Magas a biztonsági készenlét a megszűnő kórházak körül, amelyek vezetői állítják: alaptalan a félelem. Mindenesetre milliárdos értékeket vett védelmébe az állam.
Kérem a csomagtartót felnyitni - szól a határozott kérés a Lipót kijáratánál. Az őr átvizsgálja az autót. Kórházi látogatásnál szokatlan a procedúra, ma azonban mindennapos: enélkül senki sem távozhat az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet hatalmas parkjából.
Több, köztük hiteles forrásnak tekinthető újságban is jelent meg hír arról, hogy megkezdődött egyes bezárásra ítélt kórházi osztályok, intézmények "kifosztása". Elvisznek műszereket, berendezési tárgyakat. A kórházak szerint ez pletkya, sehonnan sem jelezték, hogy bárki szemet vetett volna az értékekre. Szerintük mendemonda az is, hogy kincseket őriznek.
- Hát, én nem tudom, van-e ez a szekrény százéves - mutat az irodájában a háta mögé Tasnádi Zoltán felszámolási biztos, az OPNI megbízott gazdasági vezetője. - A többi sem igen lehet komolyabb muzeális darab itt az intézetben, ahogy nincsenek itt se Munkácsy-, se Barabás-képek, legfeljebb talán egy Paál László- festmény - mondja a gazdasági vezető. - Fokozottabb figyelmet fordítunk az eszközökre. A helyzet ugyanis más, mint mikor egy intézetnek biztos jövője van. Embereknek mondunk föl, akiknek a lojalitása nyilván csökken. Ennek ellenére fel sem merült bennünk, hogy valaki, aki húsz-harminc évet ledolgozott itt, elvisz valamit. Mármint illegálisan.
Arra Tasnádi Zoltán is számít, hogy a dolgozók is jelentkeznek majd a kiárusítandó holmikért. - Az OPNI becsült értéke 4,5 milliárd forint, amiből az ingatlan 3,9 milliárd. A legdrágább eszközök alapítványi támogatásként "állomásoztak" itt. Ami marad - leginkább az orvosi eszközökre, berendezésekre gondolok -, azokra első körben azok jelentkezhetnek, akik az itteni feladatokat átveszik, utána más intézmények, végül pedig a dolgozók. Az ár csakis akkor lesz a piacinál lényegesen alacsonyabb, ha közintézmény az új tulajdonos. Ha magánrendelő, nem lesz nagy kedvezmény - mondja a biztos. Egyelőre öt osztályra és pavilonra került lakat a "sárga házban". A kihalt részeken nehéz nagy értékekre bukkanni: néhány szakadt, piros műbőr szék, leamortizált hűtők, falból kitépett Pacsirta márkájú rádió, néhány kóbor infúziós állvány, "szivacstalanított" vaságyak őrzik az élet nyomait.
Akárhogy is, szakértők szerint igenis indokolt, hogy az állam védelmébe vegye a megszűnő kórházak értékeit. A leltározás megkezdődött, a megszüntető biztosok munkáját az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) hangolja össze. Az intézet vezetője megállapodott az intézményekben dolgozó őrző-védő cégekkel arról, hogy megerősített védelmet adnak. Ez most elsősorban az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, az Országos Gyógyintézeti Központ és a Svábhegyi Gyermekkórház értékeire vonatkozik.
- A fültölcsértől a gégetükörig minden, még a nővérek köpenye is lajstromba kerül - mondja az intézet vezetője, Kárpáti Zsuzsa, aki egyelőre nem tudja, mi lesz ezek sorsa. Hozzátette, hogy már most több dolgozói igény is érkezett a számítógépekre, mobiltelefonokra, ezekhez valószínűleg jutányosan juthatnak hozzá azok, akik eddig is használták őket. Minden az EKI számítógépes rendszerébe kerül - hangsúlyozta a főigazgató.
S hogy mi a hivatalos értékesítési sorrend? Először azok a kórházak nyújthatják be igényüket a megmaradt javakra, amelyek a megszűnő három intézmény feladatait vették át. Mivel állami intézmény eszközei kerülnének át az önkormányzatok tulajdonában lévő kórházakba, bérbe vehetik azokat az EKI-től, vagy - az amortizációval csökkentett értéken - akár meg is vásárolhatják. A megmaradó "kincsek" a többi kórházhoz kerülhetnek, hasonló feltételekkel. Azokat az eszközöket, amelyekre nincs igény, várhatóan elárverezik. A befolyó összeget a megszűnő kórházak adósságainak csökkentésére fordítják.
A sürgősségi esetek elsőbbséget élveznek mindennel szemben - reagált Horváth Ágnes egészségügyi miniszter arra a hírre, hogy a Fidesz szerint veszély fenyegeti a szív- és érrendszeri betegségek sebészeti ellátására kiépült országos hálózat működését. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt kezdeményezte: a diagnosztikai, megelőző célú kardiológiai beavatkozásokat ki kell venni a kórházak által nyújtható szolgáltatásokat szabályozó rendelkezések hatálya alól, hiszen a megelőzés jóval olcsóbb, mint a súlyos infarktusos betegek kezelése. Horváth Ágnes mindemellett ígéretet tett rá, hogy nyáron felülvizsgálják a kórházi korlátokat.
