nagy fokú szennyezettsége.
A szakemberek eddig is tudták, hogy a nagyvárosok belső kerületeiben élő asztmás gyerekek érzékenyebben reagálnak a légszennyezésre, mint egészséges társaik.
Egy amerikai kutatás például bebizonyította, hogy az 5-12 év közötti gyerekek tüdő- és légzésfunkciói jelentősen romlottak azokban az időszakokban, amikor a légszennyezettség (kén-dioxid, finom por, nitrogén-dioxid) értéke is magas volt. A magasabb kén-dioxid és porkoncentráció idején a megfigyelések szerint az asztmás gyerekek többet hiányoztak az iskolából, míg a nitrogén-dioxid az elsődleges tünetek súlyosbodását okozta. Mivel a nitrogén-dioxid elsősorban a kipufogógázokkal kerül a levegőbe, a mostani adatok világosan bizonyítják, hogy a városi közlekedés miatt létrejövő szmog a légzőszervi megbetegedések egyértelmű súlyosbodását okozza.
A dízel autókból kibocsátott kéndioxid az egyik legártalmasabb anyag a gyermekek légzőrendszerére.
A szmog ugyanakkor allergiára is hajlamosít.
A forgalmas utak mellett lakó gyerekek körében mindig magasabb az allergiások száma - állítják német kutatók.
A tudósok elemzésüket egyfelől a házak forgalmas utaktól való távolságára alapozták, másfelől a légszennyezettség (finom por, korom és nitrogén-dioxid) modellezett értékét.
Azoknál a gyerekeknél, akik a forgalmas utaktól 50 méteren belül laknak, 1-50 százalékkal nőtt az esélye az asztmás hörghurut, a szénanátha, az ekcéma és az egyéb allergiás betegségek kialakulására. Az adatok statisztikai elemzésével kimutatták, hogy a főúttól való távolság növekedésével csökkent a megbetegedések száma.
A budapesti szmogriadó addig marad érvényben, amíg a szálló por aránya 24 óra alatt nem csökken a határérték alá.
Felhasznált anyagok: ÁNTSZ, Medipress
