Akinél rákot diagnosztizáltak, mindenféle módszert kipróbálna, hogy megfékezze a betegséget. Többek között ez táplálja a daganatos betegeknek szánt táplálékkiegészítők piacát. Ha rákeresünk az interneten a magyar nyelvű találatok is hosszú oldalakon át sorjáznak, ahonnan a legkülönfélébb tanácsokat érhetők el arról, hogy mit is kellene fogyasztani, hogy ne legyünk rákosok, vagy milyen étrenddel és táplálékkiegészítőkkel (köztük fűszerekkel, virágporokkal, vitaminokkal, gombákkal vagy éppen algákkal) lehet fékezni a rák előrehaladását. De mit gondolnak vajon a táplálkozás szerepéről a rákkutatók?
A kemoterápiás gyógyszerek úgy próbálják megölni a rákos sejteket, hogy az egészségeseket épségben hagyják. Ez egy meglehetősen drága eljárás, ráadásul gyakran a legjobb szándék ellenére sem lehet elkerülni a toxikus mellékhatásokat , amelyek a betegséghez kapcsolódó szenvedések jelentős részéért felelősek. Többek között ez ösztönözte arra az orvosokat, hogy egyre többet gondolkodjanak a specifikus tápanyagokról, amelyek a tumorsejteket táplálják. Ez azt jelenti, hogy amit eszünk, az hatással van a különféle daganatos betegségek fejlődésére, ami felveti annak lehetőségét, hogy potenciálisan "kiéheztessük" a rákos sejteket anélkül, hogy a szervezet egésze alultáplálttá válna, vagy hogy a betegek éhen maradnának.
A táplálkozás döntő szerepe
"Hosszú ideig az volt az uralkodó gondolat, hogy a rákos sejtek megváltozott metabolizmusa az anyagcserét meghatározó gének és mutációk eredménye. Amennyire most tudjuk, létezik egy összetett kölcsönhatás a környezet és a gének között, amelyben az egyik fő tényező a táplálkozás" - mondta el a The Atlantic magazinnak Jason Locasale, a Duke Egyetem rákbiológusa.
A táplálkozás fontosságát már régóta elfogadták olyan kórok esetében, mint például a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás - ezeknél ma már széles körben ismertek az étrendi előírások. Még a 2-es típusú cukorbetegségben leggyakrabban használt gyógyszerek hatása is gyengébb a klinikai vizsgálatok szerint, mint a megfelelő étrendé és a testmozgásé. A sejtbiológusok ezért logikus lépésnek látják, hogy ez a gondolkodásmód a rákra is kiterjedjen, hiszen a sejtek szintjén a rák az anyagcsere betegsége is.
Egy időben volt olyan elterjedt, de tudománytalan elképzelés, hogy ha a betegek jelentősen csökkentik a tápanyagbevitelüket, azzal a rákos sejteket is halálra éheztethetik. Ezt az orvosok manapság nem javasolják senkinek. A közelmúltban végzett vizsgálatok azonban arra jutottak, hogy érdemes a betegeknek megváltoztatniuk az étrendjüket. Egyes ráktípusoknál például komoly jelentősége van a cukorbevitel minimalizálásának. Erre az a magyarázat, hogy egyes rákos sejtek a glükózt a normálisnál gyorsabban megemésztik, ezért a cukorhoz való hozzáférésük akadályozása lassíthatja a daganatszövet növekedést.
Vegán vagy ketogén diéta?
Siddhartha Mukherjee, a Columbia Egyetem kutatója és munkatársai megállapították, hogy legalább egy bizonyos kemoterápiás gyógyszer hatékonyabbá válik azáltal, hogy alkalmazását kombinálják az alacsony cukortartalmú, de sok fehérjét és zsírt tartalmazó "ketogén" étrenddel. A Nature folyóiratban ismertetett tanulmány az állítja, hogy a hatás az inzulin szintjének csökkentésével függ össze. Ugyanakkor egy nemzetközi kutatócsapat a Science Signaling folyóiratban arra a következtetésre jutott, hogy "csak néhány rákos sejt érzékeny a glükóz mérséklésére, és ennek a szelektív érzékenységnek a mögöttes mechanizmusa nem tisztázott." Más szavakkal, az alacsony cukortartalmú diéta segíthet a rák elleni küzdelemben, de nem egyszerűen arról van szó, hogy az alacsony cukorfogyasztás megállítja a rákot.
A cukor- és inzulin vizsgálata tehát ígéretes terület, de több kutatás a táplálékfehérjékre, pontosabban az azokat alkotó egyedi aminosavakra koncentrált. Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a szerin és a glicin aminosavak korlátozása befolyásolhatja a rák kimenetelét. A Nature-ben tavaly publikált tanulmány szerint pedig a metotrexát kemoterápiás hatóanyagát a hisztidin aminosav befolyásolja, míg az aszparagin részt vesz az emlőrák áttétjeinek kifejlődésében.
Egy ígéretes daganatellenes stratégia
A legnagyobb érdeklődés a metioninra irányult, amelyből sok található a tojásban és a vörös húsban. Tavaly a New Jersey-i Rutgers Rákkutató Intézet kutatói korábbról származó adatokat tekintettek át , s ennek alapján arra jutottak, hogy a metionin korlátozása ígéretes daganatellenes stratégia lehet. A metionin az egészséges sejtekben jön létre homociszteinből, folsavból és B12-vitaminból. Azonban a rákos sejtek sok fajtájának nincs olyan enzimje, amely lehetővé teszi a metionin előállítását. Tehát külső forrásból kell pótolniuk, s ez a forrás az elfogyasztott táplálék. Ha ezt a csatornát elzárjuk, az segít lassítani a daganat növekedését anélkül, hogy a betegnek éheznie kellene. Ami igazán bonyolítja a folyamatot, hogy a metioninszegény diétához a gyakorlatban a vegán étrend áll a legközelebb, ami viszont ellentmond a ketogén táplálkozás által mutatott rákellenes hatásoknak. Ez arra vall, hogy a rák többféle étrendi irányzattal is támadható, és nincs egyetlen üdvözítő módszer.
Ennek az a nyilvánvaló magyarázata, hogy a rák fogalma számos különböző betegséget magába foglal. Különféle eltérések lehetnek az anyagcsere útvonalaiban a test különböző részeinek különböző sejtjeiben, ahogy egyetlen anyagcsere-terápia sem lehet megfelelő minden ember számára. Az is elképzelhető, hogy miközben az étrend az egyik fajta rákot lelassítja, a másik növekedését ugyanakkor felgyorsítja. Ez arra hasonlít, ahogy a túlzott cukorbevitel elkerülése döntő jelentőségű a cukorbetegek számára, ha meg akarják őrizni a látásukat és a lábukat, de a cukor megmentheti a kritikus állapotban lévő hipoglikémiás beteg életét. A táplálkozást az orvostudomány a metabolikus terápia részének tekinti, de semmilyen metabolikus terápia nem lehet vagy csak jó vagy csak rossz mindenkinek, minden létező állapotban. Az orvosoknak kell megkeresniük az adott személy aktuális állapotához legjobban illeszkedő diétát.
