A miramisztin fertőtlenítőszernek (antiszeptikumnak) széles körű antimikrobiális hatása van, beleértve a biofilmek elleni aktivitást. Az anyagot a Szovjetunió hidegháborús űrprogramjának keretében fejlesztették ki. Klinikai alkalmazásáról számos tapasztalat van az egykori szovjet blokk országaiban, különösen a szovjet utódállamokban. De ezen a régión kívül alig ismert. Tekintettel az egyre fenyegetőbb antibiotikum-rezisztenciára , a miramisztin jelentős potenciálja indokolja, hogy a hatóanyagot újraértékeljék, és lehetővé váljon más földrajzi területeken és körülmények között is a felhasználása - állítják manchesteri kutatók.
A felülvizsgálat két részből áll. Az elsőben a miramisztinre vonatkozó meglévő (angol, orosz és ukrán nyelvű) irodalmat tekintik át. A másodikban összegyűjtik azokat a leggyakoribb antiszeptikumokat az összehasonlításhoz, amelyeket hasonló célra alkalmaztak, mint a miramisztint. A tudósok a felülvizsgálat eredményei alapján teszik meg a javaslatokat a miramisztin alkalmazására és mutatják be a jelenleg alkalmazott szerekkel szembeni potenciális előnyeit. Ez az anyag a világ számára egy gyakorlatilag új, alacsony toxicitású fertőtlenítőszer lehet, amelynek számos klinikai felhasználása lehetséges. Ahhoz azonban alaposabb tanulmányokra van még szükség, hogy pontosan kiderüljön, milyen esetekben képes kezelni az antimikrobiális, antiszeptikus és fertőtlenítőszer-rezisztencia negatív hatásait - számolt be a MedicalXpressnek Matthew McKenzie, a manchesteri egyetem tudósa.
Szinte mindent elpusztít
A miramisztin képes gátolni vagy elpusztítani az influenza A-t, a szemölcsöket, koronavírusokat, adenovírusokat, a HIV-vírust és a humán papillomavírusokat. Azt is tudják a klinikai tapasztalatokból, hogy elpusztítja a Candida és Aspergillus gombafajokat, illetve a baktériumokat is, köztük a Stарhуlососсus, a Proteus és Klebsiella, valamint a szifilisz és gonorrhea kórokozóját is - állítják a manchesteri kutatók. Ez a hatóanyag sokkal kevésbé mérgező az emberi sejtekre, mint a hagyományos antiszeptikumok , például a ciklohexamid és a cetil-piridinium-klorid, ráadásul biológiailag lebontható.
A készítményt még mindig alkalmazzák egyes szovjet utódállamokban. A kórházak főleg műtéteknél, elsősorban sebek és fekélyek kezelésére használják. Másutt azonban ez alig ismert, és az angol szakirodalom szinte egyáltalán nem említi. "A hagyományos antiszeptikumok szennyezik a környezetet, mivel mérgezőek a mikrobiótára, a halakra, az algákra és a növényekre nézve. Ezek az anyagkok széles körben rendelkezésre állnak, de problematikusak, míg a miramisztinnek a lebomlása után nincs genotoxikus hatása" - mondta David Denning, a Manchester Egyetem professzora, a kutatásban résztvevő tudósok egyike.
Nyugaton nem vettek róla tudomást
A manchesteri tanulmány vezető szerzője Ali Osmanov kutatóorvos, akinek szülőhazájában, Ukrajnában széles körben elterjedt a miramisztin klinikai alkalmazása, ezért érdekelte, hogy a hatóanyag vajon hasznos lehet-e másutt is. Szerinte azzal, hogy ezt a gyógyszert korábban a nyugati országokban nem vették figyelembe, most a világ jelentős régiói új gyakorlati és környezeti előnyökkel ismerkedhetnek meg a fertőzések elleni küzdelemben. A széles körben alkalmazott, klórozott aromás szerkezetű antiszeptikumok, beleértve a triklozánt és a triklokarbánt, alig bomlanak le, és így hosszú ideig, akár évtizedekig is fennmaradnak a környezetben. Ezzel szemben a miramisztin biológiailag 88-93 százalékban lebomlik. Az erről szóló tanulmányt a FEMS Microbiology Reviews folyóiratban tette közzé.
Osmanov rámutatott, hogy sajnos a manapság használt antiszeptikumoknak vannak bizonyos hibái. A klóros vegyületek például súlyosbíthatják az asztmát , és sok régebbi antiszeptikum nem aktív a koronavírusok ellen. Ezért azt reméli, hogy a kutatásuk ösztönözni fogja a modern vizsgálatokat a miramisztin potenciáljának felmérésére, aminek nyomán új földrajzi területeken és feltételek között lehet majd bevetni.
