Az elmúlt évtizedben nem változott érdemben a 15 év felettiek szubjektív megítélése saját egészségükkel kapcsolatban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Egészségi állapot és egészségmagatartás 2025 címmel közzétett jelentése szerint 2019 után 2025-ben is a megkérdezettek 62 százaléka ítélte jónak vagy nagyon jónak az egészségét. Eközben a rossz vagy nagyon rossz egészségűek aránya 9,7 százalékról 8,8 százalékra mérséklődött. Csökkenő tendencia mutatkozik a nemek közötti különbségnél is, de a férfiak még mindig egészségesebbnek érzik magukat, mint a nők. Az idősebb korosztály lényegesen kedvezőtlenebbül ítéli meg egészségét, mint a fiatalabbak. A 15-34 évesekhez képest a 65 éves vagy annál idősebbeknek mindössze a harmada tartja jónak vagy nagyon jónak a saját egészségét, és tízszer nagyobb arányban értékeli rossznak vagy nagyon rossznak.
A leggyakoribb betegségek Magyarországon 2025-ben
Orvos által diagnosztizált betegség vagy egészségi probléma a lakosság 62 százalékánál állt fenn a felmérést megelőző 12 hónapban. A krónikus kórképek közül a magasvérnyomás-betegség bizonyult a leggyakoribb diagnózisnak, amely a lakosság 30 százalékát érintette. Ezt követi a derék- és hátfájás (18 százalék), valamint a magas koleszterinszint (16 százalék). A diagnosztizált krónikus betegséggel élők 87 százaléka szed gyógyszert betegségére. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelő testtömegindex (BMI) alapján 2025-ben a lakosság 59 százaléka élt súlyfelesleggel, a soványak aránya pedig mindössze 3,1 százalék volt. A férfiak közül többen küzdenek súlyproblémával, 66 százalékuknak van súlyfeleslege, míg a nőknek csupán alig több mint fele (52 százalék) érintett.
Magyarországon a felnőttek 43 százaléka szabadidejében heti tíz percet sem sportol. Alig 34 százalékuk mozog hetente minimum 150 percet, és 29 százalék felel meg az izomerősítésre vonatkozó WHO-ajánlásnak. Mindazonáltal a munkavégzés közbeni tevékenység jellegét és a sétával töltött időt is figyelembe véve kedvezőbb kép rajzolódik ki. A felnőttek 55 százaléka hetente legalább 150 percet sétál, biciklizik vagy végez valamilyen szabadidős tevékenységet, továbbá 46 százalékuk nagyrészt közepesen nehéz vagy megerőltető fizikai tevékenységet végez munkája során. Így összességében közel háromnegyedük, a férfiak 77 és a nők 70 százaléka elegendő fizikai aktivitást végez a KSH adatai alapján.
Csökkenőben a dohányosok aránya
A tavalyi felmérés szerint a lakosság kevesebb mint egynegyede, 24 százaléka dohányzik: 21 százaléka napi rendszerességgel, 2,7 százaléka pedig alkalmanként. A férfiak 24, a nők 19 százaléka dohányzik naponta, ami mindkét nemnél csökkenést jelent 2019-hez képest. A hagyományos dohánytermékekhez képest lényegesen kevésbé elterjedt a hevített dohánytermékek (4,6 százalék), az elektronikus eszközök (1,9 százalék) és a dohányzási célú gyógynövénytermékek (0,3 százalék) napi szintű használata.
A jelentés szerint a lakosság 4,7 százaléka fogyaszt napi rendszerességgel alkoholt, ugyanakkor legalább egy éve nem ivott vagy teljesen absztinens 31 százalék. A nemek között nagyok az eltérések: a férfiak körében a mindennapos alkoholfogyasztás gyakorisága négyszeresen meghaladja a nőkre jellemző értéket (8,3 illetve 1,8 százalék). Az alkoholfogyasztás mennyiségét is tekintve nagyivónak minősül a lakosság 3,8 százaléka, közte a férfiak 6,1 és a nők 1,6 százaléka.
A lakosság harmadával előfordult, hogy nem jutott be orvoshoz
A fogorvosi ellátás kivételével kevesebben vettek igénybe egészségügyi ellátást, mint hat évvel ezelőtt. Hosszú távon számottevő változás a kórházi fekvőbeteg-ellátásban és a fogorvosi ellátásban történt: az előbbit igénybe vevők aránya másfél évtized alatt 28 százalékkal csökkent, míg a fogorvost, fogszabályzó szakorvost felkeresők aránya 24 százalékkal nőtt. Egészségügyi ellátásra a legnagyobb arányban a 64 évnél idősebbeknek volt szüksége. E korcsoport 86 százaléka vett igénybe háziorvosi, 71 százaléka szakorvosi, 18 százaléka kórházi, 13 százaléka pedig egynapos ellátást. A lakosság 37 százalékával fordult elő, hogy túl hosszú várakozás, nehézkes közlekedés vagy anyagi okok miatt nem kapta meg a számára szükséges ellátást, és 34 százalékuk említette, hogy csak magánellátásban kapott időben segítséget.
Az önkéntes szűrővizsgálatok közül az emlőröntgenen és a méhnyakrákszűrésen megjelentek aránya is csökkent 2019 óta. Ugyanakkor pozitív változás, hogy a vastagbélszűrésen részt vettek aránya összességében folyamatosan emelkedik: székletvérvizsgálaton 2025-ben 17 százalékkal többen vettek részt, mint 2019-ben, miközben a vastagbéltükrözésen megjelentek száma gyakorlatilag nem változott. Prosztatarákszűrésen 2019-ben és 2025-ben is az 50 év feletti férfiak mindössze egyötöde vett részt a felvételt megelőző 12 hónapban.
