Kevés prospektív adat áll rendelkezésre a várható élettartammal összefüggő nem genetikai tényezőkkel kapcsolatban, és a hosszú-életű férfiakkal és funkcionális állapotukkal kapcsolatos információink is meglehetősen szegényesek.
Az "Archives of Internal Medicine" című lapban bemutatott vizsgálatban szerzők a 90 év feletti életkorral és az aggkori funkcionalitással összefüggő módosítható faktorokat tanulmányozták.
A Physicians Health Study (198 1-2 006) keretén belül végzett prospektív kohort vizsgálatban 2357 egészséges férfi (átlag életkor 72 év) vett részt; a résztvevők kiinduláskor, valamint évente biológiai állapotukkal, életmódjukkal, és társuló kórállapotokkal kapcsolatos kérdőívet töltöttek ki.
A mortalitást és a lényegesebb betegségeket az egészségügyi dokumentációk alapján is leellenőrizték.
A időskori funkcionalitást 16 évvel a kiindulás után kérdőíves módon értékelték (Medical Outcomes Study 36-Item Short-Form Health Survey.)
Összesen 970 férfi (41%) érte el a 90 éves életkort.
A dohányzás szignifikáns összefüggést mutatott a 90. életév előtti magasabb mortalitási kockázattal (HR 2.1), de hasonló összefüggést észleltek a diabetessel (HR 1.86), az obezitással (HR 1.44), és a hypertóniával (HR1.28) kapcsolatban is.
Rendszeres testmozgás esetén közel 30%-al alacsonyabb volt a mortalitás kockázata (HR 0.72).
70 éves életkorban 54% volt a 90. életév elérésének valószínűsége, ha a férfi nem dohányzott, nem volt diabeteses, hypertóniás, és nem folytatott mozgásszegény életmódot.
A 90. életév megérésének esélye 2 negatív tényező megléte esetén 3 6-2 2% között volt, míg 5 negatív hatású tényező esetén már minimális (4%) volt.
Elhalálozott társaikhoz hasonlítva a kivételesen hosszú életet élő férfiak egészségesebben éltek (67% vs. 53% rendelkezett 3-5 évvel idősebb életkorban betegedtek meg.
Időskorukban a kivételesen hosszú életű férfiak általában jobb fizikális és mentális egészségnek örvendtek; 68%-uk időskorában egészségi állapotát kiválónak vagy nagyon jónak tartotta, és mindössze 8%-a értékelte egészségét közepesnek vagy rossznak.
Rendszeres testmozgás esetén szignifikánsan kedvezőbb, míg dohányzás és testsúlytöbblet esetén szignifikánsan kedvezőtlenebb volt a férfiak fizikális funkcionalitása.
Dohányzás esetén a mentális teljesítmény is szignifikánsan rosszabb volt.
A bemutatott vizsgálat eredményei szerint az időskor korai éveiben megvalósított egészségesebb életmód (dohányzás mellőzése, testsúly optimalizálása, vérnyomáskontroll, rendszeres testmozgás) esetén nem csak a várható élettartam növekedhet, hanem idősebb korban a férfiak egészsége és funkcionalitása is jobb lehet.
Dr. Taybani Zoltán
Webdoki
(2008.02.28. 10:19)
