Az afázia egy nyelvi, kommunikációs zavar, amely befolyásolhatja a beteg beszédértési, beszéd-, olvasás-, írás- és számhasználati képességét. Kialakulhat baleset, agydaganat vagy egyéb betegség következményeként is, leggyakrabban azonban stroke idézi elő. Bár az afáziáról mindeddig nem sokat lehetett hallani, Bruce Willis betegsége ennek ellenére sajnos nem is olyan ritka: a legfrissebb statisztikák szerint minden harmadik stroketúlélőnél kialakul a rendellenesség, sőt, több ember szenved ettől, mint a Parkinson-kórtól.
Az afázia lefolyásában, súlyosságában agyunk összetettsége miatt kifejezetten drasztikus eltérések lehetnek, éppen ezért a betegségnek számos típusát megkülönböztetjük, melyek közül leggyakoribbak a Broca-afázia, a Wernicke-afázia és a globális afázia. Broca-afázia esetén a beszédértés viszonylag ép marad, a beszédprodukcióban keletkezik zavar, ami mondatrészleteket produkáló, el-elakadó, töredezett, lassú, monoton beszédben nyilvánul meg. A Wernicke-afázia ennek tulajdonképpen az ellenkezője, itt a hangzó beszéd megértésében keletkezik erős zavar, a beszéd folyamatos marad, noha gyakran értelmetlen, vagy halandzsaszerű szavakból áll, téves szóhelyettesítésekkel és felcserélésekkel. Globális afázia esetén mind a beszédprodukció, mind a beszédértés nehézkessé válik.
Hatással van az intelligenciára is?
Mivel az afázia az agy nyelviközpont-károsodásának eredménye, nem befolyásolja az érintettek tudását, gondolkodásmódját. Az afáziás emberek pontosan tudják, mit akarnak mondani, ugyanazok az ötleteik, érzelmeik és gondolataik vannak, mint azelőtt, csak képtelenek, vagy legalábbis nehezükre esik kifejezésre juttatni azokat. Az üzenetek csapdába esnek az agyban, csak kulcsszavak, vagy nem odaillő szavak mondódnak ki helyettük. A helyzetet tovább rontj, az érintettek attól való félelme, hogy ha megszólalnak, elítélik, esetleg butának tartják majd őket, így aztán az esetek többségében inkább meg sem próbálják.
Lesz ez még így sem?
Bár az afáziára még nincs ismert gyógymód, megfelelő terápiával a helyzet javítható, az agy sértetlen részei taníthatók. Magához a betegséghez hasonlóan a javulás mértéke és időtartama is nagyon eltérő lehet egyénenként. Legtöbbször megfigyelhető egy terápiától független, rövid ideig tartó, gyorsan lezajló és néha akár jelentős javulást eredményező időszak, ezután azonban a regenerációs folyamatok önmagukban már nem elegendők szignifikáns változás eléréséhez. Ekkor válik fontossá a terápia, illetve a különböző, könnyen felidézhető kifejezések előhívását segítő technikák alkalmazása, melyek segítenek a megmaradt kommunikációs képesség aktiválásában. Ma már számos nyelvi, kognitív és kommunikációalapú terápia áll rendelkezésre, amelyeket gyakran párhuzamosan alkalmaznak.
Megelőzéssel az egészségért
Az elmúlt évek statisztikai adatai alapján Magyarországon minden évben mintegy 35-40 ezer az új strokebetegek száma. A stroke-nak két fajtája van, az iszkémiás és a vérzéses. Előbbi esetében agyérelzáródásról van szó, amelyet vagy a helyben képződött vérrög (trombózis), vagy a keringés által az agyba jutó rög okoz (embólia). Utóbbi esetében az agyban történő vérzés okozza a problémát, amikor az egyik verőér megreped, és a koponyában vérömleny alakul ki.
Az összes érintett közül körülbelül évi 10 ezer túlélőnél alakul ki afázia, akiknek 60 százaléka hosszú távú logopédiai ellátásra szorul. Egészséges életmód kialakításával, tudatos táplálkozással és rendszeres testmozgással az afázia leggyakoribb kockázati tényezője azonban megelőzhető lenne, ráadásul ma már számos terápia is létezik a szélütés veszélyét növelő betegségek karbantartására. A szájon át szedhető gyógyszeres kezelések mellett beültethető készülékek és műtéti megoldások is segíthetik a kockázat visszaszorítását, így nekünk csak a tudatosságot és az odafigyelést kell biztosítanunk egészségünk hosszú távú megőrzéséhez.
