Katéteres és infúziós kezelés otthonápolás során

Mikor lehet szükség katéteres és infúziós kezelésre?

Szükség lehet erre inkontinenciánál , vizeletretenciónál (ilyenkor a beteg nem képes teljesen kiüríteni a hólyagot), prosztata vagy nemi szervek sebészeti beavatkozásainál, illetve egyéb kórképeknél, így a sclerosis multiplexnél , gerincvelő-sérüléseknél vagy demenciánál is.

A katéter egy olyan csőszerű eszköz, melyet a húgyvezetőn vezetnek fel a húgyhólyagba, és feladata a képződött vizelet elvezetése. Többféle anyagból készülhetnek, például latexből, szilikonból vagy teflonból, többféle formában és méretben léteznek.

Legismertebb a Foley-katéter: Ez egy steril cső, melyet az orvos vagy az ápolónő vezet a húgyhólyagba. Az elvezetett vizelet pedig egy, a katéterhez csatlakoztatott műanyag zsákba csorog, melyet hozzáerősíthetünk a beteg oldalához egy övvel, vagy rögzíthetjük a combjához, lábszárához, illetve varrhatunk hozzá egy kis tarisznyaszerű tasakot, ha az ápoltnak az kényelmesebb. Mindenképpen alacsonyabban helyezzük el, mint a hólyag, hogy a vizelet ne tudjon visszafelé áramlani. A zsákot nyolcóránként ürítsük, vagy ha megtelt, természetesen előbb.

Milyen katétertípusok léteznek?

Három gyakoribb katéter-típus van: a tartós, a condom és az átmeneti katéter.

1.Tartós katéterek

A Foley-katéter a tartósan viseltek közé tartozik. A végén kis felfújható ballon akadályozza meg kicsúszását a testből. A hozzá csatlakoztatott zacskóval egy zárt elvezető (ún. drenázs) rendszert alkot. Fontos, hogy ezt a zártságot amennyire csak lehet, megőrizzük, így kerülhetjük el, hogy baktériumok feljutásával fertőzések lépjenek föl.

Ez azt jelenti, hogy sose távolítsuk el tartósan a vizeletgyűjtő zsákot, mert a rendszer zártsága megsérül. Csak akkor csatlakoztassuk le, amikor kiürítjük a vizeletet. Ha levesszük a katéterről , mindenképpen csatlakoztassunk helyére egy új, tiszta zsákot, amíg a régit tisztítjuk. Ha ecet és víz keverékét töltjük bele, ezzel dezodorálhatjuk.

Ne felejtsük el mindennap vízzel és szappannal megtisztítani a katéter környékét a beteg testén, és magát az eszközt is. Ajánlatos olyan törülközőt használni, melyet más célra nem veszünk igénybe. A székletürítés utáni tisztálkodás, vagy a beteg tisztogatása ugyanilyen fontos.

2.Kondom katéterek

Öregebb, demenciában szenvedő férfiaknál használatos. Ilyenkor nem egy csövet vezetnek fel a hólyagba, hanem a péniszre húzható, óvszerhez hasonlatos katétert alkalmaznak. A tubus ebből vezeti a vizeletet a tárolózsákba. Ezt a típust mindennap cserélni kell.

3.Átmeneti katéterek

Ezeket a vizelet elvezetése után azonnal eltávolítják, tehát otthonápolásban nincs jelentőségük , kórházi betegápolás során, vagy például műtét előtt lehet rájuk szükség.

Hogyan akadályozhatjuk meg a katéter elfertőződést?

A rendszer zártságának fenntartásán kívül fontos, hogy az ápolt elegendő folyadékot fogyasszon, így a vizelet nem tárolódik túl sokáig a hólyagban, hanem folytonosan termelődik és ürül. Kérjünk utasításokat a kezelőorvostól a beteg folyadékfogyasztására vonatkozóan. A katéter kezelése előtt és után gondosan mossunk kezet, és a beteg érintett testtájait is tartsuk tisztán és szárazon.

Problémák

Ha a katéter környékén vizeletszivárgást tapasztalunk, annak a következő okai lehetnek:

• valami eltömíti a csövet
• Túl kicsi a katéter
• Hólyaggörcs
• Székrekedés
• A műanyag zsák mérete nem megfelelő
• Húgyúti fertőzés

Ha bármilyen probléma, erős fájdalomérzet jelentkezik, a katétert el kell távolítani. Ennek megítélése és végrehajtása azonban szakember feladata.

Infúziós kezelés otthon?

A vénás infúzió beadása és ellenőrzése kórházi feladat, és csak a megfelelő szakember, azaz orvos vagy ápoló jogosult annak végrehajtására. Ha a beteg otthon is kap infúziós kezelést , figyeljünk a vénában hagyott tartós kanül, a branül védelmére: laza kötéssel le is fedhetjük, hogy a beteg ne érezzen késztetést, hogy hozzányúljon.