Bőrproblémákkal a legtöbben bőrgyógyászhoz fordulnak, ám előfordulhat, hogy azok súlyos hematológiai megbetegedésre, például leukémiára hívják fel a figyelmet. Hogy milyen bőrelváltozások miért jelennek meg bizonyos hematológiai megbetegedések során, arról dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa beszélt.
Leukémia - a rosszindulatú hematológiai daganatok egyike
A leukémia a rosszindulatú hematológiai daganatok egyike, melynek során kóros fehérvérsejtek abnormális mennyiségben vannak jelen (ezért nevezik fehérvérűségnek is). A leukémia hatására a fehérvérsejtek nagyon gyorsan szaporodnak, a kelleténél tovább élnek, és a csontvelőben kiszorítják az egészséges sejteket. Az állapotnak több típusa is ismert, melyek más tünetekkel, más prognózissal bírnak, valamint más korcsoportot érintenek. A leukémia bizonyos formái nem okoznak különösebb panaszokat, ám előfordulhat, hogy a tünetek a bőrön jelentkeznek.
Melyek az állapot bőrtünetei?
Sápadt bőr
A leukémia például – ahogy az összes rosszindulatú daganat – vérszegénységet generál. Az állapot egyik jele a fakó, sápadt bőr, melyet fáradékonyság, szapora légzés és gyakori fejfájás kísérhet. Vérszegénység esetén a sápadtság nem csak a bőrön, hanem a nyálkahártyán is észrevehető (például fogíny).
Petechia, purpurák
A petechia tűszúrásnyi piros (esetleg lila, barna) foltok jelenléte a bőrön. A vérlemezkék segítik a vérrögképződést, így megakadályozzák, hogy nagy mennyiségű vér távozzon a sérült kapillárisból. Ha a vérlemezkeszám csökken, az zavart okoz a véralvadásban, így a károsodott érből a vér kijut, ami apró véraláfutásokat eredményez. A petechiát több más bőrproblémával is könnyű összekeverni, ám jellemzője, hogy a színét nyomás hatására is megtartja. Természetesen még ekkor sem biztos a hematológiai betegség fennállása, hiszen egyéb betegségek, sőt, gyógyszerek is eredményezhetik ezeket a foltokat.
Kék-zöld foltok
Szintén a vérlemezkék hiányára vezethető vissza, hogy szerte a testen véraláfutások, kék- zöld foltok alakulnak ki, látszólag mindenféle előzetes ok nélkül. Ezek a foltok normál esetben is előfordulhatnak (például nem emlékszik rá a beteg, hogy beütötte magát), ám hematológiai betegség esetén általában több ilyen foltot talál az illető a testén, ráadásul olykor szokatlan területeken fedezi fel.
Vörösesbarna dudorok, csomók
Bizonyos leukémia-, illetve limfómatípusoknál bőrelváltozások jelenhetnek meg a testen. Ekkor a bőrön fájdalmatlan dudorok, csomók keletkeznek, melyek főleg vörösesbarna színűek. Leggyakrabban a törzsön, a karokon és a lábakon fordulnak elő – mondja dr. Kárpáti Ágnes.
Fontos az alapos kivizsgálás
A bőrön lévő elváltozások szerencsére a legtöbb esetben nem hematológiai betegségre utalnak, ám nem árt figyelemmel kísérni őket. Ha nem múlnak, vissza-visszatérnek, és egyéb okot nem találnak mögötte, érdemes hematológushoz fordulni, aki gyanú esetén különböző vizsgálatokkal kizárja vagy megerősíti a vérképzőszervi megbetegedés diagnózisát (vérvétel, csontvelő-biopszia, képalkotó vizsgálatok, szükség esetén bőrbiopszia). Amennyiben bebizonyosodik a megléte, úgy a hematológiai megbetegedés típusától függően különböző terápiák jöhetnek számításba (például csontvelő-átültetés, sugárterápia, kemoterápia, biológiai terápia).
