Az előző évek durva túlköltekezései után 2007-ben sikerült tartani a patikai gyógyszertámogatásra szánt keretet. A megtakarítás közel felét azonban nem a gazdaságossági intézkedések, hanem a gyógyszertámogatások csökkentése okozta, az állami spórolást pedig a gyógyszergyártóké mellett a betegek zsebe is megsínylette.
Az állam a pazarlással felhagyó emberekről beszél, a gyógyszergyárak ellátatlan, vagy elavult kúrákra kényszerített betegeket keresnek. Pedig lehet, hogy egyszerűen spájzoló magyarok döntik romba a gyógyszerreformot.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2006-ban még közel 80 milliárd forinttal több pénzt költött el patikai gyógyszertámogatására, mint amennyi rendelkezésre állt, 2007-ben viszont sikerült az előre lefektetett keretek között maradnia. A tavalyi gyógyszerkassza - köszönhetően a gyógyszertámogatások erőteljes megnyirbálásának és a szigorú gazdaságossági intézkedéseknek - évtizedek óta először nem hiányos. 2006-ban a gyógyszerkassza kiadása 389 milliárd forint volt, ami az OEP számításai szerint kormányzati beavatkozás nélkül 2007-ben akár 412 milliárdra is felkúszhatott volna. Ezt végül több mint 100 milliárddal sikerült lefaragni. A megtakarításnak azonban sokan megfizették az árát.
Januártól a gyógyszerek jelentős részénél 50 százalékkal nőttek a beteg által fizetett térítési díjak, mivel a TB-támogatást az OEP az új szabályoknak megfelelően lecsökkentette. Ennek és a bevezetett 300 forintos minimális térítési díjnak (dobozdíj) köszönhetően a gyógyszerforgalom visszaesett, a betegek kevesebb és olcsóbb gyógyszert kezdtek szedni. Közben immár törvényi kötelezettség alapján a gyógyszergyártók is kénytelenek voltak a zsebükbe nyúlni, hogy a saját forgalmukra jutó támogatás arányában milliárdokkal támogassák meg a gyógyszerkasszát.
Betegekre terhelt megtakarítás
A gyógyszerköltség egyik felét kitevő, úgynevezett normatív gyógyszerek támogatási kulcsait januárban csökkentették 90-ről 85, 70-ről 55 és 50-ről 25 százalékra: a bárki számára felírható, kevésbé súlyos betegségekre adott gyógyszerekért innentől a betegeknek másfélszer annyit kellett fizetniük, mint korábban. Ezzel együtt a költségek másik felét kitevő, indikációhoz kötötten rendelhető (csak meghatározott, krónikus betegeknek, pl. rákosoknak, cukorbetegeknek felírható) gyógyszerek egy része is drágult. A darabra kevés, de árban a normatív szereknél nagyságrendekkel drágább készítmények ingyenes részénél csak a 300 forintos dobozdíjat vezették be, a másik felénél pedig a 90 százalékos támogatást három kategóriára, 50, 70 és 90 százalékban támogatott típusokra bontották.
Az egészségbiztosító szerint a 100 milliárdos megtakarítás felét, 50 milliárdot a TB-támogatások csökkentése hozta össze. A támogatások leszállítása után a betegek persze nem költöttek 50 milliárddal többet, inkább csak kevesebb gyógyszert vettek, és sokan áttértek az olcsóbb készítményekre - mondta az [origo]-nak Molnár Márk, az OEP gyógyszerügyi főosztályvezetője. A drágulás pénztárcákban megmutatkozó hatása az OEP számításai szerint 10 milliárd volt, a többi megtakarításként jelentkezett.
Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók egyesületének elnöke szerint ugyanakkor a kormányzati nyilatkozatok ellenére jórészt az történt, hogy az állam egy tollvonással elkezdett kivonulni az egészségbiztosítási szolidaritásból, a hiányzó támogatási összeget pedig áthárította a lakosságra és a gyártókra. "Ez egy politikai döntés volt, amit egy kormánynak joga van meghozni, mondván, a gyógyulásért inkább maguk a betegek fizessenek, ne pedig az egész társadalom, de ezután nem nem lehet egyértelmű győzelemként hirdetni, hogy a gyógyszer-gazdaságossági reform okozta a kiadáscsökkenést" - mondta.
Kisebb forgalom: spájzolnak és törnek
A támogatások csökkentése és a dobozdíj bevezetése miatt megváltoztak a gyógyszervásárlási szokások: a dobozforgalom átlag 1 0-1 3 százalékkal visszaesett, miközben a terápiás napban mért gyógyszervásárlás (vagyis az, hogy hány napra elég a megvásárolt gyógyszer) csak 3-5 százalékkal csökkent - mondta el Molnár Márk. Ez azt jelenti, hogy az emberek bár kevesebb gyógyszert vettek, elkezdtek nagyobb kiszerelésű, nagyobb hatáserősségű és tovább tartó gyógyszereket vásárolni, mivel azokat gazdaságosabban, olcsóbban kapják meg: rászoktak a nagy tabletták kettétörésére.
A forgalom visszaeséséből arra is lehet következtetni, hogy az emberek már az új intézkedések bevezetése előtt nagy készleteket halmoztak fel a szükséges gyógyszerekből, többek között erre utalt a 2006 év végi dömping, illetve 2007 első két hetének bevásárlási hulláma. Ekkor, az áremelkedések előtti napokban mindössze fél hónap alatt 30 milliárd forintnyi támogatást fizetett ki az OEP a vásárlók rohamai miatt, kétszer annyit, mint az átlagos forgalomban szokott - mondta Molnár Márk. Székely ezt vitatja, szerinte nem volt nagyszabású felvásárlás. Ha ebben az ütemben ment volna a felvásárlás, akkor sem haladta volna meg a gyógyszerkassza a 360 milliárdot, tehát kevesebb lett volna, mint 2006-ban - mondta.
A forgalom későbbi visszaesésben vélhetően szerepet játszott, hogy a korábban hosszú idő alatt felhalmozódott gyógyszertartalékokat ekkor élték fel a betegek, és a felesleges gyógyszervásárlásaikat is visszafogták - állította a gyógyszerészeti főosztályvezető. Az októberi adatok ugyanakkor már azt mutatják, hogy a vásárlási kedv kezd visszaállni az egy évvel korábbira, és ha ez valóban a tartalékok kimerülése miatt van így, az a jövő évi gyógyszerkasszában mutatkozhat meg.
Bonyolult milliárdok
2007-ben a tervezett gyógyszerkassza 287 milliárd forint volt, amihez a különkeretes gyógyszerekre félretett 18 milliárd, valamint az egyedi méltányosság alapján adott gyógyszerek 6 milliárdos kerete is hozzáadódik. Mindehhez 54 milliárd tartalékkeretet is hozzá csaptak, amit szükség esetén a gyógyszergyártóktól szedték volna be; a gyártók által fizetett hozzájárulásokból és díjak azonban végül csak 24 milliárd gyűlt össze. A bevétel végül belefért a tartalékokkal megspékelt keretbe: a kiadás különkeretes és egyedi méltányosság alapján adott gyógyszerekkel együtt összesen 299 milliárdosra kerekedett.
Törni veszélyes is lehet
Az erősebb hatóanyagú, nagyobb tabletták kettétörése általában nem jelent problémát, sok tablettán vonal is jelzi, hogy törhető. Vannak ugyanakkor készítmények, amelyeknél veszélyes is lehet a darabolás, mivel a tablettákban található hatóanyag nem feltétlenül egyenlően oszlik el. Olyan kapszulák is vannak, amelyeknek megváltozik a hatása a törés miatt, mert például megsérül a rajtuk lévő védőburok, amely megakadályozná, hogy idő előtt feloldódjanak és felszívódjanak. (tovább>>)
Visnovitz Péter
Origo
(2008.01.03. 10:48)
