Három jellegzetes fázisa van a szamárköhögésnek – innen tudhatod, meddig húzódik még a betegség

Bár a szamárköhögés (pertusszisz) a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőkre nézve a legveszélyesebb, nem kizárólag gyermekbetegségről van szó. A kór felnőttek körében is előfordulhat, és gyakran komoly tünetekkel járhat – figyelmeztetett dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológus szakorvosa.

Ezekben a korosztályokban terjedt tavaly a szamárköhögés

A rendelkezésre álló adatok alapján 2024 első tíz hónapjában összesen 1127 szamárköhögéses esetet jelentettek hazánkban. Ez drámai növekedést jelent a 2018 és 2022 közötti évek azonos időszakának 13 esetéhez képest. A járvány intenzitása az év során fokozódott, így az év végéig várhatóan tovább emelkedett az esetek száma. A legnagyobb növekedés az 1 év alatti csecsemők, a 40-49 éves felnőttek és a 60 év felettiek körében volt megfigyelhető.

A szamárköhögés egy hosszan elhúzódó, rendkívül fertőző légúti megbetegedés, amelyet a Bordetella pertussis és a Bordetella parapertussis baktériumok okoznak. Cseppfertőzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel, fertőzött tárgyak érintésével vagy szoros érintkezéssel. A szamárköhögés a légutak csillós hámszövetét támadja meg, ami egy védő és tisztító funkciót betöltő nyálkahártya. Az itt megtapadt kórokozók által kibocsátott méreganyag irritálja a légutakat, így gyulladás alakul ki, és nagy mennyiségben sűrű, ragadós váladék képződik, amely szűkíti a légutakat” – magyarázta  az infektológus.

Így ismerheted fel a szamárköhögést

A szamárköhögést leginkább azáltal tudjuk megkülönböztetni más köhögésfajtáktól, hogy intenzív, fuldokló, rohamokban jelentkező, görcsös köhögéssel, illetve belégzéskor szamárbőgésre emlékeztető hanggal jár (innen ered a betegség neve is). Ám gyakran csak enyhe, egy közönséges megfázásra emlékeztető tünetekkel jelentkezik, ezért kezdetben nem könnyű felismerni. Csecsemőknél jellegzetes tünetek a légzési nehézségek, légzéskimaradás, a száj körüli kékes vagy szürkés elszíneződés.

A szamárköhögés három fázisa

A szakértő szerint a szamárköhögés jellegzetes tünetei az alábbi három fázisra oszthatók:

1. Hurutos fázis: 1-2 hetes lappangási idő után kezdődik, megfázásszerű tünetekkel – például orrfolyással, orrdugulással, enyhe köhögéssel és hőemelkedéssel. Ez a szakasz 1-2 hétig tart. A beteg ilyenkor erősen fertőző.
2. Paroxizmális fázis: 2-4 hétig tartó, rohamokban jelentkező, görcsös köhögés, amelyet jellegzetes húzó belégzés („szamárordítás”) követhet. Ilyenkor jellemző a folyamatos fáradtság, gyengeség is. A rohamok gyakran éjszaka jelentkeznek, ez tehát alvási nehézségeket okozhat. A rohamok után a beteg sűrű nyálkát köhög fel, és öklendezés, hányás is előfordulhat.
3. Oldódási fázis: A tünetek fokozatosan enyhülnek, de a köhögés még hetekig elhúzódhat. 

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Amenyiben az alábbi tüneteket tapasztalod, mindenképpen fordulj orvoshoz:

• Tartós, rohamokban jelentkező köhögés, amely két hétnél tovább tart.
• Köhögési rohamok végén jelentkező hányás.
• Légzési nehézség, vagy a rohamok végén, belégzéskor jelentkező húzó hang.

Hogyan kaphatják el a felnőttek a szamárköhögést?

Bár a szamárköhögést gyakran gyermekbetegségként tartják számon, felnőttek is megfertőződhetnek, különösen akkor, ha csökkent az immunitásuk, a kisgyerekkorban kapott védőoltásuk hatása meggyengült, esetleg olyan közösségben élnek vagy dolgoznak, ahol alacsony az átoltottság.

A fertőzés kockázata a várandósok esetében is nőhet. A veszélyeztetetteknél életveszélyes szövődmények jelentkezhetnek, például légzési probléma vagy tüdőgyulladás.

A szamárköhögés kezelése

A Budai Egészségközpont szakembere szerint a szamárköhögés kezelése a korai szakaszban elsősorban antibiotikumokkal történik, amelyek csökkentik a fertőzőképességet és enyhítik a tüneteket. A gyógyszer kiválasztása, valamint a kezelés szükséges időtartama a beteg életkorától és a tünetek súlyosságától is függ.

Emellett fontos a tüneti kezelés is, úgymint a megfelelő folyadékbevitel és a pihenés. Hasznos lehet még a hideg párásítás is, mivel a levegő nedvességtartalma segíthet fellazítani a légutakban található váladékot, így csökkenhet az irritáció és a köhögés intenzitása. Súlyos esetekben kórházi kezelés válhat szükségessé.

A szamárköhögés megelőzése

A szamárköhögés megelőzésében kiemelt szerepe van a védőoltásoknak. Magyarországon a pertusszisz elleni alapimmunizálás csecsemőkorban történik, 2, 3 és 4 hónapos korban. 18 hónaposan, valamint 6 és 11 éves korban emlékeztető oltásokat kapnak a gyerekek.

A felnőttek számára tízévente javasolt az emlékeztető oltás beadása, különösen azoknak, akik

• 5 éven belül terveznek gyermeket,
• csecsemőkkel vagy várandós nőkkel élnek egy háztartásban, vagy
• egészségügyi dolgozók.

A védőoltás beadása minden várandósság során javasolt a 16. és 32. terhességi hét között,  függetlenül a korábbi oltásoktól.

Az oltások általában kombinált vakcinák (DTPa, IPV, Hib), amelyek a szamárköhögés mellett más betegségek (pl. tetanusz, diftéria, gyermekbénulás, Haemophilus influenzae baktérium b típusa okozta agyhártyagyulladás) ellen is védelmet nyújtanak. 6 és 11 éveseknek, valamint a felnőttek emlékeztető oltására dTap (diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni) vakcinát használnak.

A megfelelő tájékozottság, a tünetek felismerése és a megelőző intézkedések betartása kulcsfontosságú a betegség elkerülése érdekében” – emelték ki a Budai Egészségközpont közleményében.