Felfüggesztette James Watson orvosi Nobel-díjas amerikai genetikust vezetői tisztségéből a New York-i Cold Spring Harbor laboratórium igazgató tanácsa, miután a professzor felháborodást váltott ki minapi lapnyilatkozatával, amely szerint az afrikai feketék "kevésbé értelmesek", mint a fehérek.
A laboratórium és Watson neve, illetve munkássága 1948 óta összefonódott, ennek ellenére a tudományos központ csatlakozott számos más intézmény és neves kutató tiltakozásához. A tekintélyes londoni Science Museum is nyilatkozata miatt mondta le az amerikai tudós péntekre tervezett előadását.
Ugyancsak elítélte Watsont Elias Zerhouni professzor, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézmények igazgatója.
"A tudományos presztízs soha nem léphet a tudás helyébe. Mint tudósok, súlyosan sértőnek és elszomorítónak érezzük, amikor a tudományt előítéletek terjesztésére használják fel" - mondta a szakember. Tiltakozásának adott hangot az Amerikai Tudósok Szövetsége: "Egy olyan korban, amikor a tudományos közösség attól fél, hogy politikai erők alá akarják ásni hitelességét, tragikus, hogy a modern tudomány egyik ikonja ilyen becstelenséggel szennyezi be a szakmát" - mondta a szövetség elnöke, Henry Kelly.
Az orvosi Nobel-díj 1962-es kitüntetettje azt a nézetét hangoztatta a minap londoni könyvbemutatója kapcsán a The Sunday Timesnak adott nyilatkozatában, hogy rosszak az afrikai kontinens kilátásai, mert - mint mondta - "a Nyugat abból indul ki segélyezési és fejlesztési politikájában, hogy az afrikaiak intelligenciája megfelel a miénknek, holott minden vizsgálat ellentmond ennek". Meggyőződése szerint "a következő tíz évben fel fogják fedezni azokat a géneket, amelyek felelősek ezekért a (Watson által vélelmezett képességbeli) különbségekért".
Watson csütörtök este a londoni Királyi Társaság előtt megkövette mindazokat, akik "azt szűrték le szavaiból, hogy Afrikát, mint kontinenst, valamiképpen genetikailag alsóbbrendűnek tekinti". Hozzátette, hogy nem ezt akarta mondani, és egy ilyen nézetnek nincsen semmilyen tudományos alapja.
Watson a 2004-ben elhunyt Francis Crickkel együtt térképezte fel 1953-ban az emberi DNS (örökítő anyag) szerkezetét. Watson és Crick a röntgenkrisztallográfia mérési módszerének kidolgozójával, Maurice Wilkinssel együtt kapta meg 1962-ben az orvosi Nobel-díjat.
A most 79 éves amerikai tudós új könyvének bemutatására érkezett Nagy-Britanniába, ahol a jövő héten kezdik árusítani művét. Új könyve (Avoid boring people. Lessons from a life in science - Kerüld az unalmas embereket! Tanulságok egy tudományban eltöltött életből ) is tartalmaz olyan fejtegetéseket, amilyeneket említett lapnyilatkozata.
Watson nem először kelt feltűnést megbotránkoztatásra alkalmas kijelentéseivel. 1997-ben azt hangoztatta egy nyilatkozatában: minden terhes nőnek feltétlenül joga van magzatának elhajtatására, ha az embrió genetikai vizsgálatából kiderül, hogy a gyermek homoszexuális hajlamú lesz. Egy másik nyilatkozatában a színes bőrűek "felfokozott libidójáról" (nemi vágyáról) elmélkedett. Megint másutt állást foglalt az eugenetika mellett (fajelméleti elképzelés a magasabb rendű emberről és annak kitenyészthetőségéről).
