A mellkasi fájdalom igen gyakori jelenség
Egyre többen mondhatják el magukról, hogy megtapasztalták a mellkasi fájdalom és/vagy szorítás érzését, amely gyakran komoly riadalmat okoz. Ugyanakkor tudni kell, hogy nemcsak a szívinfarktus vagy más szívbetegség produkálhat ilyen tünetet, hanem az egyre elterjedtebb pánikszindróma is, amely már-már népbetegségnek számít például az Egyesült Államokban. Hiszen míg évente nagyjából 790 ezer ember szenved el szívinfarktust Amerikában, addig a lakosság 12-16 százaléka tapasztalja meg élete során a mellkasi fájdalmat , tehát rengeteg esetben a szorongás és összetett pszichoszomatikus okok állnak a panasz hátterében. Az ottani felmérések szerint négyből egy érintettnél pánikszindróma okozza a fájdalmat.
A szorongás más panaszt is okoz
Akik a szorongás miatt érzik a mellkasi fájdalmat, jellemzően más tüneteket is tapasztalnak, mint amilyen az izzadás, a légszomj, a remegés, az ájulás közeli állapot, az erős szívdobogás-érzés, és a helyzet irányításának képtelensége. Természetesen ilyen és ehhez hasonló tünetek létrejöhetnek szívprobléma miatt is, van azonban néhány különbség a két szituáció közt.
A pánik miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzői:
- A pánik miatt kialakuló mellkasi fájdalom jellemzően éles, és hirtelen kezdődik - gyakran akkor, amikor az érintett inaktív. Ugyanakkor az is igaz, hogy 10-ből 1 esetben ezzel ellentétesen, vagyis lassan, fokozatosan alakul ki.
- Gyakori, hogy előtte az érintett nagyobb stresszt, idegességet él meg.
- A fájdalom kb. 10 percig tart, de a kísérőtünetek tovább fennmaradhatnak.
- Jobbára lokalizálódik a mellkasban a fájdalom.
A szívprobléma miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzői:
- Jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív.
- A fájdalom "átvándorol" más testrészekbe is, mint a váll, az állkapocs, a karok.
- Lassan alakul ki a panasz és egyre fokozódik.
- Míg a szorongás miatt fellépő mellkasi fájdalom éles, addig a szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
"A mellkasi fájdalom - különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik - olyan figyelmeztető jel, amely miatt sokan valóban orvoshoz fordulnak" - ismerteti Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa. A szakember hozzátette: ezt tulajdonképpen minden érintett nagyon jól teszi, hiszen valamilyen úton mindenképpen el kell indulni a betegség felderítése érdekében. Ha a vizit, a nyugalmi- és terheléses EKG , a szívultrahang és a laborvizsgálatok kimutatnak valamilyen kardiovaszkuláris eltérést, idejekorán megkezdődhet a kezelés, amely a komoly következményektől is megvédhet. Ha pedig e téren minden rendben, érdemes elindulni egy másik úton, a pánikszindróma vagy a kezeletlen stressz megoldása felé - tette hozzá.
Ez az út kezdődhet akár az életmód orvoslási felmérésével, amely során az életmódunkban rejlő táplálkozási rizikófaktorokra éppúgy fény derül, mint fizikai aktivitásunk vagy mentális egészségünk állapotára. Jó hír, hogy az életmódorvoslás akkor is rengeteget tud segíteni - a kardiológiai kezelésen túl -, ha diagnosztizált szív-érrendszeri probléma jelenti az alapbetegséget - hangsúlyozta Dr. Vaskó Péter.
Forrás: Budai Kardioközpont
