Május 31. a dohányzásmentes világnap. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezése évről évre a dohányzás veszélyeire, a megelőzés és a leszokás fontosságára hívja fel a figyelmet – olvasható a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE ÁOK) közleményében. Bár az elmúlt évtizedekben csökkent a dohányzók száma világszerte, a dohányzás továbbra is az egyik vezető megelőzhető halálok. Napjainkban évente több mint 7 millió ember hal meg a dohányzás következtében, ebből mintegy 1,6 millió haláleset a passzív dohányzás számlájára írható. Magyarországon 2023-as felmérések szerint a 15 év feletti 26 százaléka használ hagyományos dohányterméket, így a férfiak 32 és a nők 21 százaléka.
Megdöbbentően sok fiatal dohányzik
A közlemény szerint igen nagy kihívást jelent a dohányzás visszaszorításáért folytatott küzdelemben, hogy a 2000-es évek óta a dohányipar egyre újabb és újabb termékekkel és technológiákkal jelenik meg (e-cigaretta, hevített dohánytermékek, nikotinos tasakok). Emellett agresszív marketingtevékenységgel célozza meg a lakosságot, különösen a fiatalabb korosztályt. Csakhogy az új típusú dohány- és nikotintartalmú termékek sem tekinthetők ártalmatlannak: számos vizsgálat számol be egészségkárosító hatásaikról.
A WHO becslése szerint ma már több mint 100 millió ember használ e-cigarettát világszerte (főként a magas jövedelmű országokban), köztük legalább 15 millió 13-15 éves gyermek és serdülő. A nikotintartalmú tasakok használata is igen gyorsan terjed, különösen a fiatalok körében. A WHO legfrissebb, idén májusi jelentése szerint e termékek értékesítése 2024-ben meghaladta a 23 milliárd darabot, ami több mint 50 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest.
Magyarországon is riasztóak az adatok. Egy 2022-es kutatás szerint az 5-11. osztályos tanulók között 2022-ben újra növekedés mutatkozott a rendszeresen dohányzók arányában: míg 2018-ban körülbelül a fiatalok 13 százaléka dohányzott rendszeresen, addig 2022-ben már 16 százalékuk. Emellett az új termékek térnyerése is látható: 2022-ben a 9. évfolyamon tanulók 34-35, a 11. évfolyamon tanulók 38-39 százaléka használt e-cigarettát. Hevített dohánytermékek használatáról a 11. osztályosok 33 százaléka számolt be.
Az e-cigaretta káros hatásai
„Le kell szögezni rögtön az elején: a dohányzásnak nincs biztonságos módja. A dohányzás visszaszorítása közös érdek, a megelőzés, a fiatalok védelme és a leszokás támogatása életeket menthet. A dohányzás minden formája káros, a hagyományos és az új típusú dohány- és nikotintartalmú termékek teljes kerülése javasolt egészségünk védelme érdekében. Hazánkban a dohányzás különösen nagy népegészségügyi terhet jelent: évente több mint 27 ezer ember halála hozható összefüggésbe vele” – hangsúlyozza dr. Balogh Erika, a PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet egyetemi adjunktusa, megelőző orvostan, népegészségtan szakorvos.
A dohányzás szinte valamennyi szervet képes károsítani. Kiemelt szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, károsítja a légzőrendszert, jelentősen növeli a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) előfordulását, számos rosszindulatú daganatos betegség kialakulását. A dohányzás a már kialakult betegségek kezelését nehezíti, a betegség lefolyását súlyosbítja.
Az új típusú dohány- és nikotintartalmú termékek egészségkárosító hatásaival kapcsolatban is egyre több tudományos ismeret áll rendelkezésre. Használatuk összefüggésbe hozható légzőszervi, szív- és érrendszeri problémákkal és betegségekkel, a nikotinfüggőség kialakulásával és fenntartásával. (Az elmúlt években megnövekedett mérgezési esetek és légzőszervi panaszok miatt hazánkban tavaly országos monitorozási rendszer indult a dohány- és nikotintartalmú termékek egészségkárosító hatásainak pontosabb feltérképezésére és nyomon követésére.)
Balogh doktornő rámutatott, a dohányzás kettős függőséget, testi és lelki (viselkedési) függőséget tud kialakítani. A függőség kialakulásában és fenntartásában a dohány- és nikotintartalmú termékek fő alkotóeleme, a nikotin játssza a legfontosabb szerepet. A függőség hamar kialakulhat, különösen gyorsan fiataloknál, továbbá más dohány- és nikotintartalmú termékek használatára is hajlamosíthat. A nikotin azonban nemcsak az erős addikciós potenciálja miatt érdemel említést, hanem ma már számos más hatása is ismert. Károsítja az ereket, fokozza az érelmeszesedés és az inzulinrezisztencia kockázatát, negatívan befolyásolja az immunrendszer működését és a magzati fejlődést is. A nikotin különösen káros a gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek számára, mivel az agy – nagyjából 25 éves korig tartó – fejlődésére is hatással van.
Sosem késő leszökni a dohányzásról, de jobb mielőbb
Dr. Balogh Erika szerint a dohányzás abbahagyása az egyik legfontosabb lépés, amit a dohányzók tehetnek egészségük javítása érdekében. Érdemes ezt minél előbb megtenni, nem halogatni. Bár az élet korábbi szakaszában történő leszokás nagyobb előnyökkel jár, még azok is profitálhatnak a leszokásból, akik hosszú évek óta dohányoznak. A dohányzásról való leszokásnak számos kedvező hatása van:
- javítja az egészségi állapotot, az életminőséget;
- csökkenti a szív-érrendszeri kórképek kockázatát;
- csökkenti a tüdőbetegségek (például a COPD) kockázatát;
- csökkenti több mint 10 különböző daganat kockázatát;
- csökkenti más betegségek, például a cukorbetegség, csontritkulás kockázatát;
- a leszokás növeli a fogantatás esélyét, baba tervezése esetén az egyik legfontosabb lépés az egészséges fejlődés érdekében;
- évekkel (átlagosan 10-14 évvel) meghosszabbíthatja a várható élettartamot (minél fiatalabb korban hagyja abba valaki a dohányzást, annál nagyobb a nyereség).
A dohányzás elhagyásával a szervezet elkezd regenerálódni. A kedvező hatások közül van, ami már röviddel a leszokás után észlelhető, és van, amihez hosszabb időre van szüksége a szervezetnek.
- Már az első nap csökken a pulzus és a vérnyomás, a vér szén-monoxid-szintje visszatér a normális szintre.
- 2-12 hét után javul a tüdőfunkció és a keringés.
- 1-9 hónap elteltével mérséklődik a köhögés és a légszomj.
- 1-2 évvel a dohányzásról való leszokás után igen jelentősen (körülbelül felére) csökken a szívroham kockázata a dohányzókéhoz képest, majd idővel tovább mérséklődik.
- 5-10 év alatt a szájüregi daganatok, gégerákos megbetegedések kockázata felére csökken. Az agyvérzés kockázata szintén csökken.
- 10 év elteltével mintegy a felére csökken a tüdőrák kockázata.
- 15 évvel a dohányzás abbahagyása után a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókéhoz lesz hasonló.
Hol kaphatok segítséget a leszokáshoz?
„A leszokás sokak számára nem könnyű, a tartós dohányzás ugyanis, ahogy korábban említettük, kettős függőséget tud kialakítani. A függőség kezelése hosszabb folyamat, amely során visszaesés is előfordulhat. A sikerhez a viselkedés és a mindennapi szokások megváltoztatása is szükséges” – mondta a szakorvos. „A leszokás eredményességét jelentősen növelheti a szakemberi támogatás, a viselkedésváltozást segítő magatartás-orvoslási módszerek, valamint szükség esetén a gyógyszeres segítség. Hazánkban is elérhetők kifejezetten leszokást támogató programok például tüdőgondozókban, egyes egészségfejlesztési irodákban és munkahelyeken is. Ezek egyéni és csoportos formában is működnek, de telefonos tanácsadás is választható (ingyenesen hívható a 06-80-44-20-44-es telefonszámon). Mind a személyes jelenléten alapuló, mind a telefonos támogató program során leszokástámogatásban képzett tanácsadók segítik a leszokni vágyókat.”
Erősebb függőség esetén a magatartás-orvoslási módszerek mellett a gyógyszeres támogatás is nagy segítséget nyújt a megvonási tünetek és a sóvárgás enyhítésében. A leszokást támogató gyógyszereknek két fő csoportja van: a nikotintartalmú (például tapasz, rágó) és a vényköteles, nikotint nem tartalmazó készítmények. A gyógyszeres kezelés javallatához, a megfelelő alkalmazáshoz szakember tanácsa szükséges. A leszokást fontolgatók hasznos tippeket, információkat olvashatnak a többi között a leteszemacigit.hu és az eljtisztatudovel.hu oldalakon, valamint segítséget nyújthat a „Gond? Egy szál se!” mobilalkalmazás is.
