Életünk során számos betegség esetén kapunk beutalót olyan laboratóriumi vizsgálatokra, melyeket vérvétel előz meg, laboreredményünk pedig igen bő információforrást jelent orvosunknak. Az orvos legtöbbször teljes vérképvizsgálatot javasol, amelyről a laikus ember úgy tartja, hogy tetőtől-talpig általános képet ad szervezetünk egészének működéséről. Egy laboratóriumi szakdolgozó számára ugyanakkor ez csupán egyetlen vizsgálatot jelent, melynek fókusza a vérben lévő elemek számán és arányain van.
A vérkép ilyen betegségeket jelezhet
A vérkép - vagy vérképvizsgálat - mást jelent tehát hétköznapi, illetve mást orvosi értelemben. Az előbbi szerint a vérkép minden olyan vizsgálat gyűjtőneve, melyet a vérvétellel nyert mintákból végeznek. Az orvosok azonban csak bizonyos vizsgálatot értenek alatta: a vér alakos elemeinek vizsgálatát, azaz a fehérvérsejt-, a vörösvérsejt -, a vérlemezke-számot és még néhány, főként a vérképzés állapotára utaló paramétert (például a hemoglobin, a hematokrit vagy a fehérvérsejt eloszlását). Angol neve talán közérthetőbb: blood count (tükörfordításban "vérszámlálás", amely a vizsgálat menetére is jobban utal). A félreértések miatt célszerű lenne a köztudatban is a vérképvizsgálatot csak erre a laboratóriumi vizsgálattípusra fenntartani, és ha átfogóbban szeretnénk beszélni a vérből kinyerhető paraméterek sokaságáról, akkor a klinikai vagy orvosi laboratóriumi vizsgálatok elnevezést kellene használni.
Ezekből az eredményekből többek között vérszegénységre, vérvesztésre, kiszáradásra, a szervezetben lévő gyulladásos folyamatokra, a vérképzőszervekből kiinduló daganatos betegségre ( leukémia ), illetve egyéb vérképzőszervi betegségekre (csontvelő-elégtelenség) vagy véralvadási zavarok okára lehet következtetni. A vörösvértestek magas száma utalhat például tüdőbetegségre, míg az alacsony vörösvértestszám vitaminhiány, vérszegénység, illetve valamilyen más vérképzőszervi betegség jele lehet. Ha a hematokritérték magasabb, akkor valamilyen oxigénhiányos állapotra hívja fel a figyelmet, amely mögött szív- vagy tüdőbetegség is állhat. Ezzel szemben a hematokritérték csökkenése különböző vérszegénységekben, vérzésben, csontvelő-elégtelenségben, táplálkozási hiányállapotokban és leukémiákban fordulhat elő.
A vérvételt megkönnyíti, ha a vizsgálat előtt vizet iszunk - egyéb folyadékoktól, például kávétól , teától vagy szénsavas üdítőktől azonban tartózkodjunk! A vérképünket ugyanis jelentősen befolyásolják az elfogyasztott élelmiszerek és italok, amelyek akár néhány órán belül is torzíthatják eredményeinket. Javasolt továbbá a vérvétel előtt konzultálni háziorvosunkkal.
