Különösen fontos, hogy az ellátásban kiemelt szereppel rendelkező kezelőorvosnak megfelelő és szabályozott mozgástere legyen az ellátások során, hiszen ő felelős azért, hogy a beteg az elvárható legnagyobb gondossággal nyújtott, a szakmai és etikai szabályoknak, szakmai irányelveknek megfelelő ellátást kapjon.
Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása
A kezelőorvos alapvető joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek közül - a hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást.
A választott vizsgálati és terápiás módszerek alkalmazhatóságának feltétele, hogy
-ahhoz a beteg szabályszerű beleegyezését adja, valamint
-a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen.
A kezelőorvos - feladatkörében - arra is jogosult, hogy más orvost vagy egyéb szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozót kérjen fel a beteg vizsgálatára, illetve gyógykezelésében való közreműködésre, valamint, hogy konzíliumot hívjon össze.
Az ellátás megtagadásának joga
Az orvos a hozzá forduló beteg ellátását főszabály szerint nem tagadhatja meg. Vannak azonban kivételes helyzetek, amikor megtagadhatja már a vizsgálatot is, illetve a vizsgálatot és a további ellátást, valamint előfordulhat, hogy az ellátást a vizsgálatot követően, vagy általában az orvosi ellátást is.
A hozzá forduló beteg vizsgálatát a betegellátásban közvetlenül közreműködő orvos megtagadhatja
-ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van, vagy
-a beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt.
Ebben az esetben feltétel, hogy a kezelőorvos a beteget más orvoshoz irányítja.
Az orvos a beteg vizsgálatát és további ellátását megtagadja
-ha erre saját egészségi állapota vagy
-egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan.
Az orvos a beteg ellátását csak a vizsgálatát követően tagadhatja meg, amennyiben a vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy
-a beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel,
-a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt,
-a szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a személyi, illetve tárgyi feltételek és a beteget beutalja az ellátásra szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz, vagy
-a beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást és a vizsgálatot végző orvos a beteget későbbi időpontra rendeli vissza.
Az orvosi ellátás teljes egészében megtagadható,
-ha a beteg vizsgálata alapján megállapítást nyer, hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik,
-ha az adott ellátás az orvos erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik,
-a beteg együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti,
-az orvossal szemben a beteg sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza,
-az orvos életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti.
Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozónak is joga van, hogy a beteg által kért ellátást megtagadja, ha
-az jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik,
-arra saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan.
Az egészségügy dolgozók jogai vonatkozó szabályok megtalálhatóak az egészségügyről szól 1997. évi CLIV. törvény 129-133. § szakaszaiban.
