Kiderült, miért ilyen nagy az agyunk

Az emberi agyat a külső rétege, az agykéreg sajátos ráncos megjelenése összetéveszthetetlenné teszi. Fajunk fejlődése során a neocortex, az agykéreg evolúciósan legfiatalabb része drámai módon megnőtt, és ráncokba kellett rendeződnie, hogy elférjen a koponya korlátozott terében.

Az emberi neocortex támogatja az olyan fejlett kognitív képességeket, mint az érvelés vagy a nyelvhasználat. De hogyan lett az emberi neocortex olyan nagy? A válasz egy olyan, csak az emberekben megtalálható génekben rejlik, mint az ARHGAP11B. A dresdai Max Planck Molekuláris Sejtbiológiai és Genetikai Intézet kutatói azt találták, hogy ez a humánspecifikus gén, amikor a görények fejlődő agyába kerül, megnövelheti a neocortexüket. Az ARHGAP11B idegi progenitor sejteket hoz létre. Ezek olyan neuronokat termelő sejtek, amelyek egy hosszabb időszak alatt megtöbbszörözik magukat. Az eredmény pedig egy kibővített neocortex.

agy
Egyetlen, csak emberekre jellemző gén lehet felelős kivételes agyunk kifejlődéséért. Fotó: 123rf

Az emberi neocortex körülbelül háromszor nagyobb, mint a rendszertanilag hozzánk legközelebb álló csimpánzoké, és sok olyan magasabb kognitív funkcióért felel, amely egyedülálló az emberben, például a beszéd- vagy a magas fokú tanulási képesség. A tudósok számára kulcsfontosságú, hogy az emberi evolúcióban a neocortex hogyan lett ennyire nagy - írja a SciTechDaily .

A kulcs kódja ARHGAP11B

Egy 2015-ös tanulmányban a Wieland Huttner, a Max Planck egyik kutatócsoportjának vezetője megállapította, hogy az ARHGAP11B humánspecifikus gén hatása alatt az egerek sokkal több neurális progenitor sejtet termeltek, sőt még azt is, hogy a normálisan sima neocortexük elkezdett összehajtogatódni. Az eredmények azt mutatták, hogy az ARHGAP11B gén kulcsszerepet játszik az emberi neocortex evolúciós kiterjedésében.

Az emlős neocortexben kétféle neurális progenitor van: apikális és bazális. Az utóbbi altípusa, az úgynevezett bazális sugárirányú gliasejt. Ezek a sejtek az emberi fejlődésben a neocortex növekedését hajtja végre. Az egerekben csak nagyon kevés van belőlük, így az egerek nem alkalmasak arra, hogy teszteljék, hogy az ARHGAP11B humánspecifikus gén - a bazális sugárirányú gliasejtekre gyakorolt hatásai révén - valóban a neocortex növekedését okozhatja-e.

Miért éppen görények?

A Wieland Huttner kutatócsoportjának munkatársai újabban azt vizsgálták, hogy az ARHGAP11B egy vadászgörény-agytörzsben hogyan működik. A görényeknek nagyobb a neocortexük, mint az egereknek, ami több bazális radiális gliasejtet tartalmaz. "A görényeknél az ARHGAP11B észrevehetően növelte a bazális sugárirányú gliasejtek számát. Továbbá meghosszabbította az időablakot, amely alatt a bazális radiális gliasejtek neuronokat termeltek. Ennek eredményeként ezek a vadászgörények több neuront hoztak létre, és így nagyobb lett a neocortexük" - mondta Nereo Kalebic, a tanulmány vezető szerzője.

A tudósok sokáig azt gondolták, hogy agyunk olyan, mint a beton - nem formálható. Idővel viszont rájöttek, hogy állandóan formálódik, változik. És nemcsak agyunk befolyásolja a viselkedésünket, hanem viselkedésünkkel mi is befolyásoljuk agyunk működését. Részletek!

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az ARHGAP11B hasonló szerepet játszhat a fejlődő emberi agyban. Ez a tanulmány az első bizonyítékot szolgáltatja arra, hogy egy humánspecifikus gén növeli a bazális sugárirányú gliális sejtek számát egy hajtogatott neocortexben. Wieland Huttner szerint azonban további kísérleteket kell végezni annak meghatározására, hogy a nagyobb neocortexű görényeknek is vannak-e fokozott kognitív képességeik. Ha igen, ezeknek az állatoknak a tesztelése betekintést nyújthat az emberi agy megismerésébe.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Mindenki ezt issza télen, pedig többet árt vele, mint használ
életmentés
Mentőorvos: „Rendőrségi bejelentést tettem a Határ úti esettel kapcsolatban”
alacsony vércukorszint
Jelek, hogy bezuhan a vércukorszint éjszaka – Még reggel is lehet érezni
Két tabutéma, amelyet sose hozz fel a párod előtt
teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +3 °C
Minimum: +1 °C

Túlnyomóan borult, párás, egyes részeken tartósan ködös idő várható. Helyenként szitálás, a fagyos nyugati tájakon ónos szitálás előfordulhat. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad.A csúcshőmérséklet általában -1 és +7 fok között alakul. Késő este -1 és +4 fok közé hűl le a levegő. Jó hír a frontérzékenyeknek!

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
Tényleg pótolható a heti alváshiány a hétvégi lustálkodással?

Tudod, hogyan hat az alvásodra a koffein, a késői vacsora vagy a sok képernyőzés? Teszteld tudásodat!

teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?

A pulzusszám azt mutatja meg, hogy egy perc alatt mennyit ver a szív. Ez az érték kortól és egészségi állapottól függően változhat, nem árt azonban tisztában lenni néhány általános információval a pulzus tekintetében. Most letesztelheted, mennyit tudsz róla!